2017. április 23.  Vasárnap
Havas eső 1 °C Havas eső
Rovatok
2017. április 23.  Vasárnap   Béla
Havas eső 1 °C Havas eső

Jack Nicholson 80

Mindennapi magányunk

Bram Stoker, aki híressé tette Vlad Tepest

Isaac Asimov, a sci-fi mestere

Jack Nicholson 80  
Április 22-én lett 80 éves Jack Nicholson háromszoros Oscar-díjas, maró gúnyt és iróniát sugárzó, provokatív kiszólásairól híres színész.
Mindennapi magányunk  
Szabó Istvánt nagy hatású filmjeiben foglalkoztatta már a szerelem lélektana, a diktatúra természetrajza, a művészet és a hatalom bonyolult viszonyrendszere. Simon Stephens Távoli dal című monodrámáját Józan László játszhatta el a Vígszínházban.
Bram Stoker, aki híressé tette Vlad Tepest  
95 éve, 1912. április 20-án halt meg Bram Stoker, Drakula alakjának megteremtője, aki Henry Irving színésszel és Vámbéry Ármin orientalistával történt beszélgetései alapján alkotta meg Drakula énjét.
Isaac Asimov, a sci-fi mestere  
Huszonöt éve, 1992. április 6-án hunyt el Isaac Asimov orosz származású amerikai író, aki több mint ötezer kötetet írt vagy szerkesztett.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) A magyar hangosfilm plakátjai 1931–1944 című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Szubkultúra

A magyar hangosfilm plakátjai 1931–1944

Szerző: / 2017. január 11. szerda / Szubkultúra, Könyvvilág   

Az Elsodort világ/Plakát-álmok 1910-1920 című plakátkiállítás a Nemzeti Múzeumban (MTI Fotó: Kovács Tamás)„Teljesen mindegy volt, hogy milyen volt a film, ha Jávor Pál vagy Karády Katalin rajta volt a plakáton, a néző bement”.

A magyar hangosfilm 85. születésnapjának tiszteletére jelent meg e hiánypótló kötet: korábban nem készült ilyen kaliberű összegzés az 1931-1944 közötti magyar hangosfilmek plakátjait illetően. E közel másfél évtized kb. 360 filmet eredményezett, ezek fennmaradt színes hírnökeit, félezer plakátot mutat be a monumentális képanyag melyhez az időszakot vizsgáló tanulmányok szolgáltatnak fontos információkat.

A magyar hangosfilm plakátjai 1931–1944 (Fotó: OSZK)A magyar filmtörténet jelentős mérföldkövének számít az 1931-es esztendő: ebben az évben készült el az első magyar hangosfilm, A kék bálvány. A győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum a 85 éves jubileum alkalmából 2016-ban A magyar hangosfilm plakátjai 1931-1944 címmel rendezett – az OSZK szakmai segítségével, társrendezésében – minden szempontból érdekes és hiánypótló kiállítást. A tárlat kronologikusan rendezett teljes anyagát (melyek mintegy kétharmadát adta az OSZK Plakát- és Kisnyomtatványtára) gyönyörű kivitelben most haza is vihetik az érdeklődők a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér és az Országos Széchényi Könyvtár közös kiadásában, Fekete Dávid gondos szerkesztése nyomán. Az országszerte fellelhető filmplakátokat felvonultató kötetet hat, a hangosfilmet és a korabeli plakátművészetet tárgyaló tanulmány vezeti be. A több mint 500 alkotáshoz az OSZK Plakát- és Kisnyomtatványtára és a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet mellett magángyűjteményekből sikerült hozzájutni.

1931 és 1944 között mintegy 360 film készült, ám sajnos nem mindnek maradt fenn a plakátja; többek közt A kék bálványé is elveszett valahol, így, sokak kedvence, a Hyppolit, a lakáj filmplakátja nyitja a sort. Az időrendben bemutatott anyag alapján nyomon követhető, hogy a filmkészítők és a korabeli plakátkészítő művészek hogyan kívántak kedvet csinálni egy-egy filmhez. Ebben az időszakban az volt az uralkodó nézet, hogy kizárólag a filmben szereplő színészekkel, jobban mondva azok nagyméretű portréival, lehet eladni egy filmet. Ahogy a kiállításhoz készült kötetből is kiderül:

„Teljesen mindegy volt, hogy milyen volt a film, ha Jávor Pál vagy Karády Katalin rajta volt a plakáton, a néző bement”.

A plakátok kapcsán szó esik a sztárkultuszról, a vígjátékokról, a háborús filmekről, sőt magáról a háborúról is, hisz az 1939-es zsidótörvények komoly törést hoztak az addig virágzó filmiparnak is, sokan – köztük például Kabos Gyula vagy Perczel Zita – ugyanis jó darabig nem állhattak kamera elé. A második világháború törésvonala húz határt a film és filmplakátok történetében is. A méretében és színeiben is lenyűgöző, 577 oldalas kiadvány azonban még a Függelékben is jó néhány szemponttal, részlettel bővíti ismereteinket.

A magyar hangosfilm plakátjai 1931–1944
Az Országos Széchényi Könyvtár és a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér tisztelettel meghívja Önt A magyar hangosfilm plakátjai 1931–1944 című kötet bemutatójára.

Időpont: 2017. január 20. péntek 15 óra
Helyszín: Országos Széchényi Könyvtár, Díszterem

A vendégeket köszönti: Dr. Boka László tudományos igazgató (OSZK), Fekete Dávid alpolgármester (Győr), a kötet szerkesztője, Dr. Horváth Sándor Domonkos igazgató (Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér)
A kerekasztal-beszélgetés résztvevői: Fekete Dávid szerkesztő, Kopcsay Ágnes osztályvezető (OSZK, Plakát- és Kisnyomtatványtár), Kurutz Márton filmtörténész (Magyar Nemzeti Filmarchívum)

A magyar hangosfilm plakátjai 1931–1944 (Fotó: OSZK) A magyar hangosfilm plakátjai 1931–1944 (Fotó: OSZK)

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek