2017. március 24.  Péntek
Gyengén felhős 9 °C Gyengén felhős
Rovatok
2017. március 24.  Péntek   Gábor, Karina
Gyengén felhős 9 °C Gyengén felhős

Ovidius átváltozásai

Mexikói táj magyar ecsettel

“…nem kell aggódnunk Krúdy jövője miatt”

Glenn Close 70

Ovidius átváltozásai  
2060 éve született Ovidius római költő, akit bár az egyik legkiemelkedőbb római költőként emlegetünk, elsősorban a szerelmi költészet édesszavú költőjeként tartja számon az utókor.
Mexikói táj magyar ecsettel  
Teásbögre-dísz és Salma Hayek-mozi után musical lett Fridából, a közép-amerikai festészet egyik igazán egyéni hangú képviselőjéből.
“…nem kell aggódnunk Krúdy jövője miatt”  
Beszélgetés Krúdy Gyuláról az íróról és a magánemberről és Kemény Gábor Krúdy körül című, 16 stilisztikai tanulmányt tartalmazó kötetéről.
Glenn Close 70  
Saját bevallása szerint a magánéletben normális, a filmvásznon azonban őrült és meggondolatlan dolgokat is művelhet.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) “A szabadság viccet szül, a vicc szabadságot” című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Psziché

“A szabadság viccet szül, a vicc szabadságot”

Szerző: / 2016. július 14. csütörtök / Psziché, Énkép   

Viccelődő fiúk, 1909 (Fotó: Fortepan)“A szabadság viccet szül, a vicc szabadságot.” Noha a korok humora, viccei változóak, az igazi, a jó humor mellett nem szabad csak úgy elmenni.

A vicc lélektanáról

A 160 éve született nagy bécsi pszichiáter, Sigmund Freud nemcsak a tudományban hozott újat, munkássága a szellemi-művészeti életre, irodalomra, teljes gondolkodásunkra is máig rányomja bélyegét. Alig fordult valaha elő, hogy az orvoslás és a pszichológia oly széles körben hatott volna a közgondolkodásra, mint a freudi szemlélet. A mindennapokban, a laikusok körében is polgárjogot nyertek olyan fogalmak, mint a tudattalan, a tudatalatti, az Ödipusz-komplexus, a libidó, a felettes én vagy éppen a pszichoanalízis.    

Freud kutatta először a vicc lelki mozgatóit is. A vicc és viszonya a tudatalattihoz című művében az emberi lélek e sajátos jelenségének tudományos területére kalauzolja az olvasót. Az említett műve a tudományos elemzés mellett rendkívül érdekes, sőt szórakoztató olvasmány, megállapításait ugyanis remek viccekkel illusztrálja.

Békeffi György: Békeffi László karikatúrája 1938-ból (Fotó: OSZK)A viccet az emberi örömszerzés egyik formájának tartja, rámutatva arra, hogy a vicc a belső gátlásokat a nevetés által feloldja. A vicc, mint a komikum egyik válfaja többnyire emberi hibát, jellemgyengeséget bírál, úgy, hogy nevetségessé teszi. Az irányzatos, tendenciózus vicceket kirobbanó kacagással fogadjuk, és olyan örömforrást jelentenek, a melyek az ártatlan szóviccekkel nem érhetők el, az ellenfél olyan tévedését, hibáját, gyengeségét figurázza ki, amelyet különböző okok miatt nem mondhatunk ki.

A viccek egyfajta népi, főleg városi folklórnak is minősülnek, mert szerzőinek egy része nem ismert. Ugyanakkor hatnak a társadalomra, hiszen egy-egy jó viccet egymásnak mesélnek az emberek. Korunkban, e folklórba már belejátszik a média: a televízió, a rádió jóvoltából a szerző sem a “nép ismeretlen fia”. Régebben a kabarészínpadok is hasonló szerepet töltöttek be, jóllehet kevesebb emberhez jutottak el.

A pesti vicc

A pesti kabaré – amely színpadot ad a viccnek – egykori szerzői csakúgy, mint előadói már a műfaj klasszikusai lettek: Nagy Endre, Békeffi László, Kellér Dezső és sorolhatnánk a nagy neveket. Még Ady is így nyilatkozott: Nagy Endre és kabarészínpada az ország lelkiismerete, amely felér egy álparlamenttel. Szerte a városban elterjedt a mondás: Ha tudni akarom mi történt a városban, este elmegyek a „Nagyendrébe”!

A kabaré rövid idő alatt nagy népszerűségre tett szert a közönség körében, ez volt Nagy Endre igazi műfaja. Titka a rögtönzésnek álcázott, előre alaposan kidolgozott, megtervezett csattanókban, szellemes konferanszokban rejlett. Addig nem tapasztalt könnyedséggel tudott az aktuális politika kényes kérdéseivel tréfálkozni, rendkívüli műveltsége, tehetsége nyilvánvalóvá vált elmés konferanszaiból. Világa a tipikus pesti polgáré, aki naponta értelmezi a politika eseményeit, kellemes kávéházi, csevegő stílusban. Hihetetlen tehetségével, szellemességével beszédhibáját is (kissé dadogott) képes volt a hatáskeltés szolgálatába állítani.

Békeffihez fűződik az a vicctípus, amelyet Freud úgy mutatott be, hogy bizonyos szövegkörnyezetben a szavak elvesztik eredeti jelentésüket, ámde adott szituációban visszakapják azt. Békeffi 1943-ban a Pódium Kabaré színpadán úgy élt e vicc lehetőségével, hogy amint kilépett a színpadra, a háta mögötti falon lógó Hitler kép abban a pillanatban leesett, a művész pedig laza könnyedséggel hátraszólt: akasszátok föl! Az illetékesek annyira megértették a viccet, hogy a függöny legördülte után Békeffit letartóztatták, és a dachaui koncentrációs táborba deportálták. (A tábort túlélte, de a háború után nem tért vissza Magyarországra.)

A zsarnokok, az autokratikus személyiségek nem szeretik a viccet, a humort. Nem tűrik, ha az ellenük irányul, mert lázadást éreznek benne. A vicc célpontjai gyakorta védett személyiségek, politikusok, hatalmasságok. A célba vett személyt kinevetjük, ami örömet nyújt, oldja a félelmet, mert kimondja a kimondhatatlant. A száz éve született nagy humorista, Királyhegyi Pál a második világháború kitörésekor tért haza sikeres külföldi útjáról. Öniróniával így élcelődött utóbb: “Féltem, hogy lekésem az auschwitzi gyorsot.” Az ötvenes évek diktatúrája idején közszájon forgott az a vicc, mely szerint ilyen táviratot adott fel: “Joszif Visszarionovics Sztálinnak, Moszkva. Rendszer nem vált be. Tessék abbahagyni Királyhegyi”. 1950-ben kitelepítették, mint utóbb mondták: adminisztrációs tévedésből – a hatalom hajlamos az ilyenfajta “tévedésekre”.

A kevésbé diktatórikus rendszerek prominens képviselői sem lelkesednek az irányzatos, netán ellenük szóló politikai viccekért. Jól tudják, hogy a vicc a tekintélyes személyiségek elleni bírálatok legkedveltebb módja, alkalmas a túlburjánzott tekintély megnyirbálására. Azt is tudják, hogy, ha valaki a humorral, viccel szemben hadakozik, még nevetségesebbé válik, tekintélyét még inkább aláássa. A tendenciózus viccek alapjában a leleplezést szolgálják, csakúgy, mint a védekezést.

A Sigmund Freud által feltárt, viccre, humorra vonatkozó megállapítások korunk feszült, ellenségeskedő légkörében is tanulságosak lehetnének – akárcsak a német Jean Paul aforizmája: A szabadság viccet szül, a vicc szabadságot.

Vicces, humoros faliújság, 1958 (Fotó: Fortepan)

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek