2017. augusztus 21.  Hétfő
Közepesen felhős 20 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. augusztus 21.  Hétfő   Sámuel, Hajna
Közepesen felhős 20 °C Közepesen felhős

Szent István emlékezetének napja

Új szereplőket keres a Barátok közt

Elvis Presley emlékére

Ki volt “Edvárd, a walesi fekete herczeg”?

Szent István emlékezetének napja  
Államalapító Szent István ünnepe, nemzeti ünnep, az egyik legrégibb magyar ünnepnap.
Új szereplőket keres a Barátok közt  
Az RTL Klub sorozata 15 éven felüli, új szereplőket keres: a Barátok közt leendő arcait négy időpontban válogatja a csatorna.
Elvis Presley emlékére  
A rock and roll királya, Elvis Presley az amerikai álom megtestesítője volt, ám a dollármilliókért hajtva a legszebb férfikorban gyógyszerek rabjaként halt meg éppen 40 évvel ezelőtt.
Ki volt “Edvárd, a walesi fekete herczeg”?  
Az eddig véltnél jóval kevesebb vér tapad a Fekete Herceg néven is ismert Eduárd walesi herceg.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) A gyógyszergyáros Richter című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Psziché

A gyógyszergyáros Richter

Szerző: / 2014. december 30. kedd / Psziché, Egészség   

Richter Gedeon“A gyógyszereket nem bevenni, hanem eladni kell.” Richter Gedeon gyógyszergyáros, vegyész 70 éve halt meg.

Feltehetően hetven éve, 1944. december 30-án halt meg Richter Gedeon gyógyszergyáros, vegyész, Magyarország első gyógyszergyárának megalapítója.

1872. szeptember 23-án született a Heves megyei Ecséden. Szülei korán meghaltak, gyöngyösi rokonainál nevelkedett. A ferences gimnázium elvégzése után a patikusságot választotta. Három évig a gyöngyösi Mersits patikában volt gyakornok, majd 1895-ben a Budapesti Tudományegyetemen gyógyszerész oklevelet szerzett. 1897-ben külföldi tanulmányútra indult: német, francia, svájci, angol patikákban dolgozott, és több gyógyszergyárban, laboratóriumban tanulmányozta a nagyipari gyógyszergyártás módszereit.

A Sas Gyógyszertártól a Richter Gedeon Vegyészeti Gyárig

Richter Gedeon (Fotó: Wikipédia)Hazatérve 1901-ben apai örökségéből megvásárolta az Üllői út és a Márton utca sarkán a ma is működő, és a Társaság tulajdonában lévő Sas Gyógyszertárat, amelyben korszerű laboratóriumot rendezett be. Ezzel Richter nem csak saját cége, de az egész magyar gyógyszeripar alapjait is megteremtette.

Magyarországon elsőként kezdte meg a főként állati szervekből kivont organoterápiás készítmények előállítását, a vérnyomást növelő mellékvesekéreg-hormon kivonatát (adrenalin) még ma is használják a gyógyászatban.

Készítményei iránt egyre nagyobb kereslet mutatkozott, és a Sas Gyógyszertár már nem tudta kielégíteni a megnövekedett igényeket. 1906-ban megvásárolta a kőbányai Cserkesz utca 63. számú telket, nagy nehezen meggyőzte a hatóságokat vállalkozásának jelentőségéről, beszerezte a szükséges engedélyeket, s két év múlva megkezdte működését a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár.

A gyárban felkészült külföldi szakembereket is alkalmazott, kiváló, külföldön is elismert gyógyszereket kísérletezett ki és gyártott. Az agyalapi mirigy hátsó lebenyének kivonatát tartalmazó, anyaméh-összehúzó hatású hormonális készítményét, a Glandutrint már ebben az új gyárban állították elő. Az új gyár első világraszóló sikere a Kalmopyrin volt, amelyet 1912-ben szabadalmaztattak és a mai napig gyártanak, a Hyperol nevű fertőtlenítő tabletta pedig az első világháborúban kapott jelentős szerepet.

Richter Londonban és Bukarestben leányvállalatot szervezett, 34 államban bizományi raktárt létesített. Az első világháború kitörésekor gyárának már 24 gyógyszerszabadalma volt, a második világháború idején pedig már öt világrészre kiterjedő képviseleti hálózattal és tíz leányvállalattal rendelkezett. A Richter Gedeon Vegyészeti Gyárat ezekben az időkben a legjobban szervezett hazai külkereskedelmi vállalatként tartották számon.

A töretlen fejlődés a második világháború idején torpant meg. 1942-ben a zsidó törvények miatt megfosztották vezérigazgatói tisztségétől, majd a gyárából is kitiltották, de bizalmas munkatársai útján otthonából illegálisan irányította a céget. 1944 őszén a gyár tevékenysége szinte teljesen megbénult, a legjobb szakemberek külföldre menekültek. Ő is Svájcba távozhatott volna még, de nem akarta elhagyni vállalatát. A nyilas rémuralom idején elhurcolták, és a pesti Duna-parton sorstársaival együtt kivégezték. Halálának feltételezett időpontja 1944. december 30.

Richter Gedeon neve máig fennmaradt. Gyára 1945-ben a régi nevén kezdett ismét működni, de az államosításkor Kőbányai Gyógyszerárugyárra nevezték át. Külföldön továbbra is a régi nevet használták, mert az új elnevezést egyetlen külföldi partner sem tudta kiejteni, az iparjogvédelmi jogok jogosultja pedig amúgy is a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár volt. A rendszerváltás időszakában, 1990-ben a céget Richter Gedeon Rt. néven jegyezték be a cégbíróságon.

Születésének századik évfordulóján, 1972-ben emlékérmet alapítottak Richter Gedeon tiszteletére, az Üllői úti Sas Gyógyszertárat pedig emléktáblával jelölték meg.

Richtern Gedeon Gyógyszergyár (Fotó: Richter.hu)

Fotók: Richter.hu, Wikipédia

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek