2017. augusztus 24.  Csütörtök
Közepesen felhős 10 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. augusztus 24.  Csütörtök   Bertalan
Közepesen felhős 10 °C Közepesen felhős

Ahol Kölcsey nyugszik

Pest első állandó magyar színháza

Szent István emlékezetének napja

Új szereplőket keres a Barátok közt

Ahol Kölcsey nyugszik  
Kölcsey Ferenc 1838. augusztus 23-án hunyt el Csekén, a mai Szatmárcseke elődtelepülésén. Nyughelye a Tisza-parti falu egyik nevezetessége, a népi csónakos fejfás temető.
Pest első állandó magyar színháza  
180 éve, 1837. augusztus 22-én, 180 éve megnyílt Pest első állandó magyar színháza, a Pesti Magyar Színház, 1840-től Nemzeti Színház.
Szent István emlékezetének napja  
Államalapító Szent István ünnepe, nemzeti ünnep, az egyik legrégibb magyar ünnepnap.
Új szereplőket keres a Barátok közt  
Az RTL Klub sorozata 15 éven felüli, új szereplőket keres: a Barátok közt leendő arcait négy időpontban válogatja a csatorna.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Zeneoktatás (nem) középfokon című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Zeneoktatás (nem) középfokon

Szerző: / 2015. január 11. vasárnap / Kultúra, Zenevilág   

A Nemzeti Zenede műemlék épülete Liszt Ferenc, Madách Imre és Clara Schumann támogatása mellett 175 éve, 1840. január 11-én alapították meg Pesten a Magyar Nemzeti Conservatoriumot, az első hazai középfokú zeneoktatási intézményt.

Az első “Nemzeti Conservatorium” – a későbbi Nemzeti Zenede – 1840-ben nyitotta meg kapuit. Az indulást Liszt Ferenc több ízben támogatta, fejlődését figyelemmel kísérte. Példáját követve Madách Imre, Clara Schumann, Henry Vieuxtemps, Anna La Grange, Joachim József, Reményi Ede és mások segítették konzervatóriumot.

Az iskola Mátray Gábor zeneszerző igazgatásával jött létre a Pest-Budai Hangász Egylet Énekiskolájaként. Az alapításhoz szükséges összeg előteremtésében vezető szerepet játszott Liszt Ferenc, aki két nagy sikerű hangversenyt adott a Hangász Egylet javára, mellette báró Sina Simon osztrák földbirtokos, mecénás volt az a bőkezű adakozó, akinek segítségével beindulhatott a tanítás. 

Az iskola 75 növendékkel kezdett 1840. március 5-én, 10 évvel később már 100 főre nőtt a létszám, s a kezdeti ének, zeneszerzés és kórus szakok mellett megalakult a zongora, hegedű, gordonka, fuvola és klarinét tanszak is. Az intézmény 25 éves jubileumán Liszt Ferenc vezényelte a Szent Erzsébet legendáját. E mű egyik párizsi előadásán Gounod ezt mondta a mellette ülő Lisztnek: “Ez a mű szent kövekből van felépítve”.

A zeneiskola 1867 novemberében vette fel a Nemzeti Zenede nevet, amely a Zeneakadémia 1875-ös megalakulásáig a magyar zeneoktatás legrangosabb otthona lett, olyan kiváló tanárokkal, mint Aggházy Károly zeneszerző, zongoraművész és Allaga Géza csellóművész, cimbalomtanár. 1920–27 között a Nemzeti Zenede állami kezelésbe került, de 1927 után ismét mint egyesületi szervezet működött. 1941-től Kresz Géza hegedűművész állt az intézmény élén, az ő kezdeményezésére indult el a gimnáziumi tagozat.

1948-ban állami rendelettel felszámolták a Nemzeti Zenede Egyesületet, és az iskola Állami Konzervatórium néven működött tovább, felvállalva a tanárok továbbképzését is. 1954-től hivatalosan a középfokú zeneoktatás budapesti feladatait látta el. Amikor 1966-ban a tanárképzést a Zeneakadémiához csatolták, az iskola felvette a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola nevet, amely 1973 óta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (ma: Egyetem) Gyakorlóiskolája.

1990 óta az egykori Nemzeti Zenede hivatalos neve: Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium. 2008-ban ide integrálódott az Erkel Ferenc Alapfokú Jazz-zeneművészeti Intézmény és Szakközépiskola, így a jazz oktatás is itt folyik.

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek