2017. március 29.  Szerda
Közepesen felhős 3 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. március 29.  Szerda   Auguszta
Közepesen felhős 3 °C Közepesen felhős

Janus Pannonius, az első magyar lírikus

Walt Whitman világa

Beethoven világa

Alfons Mucha közelről

Janus Pannonius, az első magyar lírikus  
545 éve, 1472. március 27-én hunyt el Janus Pannonius, az első kiemelkedő magyar lírikus, a hazai latin nyelvű humanista költészet megteremtője és legnagyobb alakja.
Walt Whitman világa  
125 éve, 1892. március 26-án hunyt el Walt Whitman amerikai költő, aki Magyarországon a 20. század elején jelentkező avantgárd irodalom egyik ihletője volt, a többi között Pásztor Árpád, Kassák Lajos, Kosztolányi fordította le műveit
Beethoven világa  
190 éve, 1827. március 26-án halt meg Bécsben Ludwig van Beethoven, a zenetörténet óriása.
Alfons Mucha közelről  
A Reök-palotában megnyílt kiállítás segítségével a szecesszió egyik leglebilincselőbb életművébe pillanthatunk bele.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Vers a hétre – Tóth Árpád: Szeretsz? című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Vers a hétre – Tóth Árpád: Szeretsz?

Szerző: / 2017. február 13. hétfő / Kultúra, Irodalom   

“Szeretsz? / Nézd, zavart, ijedt mosolyomon át, / Most megérezheted, ha akarod, / Hogy meghatódtam, hogy sírok bévül, hogy friss lombkoronák” Ezen a héten a szerelemre és a szeretetre gondolva Tóth Árpád gyönyörű versét ajánljuk.

Nemrég arról írtunk, hogy Tóth Árpád a biztos menedék. Most is hozzá fordulunk. Akárcsak Ady Endre, József Attila, Nagy László – és szerencsére még hosszan sorolhatnám -, Tóth Árpád is úgy tudta megjeleníteni érzelmeit, hogy miközben sorai mélyen beágyazódnak mindennapjaimba, kérdéseket is felvetnek.

Tóth Árpád felesége, Lichtmann Anna mindig vigyázni akart férjére. Mindig arra figyelt, hogy a betegeskedő költőnek jó élete legyen, jól érezze magát. A költő lánya, Tóth Eszter szerint voltak, akik önzőnek mondták a fiatalasszonyt. Főleg a pesti élet asszonyai, “a konkurens nők, akik azt képzelték: költő hitvesének folyton a háttérbe húzódva, mindenről lemondva és mindent feláldozva kell szolgálnia. Ilyen szerepet Annuska valóban nem vállalt.” Természetéből adódott, hogy élvezte a férjével együtt töltött időt, legyen szó egy kirándulásról Babitsékkal, vagy egy vacsoráról Karinthyékkal. Egyenletesen derűs légkört teremtett a költő számára.

“Szeretsz?”, teszi fel a kérdést Tóth Árpád. S válasz magában hordozza a biztonságot, a mélységet és a feltételek nélküli átadást: “Kinyitod a szemed, és azt ragyogja: Minden rendben, / Egyszerű és édes az élet! / – Ó, tudod-e, kis bolondom, hogy most megölnélek? – / S én nézlek – s megrándul a vállad a kezemben…”

 

TÓTH ÁRPÁD: SZERETSZ?

Szeretsz?
Mért sírod el magad, mikor suttogva mondod,
S ezek a kicsi finomka dombok
Mért játszanak földrengést az ujjaim alatt?
Szeretsz?
Nézd, zavart, ijedt mosolyomon át,
Most megérezheted, ha akarod,
Hogy meghatódtam, hogy sírok bévül, hogy friss lombkoronák
Zúgása csapta meg egyszerre a fülem,
S hogy mit daccal és gőggel zártam kívülem,
Most újra betör hozzám, és a nyakamba ugrik,
S fuldoklásig szorít s ölel a vágy.

Szeretsz?
No, ülj le szépen, kedvesen a térdeimen,
Hajtsd hátra, lassan, a vállamra nyakad,
Így, megadva, meghódolva hagyd el most magad,
Hadd nézzelek,
S még egyszer puhán s zengőn hadd próbálok szólni,
Hadd élvezem magam, gúnyosan s betegen:
Hogy fáradt szívem megint csak érzeleg.

Csitt! véletlen diadalom, csitt! égből pottyant csodám,
Lealázó, kínlódó “lám-lám” csatán
Hadd szokjam meg egy kicsit most, hogy újra, újra szeretnek,
Hadd szúrjam szíven magam: Hát oda a rezignációm?

Be olcsón vett meg
Egy kis szűz nyafogása…
Húnyd le a szemed,
Most kegyetlenül könnyeim erednek.
Hát te vagy, te vagy a forró kása,
Amit kerülgettem, hát te vagy az új?
Hadd röstellem agyon magam!

Kinyitod a szemed, és azt ragyogja: Minden rendben,
Egyszerű és édes az élet!
– Ó, tudod-e, kis bolondom, hogy most megölnélek? –
S én nézlek – s megrándul a vállad a kezemben…

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek