2017. augusztus 19.  Szombat
Közepesen felhős 27 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. augusztus 19.  Szombat   Huba
Közepesen felhős 27 °C Közepesen felhős

Új szereplőket keres a Barátok közt

Elvis Presley emlékére

Ki volt “Edvárd, a walesi fekete herczeg”?

John Galsworthy és A Forsyte Saga

Új szereplőket keres a Barátok közt  
Az RTL Klub sorozata 15 éven felüli, új szereplőket keres: a Barátok közt leendő arcait négy időpontban válogatja a csatorna.
Elvis Presley emlékére  
A rock and roll királya, Elvis Presley az amerikai álom megtestesítője volt, ám a dollármilliókért hajtva a legszebb férfikorban gyógyszerek rabjaként halt meg éppen 40 évvel ezelőtt.
Ki volt “Edvárd, a walesi fekete herczeg”?  
Az eddig véltnél jóval kevesebb vér tapad a Fekete Herceg néven is ismert Eduárd walesi herceg.
John Galsworthy és A Forsyte Saga  
150 éve, 1867. augusztus 14-én született John Galsworthy Nobel-díjas angol író, akinek legismertebb műve A Forsyte Saga.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) “A hipnózis atyja” című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Psziché

“A hipnózis atyja”

Szerző: / 2015. június 19. péntek / Psziché, Énkép   

James Braid skót orvos, sebész, 220 éve született James Braid skót orvos, sebész, “a hipnózis atyja”, akinek magát a “hipnózis, hipnotizál, hipnotizőr” szavakat is köszönhetjük, az alvás görög istene, Hüpnosz után megalkotva.

James Braid 1795. június 19-én a kelet-skóciai Portmoakban jött a világra. Az edinburgh-i egyetem elvégzése után előbb bányaorvos lett, majd Manchesterben kezdett sebészeti praxist. 1841 novemberében részt vett egy francia mesmerista előadásán, akinek sikerült a színpadra hívott nézőket módosult tudatállapotba juttatnia: nem tudták felnyitni a szemhéjukat. (A német Mesmer volt az, aki a 18. század második felében Párizsban “delejes gyógyítás” révén, homályos teremben tartott szeánszokon csodás gyógyulásokat ért el, az orvosok azonban túltengő miszticizmusa miatt elutasították tanait.)

Hipnózis, hipnotizál, hipnotizőr a történelemben (Fotó: jamesbraidsociety.com)Először Braid is sarlatánságra gyanakodott, de a kérdés nem hagyta nyugodni. Saját magán, majd feleségén és a szolgálóin kísérletezett, s idővel ő is nyilvános bemutatókat rendezett, amelyeken alanyait transzszerű, alváshoz hasonló, de féltudatos állapotba hozta, amelyben hajlandók voltak utasításait teljesíteni.

Rájött arra, hogy a jelenségnek – Mesmer tanaival ellentétben – semmi köze az állati mágnesességhez, vagy a páciens és az irányító személy között áramló mágikus folyadékhoz, hanem inkább a tudatnak az ismétlődő ingerek okozta “felfüggesztésével”, egyfajta – az intenzív összpontosítás okozta kifáradás által kiváltott – alváshoz hasonló fiziológiai jelenséggel van összefüggésben.

Alanyait arra kérte, hogy koncentráljanak egy fényes, élettelen tárgyra, amelyet olyan közel tartott, hogy kifárassza a szemet és a szemhéjat, ami általában a szem spontán bezáródásához vezetett, és előidézte a szemhéj vibrálását is.

Magát a “hipnózis, hipnotizál, hipnotizőr” szavakat is Braidnek köszönhetjük, aki – a jelenséget az alvás egyik formájának gondolva – az idegek “álomba merülését” 1843-ban az alvás görög istene, Hüpnosz után alkotta meg a neurohipnózis vagyis idegrendszer-alvás, majd később a hipnózis kifejezést. Amikor rájött, hogy a hipnotikus állapotba került páciensek esetében nem valódi alvásról van szó, már hiába próbálta meg a figyelem egy dologra való összpontosítására utaló monoideizmus kifejezést bevezetni. Tapasztalatairól számos munkát írt. A hipnózis felfedezése című könyve 1948-ban magyarul is megjelent.

A hipnózist műtéti érzéstelenítésre használta. Eredményeket ért el a paralízis, a reuma, a beszédképesség elvesztésének (aphasia) kezelése során, és reménykedett abban, hogy a hipnózissal gyógyíthatatlan idegrendszeri betegségeket is sikerrel kezelhet. 1860. március 25-én szívrohamban halt meg Manchesterben.

Hírnevét kezdetben aláásta, hogy túl messzire merészkedett az akkoriban még áltudománynak tartott területen, idővel aztán egyre több tudós ismerte el igazát. Mivel a sebészi beavatkozások során tapasztalt idegesség és fájdalom hipnózissal csökkenthető, a kémiai érzéstelenítés megjelenéséig gyakran használták ezt az eljárást. A tudatot háttérbe szorító, az emberi elme akkoriban kevéssé értett és sokakat megrémítő mélységeit is feltáró hipnózissal később pszichiáterek kísérleteztek.

Kezdetben Freud is hipnózissal dolgozott, de mert úgy látta, hogy nem mindenki hipnotizálható (az emberek egyharmada nem ejthető hipnózisba), és tartós eredményeket nem tud elérni a lelki betegségek gyógyításában, ezért más módszereket keresett.

 Joseph Babiński: Jean-Martin Charcot egy hiszérikus paciensen demonstrálja a hipnózist, 1887 (Fotó: Wikiart)

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek