2017. január 23.  Hétfő
Hódara -6 °C Hódara
Rovatok
2017. január 23.  Hétfő   Rajmund, Zelma
Hódara -6 °C Hódara
Kölcsey Ferenc emlékezete (Fotó: Vasárnapi Ujság 1890. 37. évf. / OSZK)

“Magyar nép zivataros századaiból”

A.A. Milne és fia, Christopher Robin Milne Micimackóval (Fotó: babelio.com)

A. A. Milne, a Micimackó írója

Majdnem 20, Bárka, Szkéné (Fotó: Schiller Kata)

“Ez lesz-e lakóhelyünk?”

Mikszáth Kálmán (1847-1910) író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő porték (Fotó: PIM, Cultura.hu)

Mikszáth Kálmán társaságában

“Magyar nép zivataros századaiból”  
"Ez a nap annak tudatosítására is alkalmas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk..." A magyar kultúra napjáról való megemlékezés gondolatát ifjabb Fasang Árpád zongoraművész vetette föl 1985-ben.
A. A. Milne, a Micimackó írója  
"Aki senkit mond, annak valakinek lennie kell." Százharmincöt éve, 1882. január 18-án született Londonban Micimackó "szülőatyja", A. A. (Alan Alexander) Milne.
“Ez lesz-e lakóhelyünk?”  
A Majdnem 20 mélyebb hatását akkor érezteti, mikor könnyeinket törölgetve elhagyjuk a nézőteret és marad időnk elgondolkodni. Nehéz kérdéseken: vajon mikor döngessük a falakat, mikor rázzuk az öklünket?
Mikszáth Kálmán társaságában  
170 éve, 1847. január 16-án született a Nógrád megyei Szklabonyán Mikszáth Kálmán író, újságíró, akadémikus, a magyar kritikai realista próza nagymestere, aki vallotta: “Elbeszélni nem a regényíróktól tanultam, hanem a magyar paraszttól."
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) A magyar hangosfilm plakátjai 1931–1944 című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Szubkultúra

A magyar hangosfilm plakátjai 1931–1944

Szerző: / 2017. január 11. szerda / Szubkultúra, Könyvvilág   

Az Elsodort világ/Plakát-álmok 1910-1920 című plakátkiállítás a Nemzeti Múzeumban (MTI Fotó: Kovács Tamás)„Teljesen mindegy volt, hogy milyen volt a film, ha Jávor Pál vagy Karády Katalin rajta volt a plakáton, a néző bement”.

A magyar hangosfilm 85. születésnapjának tiszteletére jelent meg e hiánypótló kötet: korábban nem készült ilyen kaliberű összegzés az 1931-1944 közötti magyar hangosfilmek plakátjait illetően. E közel másfél évtized kb. 360 filmet eredményezett, ezek fennmaradt színes hírnökeit, félezer plakátot mutat be a monumentális képanyag melyhez az időszakot vizsgáló tanulmányok szolgáltatnak fontos információkat.

A magyar hangosfilm plakátjai 1931–1944 (Fotó: OSZK)A magyar filmtörténet jelentős mérföldkövének számít az 1931-es esztendő: ebben az évben készült el az első magyar hangosfilm, A kék bálvány. A győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum a 85 éves jubileum alkalmából 2016-ban A magyar hangosfilm plakátjai 1931-1944 címmel rendezett – az OSZK szakmai segítségével, társrendezésében – minden szempontból érdekes és hiánypótló kiállítást. A tárlat kronologikusan rendezett teljes anyagát (melyek mintegy kétharmadát adta az OSZK Plakát- és Kisnyomtatványtára) gyönyörű kivitelben most haza is vihetik az érdeklődők a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér és az Országos Széchényi Könyvtár közös kiadásában, Fekete Dávid gondos szerkesztése nyomán. Az országszerte fellelhető filmplakátokat felvonultató kötetet hat, a hangosfilmet és a korabeli plakátművészetet tárgyaló tanulmány vezeti be. A több mint 500 alkotáshoz az OSZK Plakát- és Kisnyomtatványtára és a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet mellett magángyűjteményekből sikerült hozzájutni.

1931 és 1944 között mintegy 360 film készült, ám sajnos nem mindnek maradt fenn a plakátja; többek közt A kék bálványé is elveszett valahol, így, sokak kedvence, a Hyppolit, a lakáj filmplakátja nyitja a sort. Az időrendben bemutatott anyag alapján nyomon követhető, hogy a filmkészítők és a korabeli plakátkészítő művészek hogyan kívántak kedvet csinálni egy-egy filmhez. Ebben az időszakban az volt az uralkodó nézet, hogy kizárólag a filmben szereplő színészekkel, jobban mondva azok nagyméretű portréival, lehet eladni egy filmet. Ahogy a kiállításhoz készült kötetből is kiderül:

„Teljesen mindegy volt, hogy milyen volt a film, ha Jávor Pál vagy Karády Katalin rajta volt a plakáton, a néző bement”.

A plakátok kapcsán szó esik a sztárkultuszról, a vígjátékokról, a háborús filmekről, sőt magáról a háborúról is, hisz az 1939-es zsidótörvények komoly törést hoztak az addig virágzó filmiparnak is, sokan – köztük például Kabos Gyula vagy Perczel Zita – ugyanis jó darabig nem állhattak kamera elé. A második világháború törésvonala húz határt a film és filmplakátok történetében is. A méretében és színeiben is lenyűgöző, 577 oldalas kiadvány azonban még a Függelékben is jó néhány szemponttal, részlettel bővíti ismereteinket.

A magyar hangosfilm plakátjai 1931–1944
Az Országos Széchényi Könyvtár és a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér tisztelettel meghívja Önt A magyar hangosfilm plakátjai 1931–1944 című kötet bemutatójára.

Időpont: 2017. január 20. péntek 15 óra
Helyszín: Országos Széchényi Könyvtár, Díszterem

A vendégeket köszönti: Dr. Boka László tudományos igazgató (OSZK), Fekete Dávid alpolgármester (Győr), a kötet szerkesztője, Dr. Horváth Sándor Domonkos igazgató (Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér)
A kerekasztal-beszélgetés résztvevői: Fekete Dávid szerkesztő, Kopcsay Ágnes osztályvezető (OSZK, Plakát- és Kisnyomtatványtár), Kurutz Márton filmtörténész (Magyar Nemzeti Filmarchívum)

A magyar hangosfilm plakátjai 1931–1944 (Fotó: OSZK) A magyar hangosfilm plakátjai 1931–1944 (Fotó: OSZK)

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek