2017. augusztus 17.  Csütörtök
Közepesen felhős 26 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. augusztus 17.  Csütörtök   Jácint
Közepesen felhős 26 °C Közepesen felhős

Elvis Presley emlékére

Ki volt “Edvárd, a walesi fekete herczeg”?

John Galsworthy és A Forsyte Saga

Magyarok, Wiz Khalifa, nosztalgia

Elvis Presley emlékére  
A rock and roll királya, Elvis Presley az amerikai álom megtestesítője volt, ám a dollármilliókért hajtva a legszebb férfikorban gyógyszerek rabjaként halt meg éppen 40 évvel ezelőtt.
Ki volt “Edvárd, a walesi fekete herczeg”?  
Az eddig véltnél jóval kevesebb vér tapad a Fekete Herceg néven is ismert Eduárd walesi herceg.
John Galsworthy és A Forsyte Saga  
150 éve, 1867. augusztus 14-én született John Galsworthy Nobel-díjas angol író, akinek legismertebb műve A Forsyte Saga.
Magyarok, Wiz Khalifa, nosztalgia  
Ez a cikk a nosztalgiával, azzal az édes-bússal kezdődik. Meg azzal, hogy mi a jó a sokat kritizált Sziget Fesztiválban. - Hegedüs Barbara beszámolója.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Zórád Ernő képregényekkel teli világa című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Zórád Ernő képregényekkel teli világa

Szerző: / 2014. április 8. kedd / Kultúra, Képzőművészet   

Zórád Ernő, grafikus (Fotó: zoraderno.hu)“A képregény az alkalmazott grafika lehető legnehezebb műfaja.” A magyar irodalom számos klasszikusa, például Mikszáth Kálmán és Krúdy Gyula regényeihez készített illusztrációkat a tíz éve, életének 93. évében elhunyt Zórád Ernő grafikus, illusztrátor, festő.

“Nekem száz oldal kell ahhoz, amit ő egyetlen vonallal ki tud fejezni” – mondta Márai Sándor a festő, grafikus, illusztrátor, karikaturista Zórád Ernőről, aki 10 éve, 2004. április 8-án hunyt el, és 1911. október 16-án született Balassagyarmaton. Elszegényedett középnemesi családból származott, gyermekkorát a Felvidéken töltötte, a vesztes első világháború, Csehszlovákia létrejötte után telepítették őket át Budapestre. Zórád 1927 és 1929 között az Iparművészeti Iskolán tanult, egy évfolyamra járt Michel Gyarmatival és Amerigo Tottal, Haranghy Jenő volt mestere.

Zórád Ernő, grafikus (Fotó: zoraderno.hu)Évtizedeken át dolgozott rajzolóként, könyvek illusztrátoraként. Jelentős szerepet játszott a magyar diafilm sikeres éveiben, s a képregény igényes hazai formájának kialakításában. A képregény nemzetközileg is egyik legszínvonalasabb művészeként tartják számon.

Táj- és városképfestő munkásságában kiemelkedő jelentőségű a régi Tabánt megörökítő sorozata. A magyar irodalom számos klasszikusa, például Mikszáth Kálmán és Krúdy Gyula regényeihez készített illusztrációkat. Írásai az Egy vándorfestő ifjúságai, a Tabán, a Krúdy világa című kötetekben láttak napvilágot.

Kalandozások egy régi fiákeren címmel jelent életmű-albuma. A könyvben helyet kapott mintegy száz színes reprodukció áttekintést nyújt az alkotó rendkívül szerteágazó témájú műveiből.

A lovas tüzérségnél töltött második világháborús katonaévek után kezdett lapoknak illusztrációkat készíteni, előbb a Magyar Vasárnapnak, majd a Pesti Izének. 1951-ben került az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalathoz, címlapokat rajzolt a Füles rejtvénymagazinnak.

A kényszerűség hozta kapcsolatba a képregénnyel, amelyet először utált és lenézett, de hamarosan felismerte, hogy ez az “alkalmazott grafika lehető legnehezebb műfaja”. Első ilyen műve, a Karl May regényéből készült Winnetou 1957-ben jelent meg, ez volt egyben az első magyar szóbuborékos képregény(korábban a műfaj rajongói csak aláírásos történetekkel találkozhattak).

Zórád a képregény egyik legelismertebb és legnagyobb hatású hazai képviselőjévé vált. Számos műve jelent meg Cs. Horváth Tibor szövegeivel, kezdetben magazinokban, fekete-fehér folytatásos formában, a 70-80-as években pedig már teljes füzetekben, akvarellel színezett nagyalakú albumokban is.

Ő alkalmazta először a kollázs-technikát, a korhangulat érzékeltetésére metszeteket, fényképrészleteket helyezett el a rajzok között. Rendkívüli grafikai tudásához széles körű műveltség párosult, így tudott hitelesen megrajzolni régmúlt korokat, személyeket, helyszíneket. Zórád nem leereszkedett a lenézett műfajhoz, hanem a képregényt emelte művészi színvonalra.

1952-től számos diafilmet is készített, illusztrálta kedvenc írói, Jókai, Mikszáth, Krúdy, Móricz műveit. Eredeti hivatását, a festészetet sem adta fel, műveiből többször rendeztek kiállítást Magyarországon és külföldön. Legismertebb képsorozatán az 1932-33-ban lebontott Tabánt örökítette meg évekkel a városrész felszámolása után, vázlatok alapján, emlékezetből.

Zórád Ernő, grafikus (Fotó: zoraderno.hu)

1990-ben jelent meg önéletrajzi riportregénye, az Egy vándorfestő ifjúságai, amelyben beszámolt sokszínű életútjáról (volt képügynök, focista, műkedvelő színész és énekes bérházak udvarán), viharos szerelmeiről, a szerkesztőségek, a mulatók, a cirkuszok, a művészek világáról. 1997-ben saját szerkesztésében és képeivel került a könyvesboltokba a Tabán – A háromszáz éves kártyavár, 1998-ban pedig a Krúdy világa című kötete. Kalandozások egy régi fiákeren című, 2001-ben napvilágot látott életmű-albumában mintegy száz színes reprodukció nyújt áttekintést szerteágazó témájú műveiből.

Értéket képvisel

Munkássága elismeréseként 2000-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét, az I. kerületi önkormányzat a Budavár Díszpolgára kitüntető címet adományozta neki. 92 évesen, 2004. április 8-án hunyt el Budapesten. Művei Balassagyarmaton és a szlovákiai Ipolyságon (Sahy) vannak kiállítva, alkotásai a grafikai árverések leginkább keresett műtárgyai közé tartoznak.

A képregény árveréseken rendszeresen sztár Zórád Ernő. A 2004-ben elhunyt legendás grafikus, könyvillusztrátor, diafilm- és képregényrajzoló több műfajú grafikái érik el a legmagasabb leütéseket. Zórád szívesen örökített meg tájakat, eltűnt városrészeket, 1932 és 1942 közötti Tabán-sorozatának egy ceruza-akvarell technikájú lapjáért például 800 ezer forintot ajánlottak 2011-ben. Kiemelkedő érdeklődéssel fordultak már Korzó című akvarelljének helyszíne a Vérmező, ahol hajdan élénk társadalmi élet zajlott; a mozgalmas lapért 200 ezer forintról félmillióig tartott a licit. A Dr. Moreau szigete teljes képregény pedig csaknem háromszoros, 320 ezer forintos leütést ért meg, a Harc a barlangi medvével című Veress Ferenc verseskönyvhöz készült 12 grafikából álló sorozat pedig 400 ezerre duplázott három évvel ezelőtt.

Zórád Ernő a Cultura oldalán

A Cultura igyekszik minél több olvasóhoz eljuttatni a mostohagyermeknek tartott képnovellák, képregények, könyvillusztrációk és grafikák világát. Zórád Ernő örökségének gondozóival közösen A Zórád címmel új sorozatot indítunk, melyben szerdánként rendszeresen a művész alkotásait, képregényeit és illusztrációit mutatjuk be.

Zórád Ernő: Óbuda (Fotó: zoraderno.hu)

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek