2017. augusztus 24.  Csütörtök
Közepesen felhős 10 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. augusztus 24.  Csütörtök   Bertalan
Közepesen felhős 10 °C Közepesen felhős

Ahol Kölcsey nyugszik

Pest első állandó magyar színháza

Szent István emlékezetének napja

Új szereplőket keres a Barátok közt

Ahol Kölcsey nyugszik  
Kölcsey Ferenc 1838. augusztus 23-án hunyt el Csekén, a mai Szatmárcseke elődtelepülésén. Nyughelye a Tisza-parti falu egyik nevezetessége, a népi csónakos fejfás temető.
Pest első állandó magyar színháza  
180 éve, 1837. augusztus 22-én, 180 éve megnyílt Pest első állandó magyar színháza, a Pesti Magyar Színház, 1840-től Nemzeti Színház.
Szent István emlékezetének napja  
Államalapító Szent István ünnepe, nemzeti ünnep, az egyik legrégibb magyar ünnepnap.
Új szereplőket keres a Barátok közt  
Az RTL Klub sorozata 15 éven felüli, új szereplőket keres: a Barátok közt leendő arcait négy időpontban válogatja a csatorna.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) A szentély csodái című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Psziché

A szentély csodái

Szerző: / 2017. február 28. kedd / Psziché, Egészség   

Hippokrátész, Aszklépiusz és Kos, mozaik Az ókori ember együtt élt a betegségekkel, a pusztító járványokkal, és alig voltak eszközei az elkerülésükre vagy a gyógyításra. 

A legenda szerint Trikké városának királya Aszklépiosz (latinosan Aesculapius) a görög mitológiában a gyógyítás istene volt, települése pedig az antik világ legrégebbi és leghíresebb Aszklépiosz-szentélyének, vagyis Aszklépionjának adott otthont. Aszklépiosz Pallasz Athéné istennő kegyeltjei közé tartozott. Mikor Perszeusz megölte Medúzát, Athéné két tégelyben gyűjtötte össze a kiömlő vért. Ezeket Aszklépiosznak adta, aki a bal oldali vénákból származó folyadékot gyilkos méregként használta, míg a jobb oldaliakból nyerttel nemcsak betegeket gyógyított, de még a halottakat is életre tudta kelteni

A betegek elmehettek a gyógyító istenek, például Aszklépiosz szentélyébe. A szentély papjai orvosok voltak, de a hálaadó feliratok tanúsága szerint módszereik csak ritkán emlékeztettek a modern orvostudományra. A gyógyítási díj (iatron) lefizetése után a beteg a szentélyben aludt, álmában többnyire megjelent az isten, és reggel gyógyultan távozott. A vak látott, a néma megszólalt, sőt egy anya a távoli Spártában hagyhatta beteg leányát, és míg ő aludt a szentélyben, a lány otthon meggyógyult. Az epidauroszi gyógyhely levegője pedig olyan egészséges volt, hogy – szintén egy felirat szerint – az úton összetört maguktól összeforrtak.

A nevetés barátja (Philogelósz) című görög viccgyűjteményben olvashatjuk a következőt: „Egy beteg küméi életéről már letett az orvos, de az csodák csodájára meggyógyult. Ezután ahányszor csak összetalálkoztak az utcán, a küméi messze elkerülte az orvost. Amikor az orvos megkérdezte, hogy miért teszi ezt, a küméi így felelt: „Azt mondtad, hogy meg fogok halni, és most szégyellem magam, hogy még élek.”

Nem mindegyik történet volt ennyire ellenséges: „Egy tudós elmegy a küméi orvoshoz, és elpanaszolja: Amikor felébredek, fél órán keresztül homályosan látok, és csak azután jön rendbe a szemem. Akkor aludjon fél órával tovább” – javasolja az orvos.

A legtöbb görög és római azonban sohasem jutott el az orvosokhoz. A fennmaradt sok száz mágikus papirusz és receptkönyv szerint olcsóbbnak és hatékonyabbnak tartották a ráolvasásokat és mágikus gyógymódokat, mint az orvosi terápiát.

Egy anya beteg gyermekét elvitte Aszklépiosz szentélyébe (Fotó: Wikipédia)

Címkék: ,

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek