2017. július 27.  Csütörtök
Közepesen felhős 16 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. július 27.  Csütörtök   Olga, Liliána
Közepesen felhős 16 °C Közepesen felhős

Kassák Lajos útja

Idősebb Alexandre Dumas kalandos élete

“Számomra nincs más választás”

I. Károly, a magyar Anjou-ház alapítója

Kassák Lajos útja  
Ötven éve, 1967. július 22-én halt meg Kassák Lajos Kossuth-díjas költő, író, képzőművész, az avantgárd mozgalmak egyik alapító mestere.
Idősebb Alexandre Dumas kalandos élete  
Idősebb Alexandre Dumas népszerűségének titka nagyon egyszerű, műveiben minden olyan elem benne van, amely lebilincseli az olvasót.
“Számomra nincs más választás”  
Egy 1957-es szovjet hivatalos közlés szerint 70 évvel ezelőtt, 1947. július 17-én halt meg Raoul Wallenberg, aki 1945. január 17-én tűnt el.
I. Károly, a magyar Anjou-ház alapítója  
675 éve, 1342. július 16-án hunyt el I. Károly, azaz Károly Róbert, a háromszor koronázott király. Uralkodása alatt fénykorát élte a lovagi kultúra, terjedt az írásbeliség, kolduló szerzetesrendek honosodtak meg az országban.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) A magyar hangosfilm plakátjai 1931–1944 című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Szubkultúra

A magyar hangosfilm plakátjai 1931–1944

Szerző: / 2017. január 11. szerda / Szubkultúra, Könyvvilág   

Az Elsodort világ/Plakát-álmok 1910-1920 című plakátkiállítás a Nemzeti Múzeumban (MTI Fotó: Kovács Tamás)„Teljesen mindegy volt, hogy milyen volt a film, ha Jávor Pál vagy Karády Katalin rajta volt a plakáton, a néző bement”.

A magyar hangosfilm 85. születésnapjának tiszteletére jelent meg e hiánypótló kötet: korábban nem készült ilyen kaliberű összegzés az 1931-1944 közötti magyar hangosfilmek plakátjait illetően. E közel másfél évtized kb. 360 filmet eredményezett, ezek fennmaradt színes hírnökeit, félezer plakátot mutat be a monumentális képanyag melyhez az időszakot vizsgáló tanulmányok szolgáltatnak fontos információkat.

A magyar hangosfilm plakátjai 1931–1944 (Fotó: OSZK)A magyar filmtörténet jelentős mérföldkövének számít az 1931-es esztendő: ebben az évben készült el az első magyar hangosfilm, A kék bálvány. A győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum a 85 éves jubileum alkalmából 2016-ban A magyar hangosfilm plakátjai 1931-1944 címmel rendezett – az OSZK szakmai segítségével, társrendezésében – minden szempontból érdekes és hiánypótló kiállítást. A tárlat kronologikusan rendezett teljes anyagát (melyek mintegy kétharmadát adta az OSZK Plakát- és Kisnyomtatványtára) gyönyörű kivitelben most haza is vihetik az érdeklődők a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér és az Országos Széchényi Könyvtár közös kiadásában, Fekete Dávid gondos szerkesztése nyomán. Az országszerte fellelhető filmplakátokat felvonultató kötetet hat, a hangosfilmet és a korabeli plakátművészetet tárgyaló tanulmány vezeti be. A több mint 500 alkotáshoz az OSZK Plakát- és Kisnyomtatványtára és a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet mellett magángyűjteményekből sikerült hozzájutni.

1931 és 1944 között mintegy 360 film készült, ám sajnos nem mindnek maradt fenn a plakátja; többek közt A kék bálványé is elveszett valahol, így, sokak kedvence, a Hyppolit, a lakáj filmplakátja nyitja a sort. Az időrendben bemutatott anyag alapján nyomon követhető, hogy a filmkészítők és a korabeli plakátkészítő művészek hogyan kívántak kedvet csinálni egy-egy filmhez. Ebben az időszakban az volt az uralkodó nézet, hogy kizárólag a filmben szereplő színészekkel, jobban mondva azok nagyméretű portréival, lehet eladni egy filmet. Ahogy a kiállításhoz készült kötetből is kiderül:

„Teljesen mindegy volt, hogy milyen volt a film, ha Jávor Pál vagy Karády Katalin rajta volt a plakáton, a néző bement”.

A plakátok kapcsán szó esik a sztárkultuszról, a vígjátékokról, a háborús filmekről, sőt magáról a háborúról is, hisz az 1939-es zsidótörvények komoly törést hoztak az addig virágzó filmiparnak is, sokan – köztük például Kabos Gyula vagy Perczel Zita – ugyanis jó darabig nem állhattak kamera elé. A második világháború törésvonala húz határt a film és filmplakátok történetében is. A méretében és színeiben is lenyűgöző, 577 oldalas kiadvány azonban még a Függelékben is jó néhány szemponttal, részlettel bővíti ismereteinket.

A magyar hangosfilm plakátjai 1931–1944
Az Országos Széchényi Könyvtár és a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér tisztelettel meghívja Önt A magyar hangosfilm plakátjai 1931–1944 című kötet bemutatójára.

Időpont: 2017. január 20. péntek 15 óra
Helyszín: Országos Széchényi Könyvtár, Díszterem

A vendégeket köszönti: Dr. Boka László tudományos igazgató (OSZK), Fekete Dávid alpolgármester (Győr), a kötet szerkesztője, Dr. Horváth Sándor Domonkos igazgató (Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér)
A kerekasztal-beszélgetés résztvevői: Fekete Dávid szerkesztő, Kopcsay Ágnes osztályvezető (OSZK, Plakát- és Kisnyomtatványtár), Kurutz Márton filmtörténész (Magyar Nemzeti Filmarchívum)

A magyar hangosfilm plakátjai 1931–1944 (Fotó: OSZK) A magyar hangosfilm plakátjai 1931–1944 (Fotó: OSZK)

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek