2017. április 26.  Szerda
Közepesen felhős 14 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. április 26.  Szerda   Ervin
Közepesen felhős 14 °C Közepesen felhős

Az őrültek a legnagyobb rajongók

Tömörkény István, Szeged krónikása

Jack Nicholson 80

Mindennapi magányunk

Az őrültek a legnagyobb rajongók  
Stephen King 1987-es Tortúra című regényének filmadaptációjánál is bátrabb lett a Karinthy Színházban bemutatott mű.
Tömörkény István, Szeged krónikása  
100 éve, 1917. április 24-én hunyt el Tömörkény István író, régész és etnográfus, Móra Ferenc barátja és munkatársa.
Jack Nicholson 80  
Április 22-én lett 80 éves Jack Nicholson háromszoros Oscar-díjas, maró gúnyt és iróniát sugárzó, provokatív kiszólásairól híres színész.
Mindennapi magányunk  
Szabó Istvánt nagy hatású filmjeiben foglalkoztatta már a szerelem lélektana, a diktatúra természetrajza, a művészet és a hatalom bonyolult viszonyrendszere. Simon Stephens Távoli dal című monodrámáját Józan László játszhatta el a Vígszínházban.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Korányi Sándor, a legnagyobb magyar belgyógyász című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Psziché

Korányi Sándor, a legnagyobb magyar belgyógyász

Szerző: / 2016. június 23. csütörtök / Psziché, Egészség   

Dr. Korányi Sándor, 1909 (Fotó: Vasárnapi Ujság/OSZK) “Korányi Sándor fényes példa, hogy egy szellemi alkat mint talál rá arra a darab természetre…” 150 éve született Korányi Sándor báró, belgyógyász, akadémikus, a funkcionális diagnosztikai szemlélet bevezetője, akit a legnagyobb magyar belgyógyászként is emlegetnek.

Dr. Korányi Sándor báró 1866. június 18-án született. Orvosdinasztiából származott: nagyapja, a még Prágában született Kornfeld Sebald Szabolcs vármegyében praktizált, a család nevét ő magyarosította Korányira. Apja, Korányi Frigyes medikusként vett részt az 1848-49-es szabadságharcban, majd a kiegyezés utáni korszak egyik legkiemelkedőbb orvosa, akadémikus, az egészségügyi reformok egyik kidolgozója és megvalósítója lett, aki érdemeiért bárói rangot kapott.

Korányi Sándor professzor, egyetemi tanár (Fotó: OSZK) “Korányi Sándor fényes példa, hogy egy szellemi alkat mint talál rá arra a darab természetre, melyet csak ő közelíthet meg s az érdeklődés új formái hogy bővítik ki ismereteinket. Van valami egy tudós természete és elmélete közt, amit előelméletnek lehetne nevezni. A tényekbe még nem kapaszkodott bele, de már felismerhető rajt az elmélet dinamikai váza, mint egy mértani alakban a kristályosodás szelleme. Korányi Sándor azért nagy tudós, mert előelméletei termékenyítőek és magasabbrendűek; felfedezései már csak a magától értetődő adó, mellyel a természet ezeknek az előelméleteknek hódol.” (Németh László: Korányi Sándor)

Korányi Sándor a családi hagyományokat követve 1888-ban szerzett orvosi oklevelet, de már hallgatóként demonstrátor, majd gyakornok volt a kórbonctani tanszéken. Több külföldi tanulmányutat is tett, ahol elsősorban élet- és kórtani vizsgálatokat folytatott. Az orvosi pályát 1889-ben apja belgyógyászati klinikáján kezdte, emellett egy évig helyettes tanárként élettant adott elő az Állatorvosi Főiskolán. 1893-ban idegkórtanból habilitált, majd a Stefánia Gyermekkórházban, 1895-től az István kórházban dolgozott, ugyanabban az évben lett adjunktus az I. belgyógyászati klinikán, ahol 1897-től rendkívüli egyetemi tanárként oktatott. 1909-től az újonnan létrehozott III. számú belgyógyászati klinika iskolateremtő igazgatója volt, egészen 1936-ig, amikor – hetvenedik életévének betöltésekor – nyugdíjazták, intézményét megszüntették.

A 19. század végére az orvostudományban mindinkább érvényre jutott az a felfogás, hogy az ember egészségi állapotát elsősorban szervezetének működéséből lehet megítélni. Korányi mondta ki, hogy bármilyen fontos is az anatómiai diagnózis, a döntő mégiscsak az, hogy a szervezet kompenzációs mechanizmusa mennyire képes eleget tenni alapvető feladatainak. A természettudományok fejlődésével lehetővé vált a funkcionális orvosi szemlélet és a pontos kémiai-fizikai meghatározások összekapcsolása az elemzésben, a diagnosztizálásban és a gyógyításban. Ennek az irányzatnak Magyarországon Korányi Sándor lett a legkiválóbb képviselője.

Az elsők között alkalmazott fizikai-kémiai módszereket az orvoslásban, alapvető kutatásokat végzett a vesebetegségek terén. A vesék koncentrálóképességének vizsgálatához bevezette a vizelet fagyáspontcsökkenésének mérését, amit később az egyszerűbb fajsúlymérés váltott fel. A korszerű veseélettan és -kórtan nemzetközileg elismert alakja lett, felfedezte az egészséges és beteg veseműködés törvényszerűségeit, a veseelégtelenség fogalmát elsőként ő határozta meg.

Az akkoriban népbetegségnek számító tbc-t már nem csupán kórházi kérdésként, hanem társadalmi problémaként fogta fel, melynek megoldása túlnyúlik az orvosi szakmán. A húszas években ő kezdeményezte a betegség elleni BCG-oltásokat. Foglalkozott a szív ritmuszavarainak kórtanával, felismerte a cukorbetegek vércukor-növekedésének kompenzáló szerepét.

Iskolateremtő tanáregyéniség volt, olyan tanítványokkal, mint Bálint Rezső, Haynal Imre, Hetényi Géza, Magyar Imre, Rusznyák István, módszerét klinikai vezetőként ők vitték tovább. Korányi Sándor a Magyar Tudományos Akadémiának 1915-ben lett levelező, 1935-ben tiszteleti, majd 1937-ben rendes tagja. Szintén tagjává választotta a hallei Leopoldina Német Természettudományi Akadémia, illetve tiszteletbeli doktorává avatta számos egyetem, köztük Breslau (Wroclaw), Lyon, Szeged, Pécs és Athén.

Számos bel- és külföldi folyóiratban publikált. A központi idegrendszer tipicus diagnosztikája és Az ideggyógyászat alapvonalai című tankönyvek szerzője, a Belgyógyászat kézkönyvének, a Magyar Orvosi Archívumnak, az Orvosi Hetilapnak és a Pallas Nagy Lexikonának is munkatársa volt.

1944. április 12-én Budapesten hunyt el. Az akkori Ludoviceum utca, ahol klinikája állt, ma az ő nevét viseli. Emlékét őrzi az évente megrendezett Korányi Sándor Hipertónia-Nefrológia nap.

Korányi Sándor professzor, egyetemi tanár, Pázmány Péter Tudományegyetem (ma Semmelweis Egyetem) III. sz. Belgyógyászati (ma Urológiai) Klinika, a professzori szobában, 1922 (Fotó: Fortepan)

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek