2017. augusztus 19.  Szombat
Közepesen felhős 27 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. augusztus 19.  Szombat   Huba
Közepesen felhős 27 °C Közepesen felhős

Új szereplőket keres a Barátok közt

Elvis Presley emlékére

Ki volt “Edvárd, a walesi fekete herczeg”?

John Galsworthy és A Forsyte Saga

Új szereplőket keres a Barátok közt  
Az RTL Klub sorozata 15 éven felüli, új szereplőket keres: a Barátok közt leendő arcait négy időpontban válogatja a csatorna.
Elvis Presley emlékére  
A rock and roll királya, Elvis Presley az amerikai álom megtestesítője volt, ám a dollármilliókért hajtva a legszebb férfikorban gyógyszerek rabjaként halt meg éppen 40 évvel ezelőtt.
Ki volt “Edvárd, a walesi fekete herczeg”?  
Az eddig véltnél jóval kevesebb vér tapad a Fekete Herceg néven is ismert Eduárd walesi herceg.
John Galsworthy és A Forsyte Saga  
150 éve, 1867. augusztus 14-én született John Galsworthy Nobel-díjas angol író, akinek legismertebb műve A Forsyte Saga.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Ranschburg Jenő örök tanításai című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Psziché

Ranschburg Jenő örök tanításai

Szerző: / 2015. december 19. szombat / Psziché, Énkép   

Ranschburg Jenő (MTI) Méltán volt népszerű, okfejtéseit, véleményét mindig úgy közvetítette, hogy azt a laikus, az átlagolvasó vagy -néző is könnyűszerrel megértse. Ranschburg Jenő pszichológus, a gyermeklélektan kutatója, költő 80 éve született.

RANSCHBURG JENŐ: KÜLÖNBSÉG

A lányoknak milyen van, tegnap óta
már tudom,
mert akkor Zsoltival kilestük ezt a
kulcslyukon.
Nem érdekes! a dolgukat ők ülve
végzik el…
de jó, hogy Zsoltival mi állva szoktuk…
s van mivel!

Ranschburg Jenő Primissima-díjas pszichológus, a pszichológiai tudomány kandidátusa szegény családban jött a világra 1935. december 19-én Budapesten. A Madách Gimnáziumban érettségizett, a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán tanult tovább. 1961-ben diplomázott, majd az ELTE pszichológia-magyar szakát is elvégezte. 1961-63-ban Velencén, aztán Budapesten, a kőbányai kisegítő iskolában volt gyógypedagógiai tanár. Innen az MTA Pszichológiai Intézetébe került munkatársnak, 1965 és 1977 között az ELTE Pszichológiai Tanszékének adjunktusa, majd docense volt. Majd ismét a Pszichológiai Intézetbe vezetett az útja, ahol 20 éven keresztül tudományos osztályvezető volt. 1997-ben vonult nyugdíjba, de 2002-től a Szolnoki Főiskolán tanított, 2007-től pedig a Károly Róbert Főiskola emeritus professzora volt.

Számos tudományos tisztséget is betöltött, többek között a Magyar Pszichológiai Társaság főtitkári, a Magyar Pszichológiai Szemle rovatvezetői teendőit is ellátta. Tagként részt vett a Nemzetközi Pszichológiai Társaság és a Nemzetközi Fejlődéslélektani Társaság munkájában, 1992-től 1996-ig az Országos Gyermekvédő Liga elnökeként tevékenykedett.

“Úgy vélem, a világirodalom legkedvesebb melankolikus figurája Füles, a Micimackó csacsija.”

Fő kutatási területe a fejlődéslélektan, a szocializáció, a klinikai gyermeklélektan, a fejlődési pszichopatológia. Szellemi elődeinek, mestereinek Binét Ágnest, Mérei Ferencet, Radnai Bélát, valamint Kardos Lajost tartotta. Ez utóbbi ösztökélte arra, hogy pályája során lehetőleg mindig a tiszta, közérthető fogalmazásra törekedjék. Okfejtéseit, a gyermekekkel, a családdal, a szocializációval kapcsolatos nézeteit, véleményét mindig úgy közvetítette, hogy azt a laikus, az átlagolvasó vagy -néző is könnyűszerrel megértse. Méltán volt népszerű a televízióban sugárzott Családi kör szakértőjeként, majd a Mesterkurzus előadójaként.

A tudományos ismeretterjesztést mindig is szívügyének tekintette, a családi és iskolai gyereknevelés témakörében számos cikket jelentetett meg a különböző szak- és napilapokban, folyóiratokban, s emellett szerte az országban tartott előadásokat, vezetett tanfolyamokat a pedagógusok számára. Több könyve is megjelent, amelyek közül a legismertebbek a Félelem, harag, agresszió, a Személyiségünk titkai (Popper Péterrel), A nő és a férfi, Pszichológiai rendellenességek gyermekkorban, Jellem és jellemtelenség, A meghitt erőszak, Rögök az úton: egyén és család, Szülők könyve. Gyerekségek címmel saját verseiből adott közre válogatást.

Ranschburg Jenő pszichológus, költő (Fotó: dteurope.com)

“Mi vezet el a tartós stresszállapothoz? Többek között az az életforma, amely nem megfelelő az egyén számára. Ez természetesen nem mindig tudatos, de nagyon gyakran a küszöb körül van, tehát könnyen tudatosulható formában van jelen. Egyik változata, hogyha valaki nem abban a pozícióban él, amelyre alkalmasnak tartaná magát. Ez a pozíció lehet alacsonyabb is, és lehet magasabb is az általa valósnak tartottnál. Magyarul ez azt jelenti, hogy az ember belekerül a társadalmi hierarchiában egy olyan státuszba, és tartósan benne van, amely státuszt nem érzi a maga számára valósnak, reális helyzetét vagy alacsonyabban, vagy a jelenleginél magasabban képzeli el.” (Ranschburg Jenő – Popper Péter: Személyiségünk titkai)

1972-ben megkapta a pszichológiai tudomány kandidátusa címet. A fejlődéslélektan kutatásában és oktatásában végzett munkásságáért, a gyermekek védelme érdekében folytatott tevékenységéért 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki. 2006-ban Budapest díszpolgára lett, 2009-ben Prima Primissima-díjat kapott, 2010-ben a Hazám-díjat vehette át.

2011. március 10-én, Budapesten halt meg. Röviddel váratlan halála után, április 15-én a budapesti könyvfesztiválon mutatták be akkor elindított életműsorozatának első kötetét. Az Érzelmek iskolája elé még maga a szerző írt előszót, s azóta a sorozat többi kötete is megjelent.

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek