2017. március 24.  Péntek
Közepesen felhős 7 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. március 24.  Péntek   Gábor, Karina
Közepesen felhős 7 °C Közepesen felhős

Ovidius átváltozásai

Mexikói táj magyar ecsettel

“…nem kell aggódnunk Krúdy jövője miatt”

Glenn Close 70

Ovidius átváltozásai  
2060 éve született Ovidius római költő, akit bár az egyik legkiemelkedőbb római költőként emlegetünk, elsősorban a szerelmi költészet édesszavú költőjeként tartja számon az utókor.
Mexikói táj magyar ecsettel  
Teásbögre-dísz és Salma Hayek-mozi után musical lett Fridából, a közép-amerikai festészet egyik igazán egyéni hangú képviselőjéből.
“…nem kell aggódnunk Krúdy jövője miatt”  
Beszélgetés Krúdy Gyuláról az íróról és a magánemberről és Kemény Gábor Krúdy körül című, 16 stilisztikai tanulmányt tartalmazó kötetéről.
Glenn Close 70  
Saját bevallása szerint a magánéletben normális, a filmvásznon azonban őrült és meggondolatlan dolgokat is művelhet.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) A fehér király története című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Szubkultúra

A fehér király története

Szerző: / 2017. március 2. csütörtök / Szubkultúra, Filmvilág   

A fehér király (Fotó: Vertigo Media) Hogyan dolgozza fel egy tizenegy éves kamasz, ha apját a szeme láttára hurcolják el? Hogyan éli meg az apa hiányát és az elhurcolás köré épített családi hazugságokat vagy titkolt történeteket? Milyen remények éltetik a mindennapok amúgy sem könnyű kamaszviharait megnehezítő élethelyzetben?

A 12 éves Djata (Dzsátá) a világtól teljesen elzártan él szüleivel egy disztópikus diktatúrában. Egy napon két ügynök csönget be hozzájuk, akik az apjáért jöttek. A kormány börtönbe zárja a férfit, Djata pedig egyedül marad az anyjával, miközben mindkettejüket azonnal árulónak bélyegzik. A fiú nehezen tudja feldolgozni apja elhurcolását és hiányát, a sok hazugságot és a hirtelen felnőtté válás terheit. Egyetlen remény élteti, méghozzá apjának megtalálása, amiben nagyszülei tudnának neki segíteni.

A fehér király (Fotó: Vertigo Media)

Djata anyja azonban dacosan ellenáll annak, hogy a jó kapcsolatokkal rendelkező anyósától és apósától bármilyen segítséget kérjen. Az édesanya régóta nemkívánatos elem a családban, a konfliktusok pedig a bajban sem enyhülnek…

“Apát ​akkor már majdnem egy éve elvitték, és több, mint négy hónapja nem kaptunk róla semmi hírt, se levél nem jött többet, se olyan előre megírt tábori lap, amin tudatni szokta velünk, hogy jól van, és büszkeséggel tölti el, hogy nap mint nap sikerül túlteljesítenie a normát, szóval nem tudtunk róla semmit, és anyát is hiába kérdeztem, hogy mi van, szerinte miért nem ír nekünk apa, mert még csak nem is válaszolt, de akkor szombaton megint hiába nyitottuk ki a postaládát, és láttam, hogy megfeszül az arca, és ahogy mentünk fel a lépcsőn, anya hirtelen el kezdett köhögni, de olyan erősen, hogy a korlátba kellett kapaszkodnia, én meg láttam, hogy rázkódik a válla és előrehajol, és tudtam, hogy igazából nem köhög, hanem sír, csak azért csinál úgy, mintha köhögne, mert nem akarja, hogy észrevegyem, nem akarja, hogy megijedjek, és akkor tudtam, hogy biztos, hogy azt gondolja, hogy apám odaveszett, ott pusztult a Duna-csatornánál, de azt is tudtam, hogy ez nem igaz, mert ha apának valami baja lenne, azt megéreztem volna, ha máskor nem, olyankor, reggelenként, amikor iskolába menet a képét nézegettem, amit a katonakönyvéből szedtem ki, mert olyankor mindig éreztem, hogy apám ott, a Duna-csatornánál rám gondol, meg azért is, mert amikor elvitték, megígérte, hogy egyszer majd visszajön és elvisz magával a tengerhez engem is…” (Dragomán György: A fehér király)

A fehér király (Fotó: Vertigo Media)

A sajátos szerkezetű, novellákból álló regény a 12 éves Djata szemszögéből mutat be egy elnyomó diktatúrát. A forgatókönyvet Alex Helfrecht írta, aki korábban nagy sikert aratott a londoni West Enden Hemingway Fiesta című művének színpadi adaptálásával. A rendezők, Alex Helfrecht és Jörg Tittel szerint a könyv zsenialitása, hogy az ember a bőrén érzi a rezsim működését, az atmoszféráját, anélkül, hogy az orrunk alá dörgölné. “Az egész az egyes emberek életéről szól, a tapasztalatai tükröződnek, amelyet a diktatúráról szereztek.”

A rendezőpáros felfogásában a történetben nem Ceausescu Romániája, nem egy valódi ország, valódi helyszín jelenik meg, Jörg Tittel szerint inkább “olyasmi, mint a Gépnarancs világa”. “Úgy gondoljuk, a könyv univerzálisan közelíti meg a mindenkori diktatúrát. Ez a történet mondhatni bármikor, bárhol játszódhatna.”

A regény a szereplők kapcsolatait, a gyerekek viselkedését ábrázolja egy elnyomó rezsim alatt. “A könyvben nem tudjuk, hol vannak a határok, mégis bezárva érezzük magunkat. Az ember sohasem kerül közvetlen kapcsolatba az elnyomó hatalommal. Nem látjuk igazából, hogy működik a gépezet. Legfeljebb néhány kis kaliberű képviselőjével találkozunk, de nem látjuk a vezetőket, a diktátort. Ezt a nyomást akarjuk visszahozni a filmben” – fogalmazott a filmes páros. A filmben több szereplő – köztük az anya vagy a nagyapa – a regénnyel ellentétben nevet is kapott. Az író csak ahhoz ragaszkodott, hogy Djata nevén ne változtassanak.

A fehér király (Fotó: Vertigo Media)

Dragomán György 2005-ben megjelent, díjnyertes regényét több mint 30 nyelvre fordították le, angolul 2007-ben jelent meg. A regény fogadtatása nagyszerű volt a szigetországban, többek között a Guardian és a Publisher’s Weekly kritikusa is méltatta. Így talált rá a regényre Alex Helfrecht és Jörg Tittel, akiknek A fehér király az első nagyjátékfilm rendezése. A fehér királyt először a rangos Edinburghi Nemzetközi Filmfesztiválon mutatták be tavaly, ahol a legjobb brit film díjáért volt versenyben. Az alkotás az ‘A’ kategóriás Tallinni Fekete Éjszakák Filmfesztiválon szintén versenyben volt.

A film főbb szerepeiben olyan sztárok tűnnek fel, mint Olivia Williams (Szellemíró, Egy lányról, Hatodik érzék, Hanna – Gyilkos természet), a Golden Globe-díjra jelölt Jonathan Pryce (Brazil, A Karib-tenger kalózai, A holnap markában), Fiona Shaw (Harry Potter-filmek, Az élet fája), Ólafur Darri Ólafsson (A barátságos óriás, Zoolander 2, Az utolsó boszorkányvadász) és a szintén Golden Globe-ra jelölt Greta Scacchi (Emma, A játékos, Jefferson Párizsban) láthatók.

A fehér király
(The White King) színes, szinkronizált angol dráma, 89 perc (16)
Rendezte: Alex Helfrecht, Jörg Tittel
Dragomán György regényéből a forgatókönyvet írta: Alex Helfrecht, Jörg Tittel
Producer: Alex Helfrecht, Jörg Tittel, Teun Hilte, Philip Munger
Fényképezte: René Richter
Vágó: Peter R. Adam
Zene: Joanna Bruzdowicz
Szereplők: Lorenzo Allchurch, Olivia Williams, Jonathan Pryce, Greta Scacchi, Fiona Shaw, Agyness Deyn, Ólafur Darri Ólafsson
Forgalmazó: Vertigo Média

Címkék:

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek