2017. január 19.  Csütörtök
Közepesen felhős -11 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. január 19.  Csütörtök   Sára, Márió
Közepesen felhős -11 °C Közepesen felhős
A.A. Milne és fia, Christopher Robin Milne Micimackóval (Fotó: babelio.com)

A. A. Milne, a Micimackó írója

Majdnem 20, Bárka, Szkéné (Fotó: Schiller Kata)

“Ez lesz-e lakóhelyünk?”

Mikszáth Kálmán (1847-1910) író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő porték (Fotó: PIM, Cultura.hu)

Mikszáth Kálmán társaságában

Molière, Jean-Baptiste Poquelin francia drámaíró, színész, rendező (1622-1673) (Fotó: Wikipédia)

Harpagon “atyja”, Molière

A. A. Milne, a Micimackó írója  
"Aki senkit mond, annak valakinek lennie kell." Százharmincöt éve, 1882. január 18-án született Londonban Micimackó "szülőatyja", A. A. (Alan Alexander) Milne.
“Ez lesz-e lakóhelyünk?”  
A Majdnem 20 mélyebb hatását akkor érezteti, mikor könnyeinket törölgetve elhagyjuk a nézőteret és marad időnk elgondolkodni. Nehéz kérdéseken: vajon mikor döngessük a falakat, mikor rázzuk az öklünket?
Mikszáth Kálmán társaságában  
170 éve, 1847. január 16-án született a Nógrád megyei Szklabonyán Mikszáth Kálmán író, újságíró, akadémikus, a magyar kritikai realista próza nagymestere, aki vallotta: “Elbeszélni nem a regényíróktól tanultam, hanem a magyar paraszttól."
Harpagon “atyja”, Molière  
"Az ember csak beszél, de nem mindig cselekszik, / Gyakran hosszú az út a szándéktól a tettig." 395 éve született Jean-Baptiste Poquelin francia drámaíró, színész és rendező, akit Molière néven ismert meg a világ.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Jávor Pál volt a sztárja az első igazi magyar hangosfilmnek című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Szubkultúra

Jávor Pál volt a sztárja az első igazi magyar hangosfilmnek

Szerző: / 2016. április 29. péntek / Szubkultúra, Filmvilág   

Jávor PálA mozi hamar meghonosodott nálunk. A hangosfilm megjelenésére és elterjedésére sem kellett sokáig várni a világpremier után. 85 éve, 1931. április 29-én kezdődött a magyar hangosfilmgyártás Budapesten.

Az első magyarországi filmfelvételt a Lumiére testvérek operatőrei készítették 1896-ban a millennium alkalmával, ezt azonban sosem láthatta a közönség, mert a képekről lemaradt az ünnepségeket megnyitó Ferenc József feje.

Az első magyar filmet A táncz címmel 1901. április 30-án vetítették az Uránia Tudományos Színház előadásának illusztrációjaként. Az alkotásban a kor nagy színészei – Blaha Lujza, Fedák Sári, Márkus Emília, Hegedűs Gyula – és az Operaház balerinái szerepeltek, a 18 jelenet a tánc történetét dolgozta fel a görög táncoktól a csárdásig.

A forgatókönyvíró Pekár Gyula az 1896. évi párizsi világkiállítás hasonló előadásából merítette az ihletet, az operatőri és rendezői munkát Zsitkovszky Béla vállalta, a zenét Kern Aurél szerezte. A korban rendkívül hosszúnak számító, 500 méter hosszú film nem maradt fenn, csak a sajtóban megjelent képeket ismerjük. (Sajnos a némafilmek és az 1945 előtt készült hangosfilmek közül nagyon sok eltűnt, elkallódott.) A bemutatót követően több száz alkalommal vetítették, de később a filmtekercsek elkallódtak, megsemmisültek, s a filmből csak néhány állókép maradt az utókorra. A premier századik évfordulóján Fazekas Bence az örökre elveszett mű virtuális újraalkotására vállalkozott. Filmje a “kinematogramm”-ok Román Sándor koreográfus közreműködésével létrejött rekreációja mellett izgalmas filmtörténeti időutazásra kalauzolja a nézőt, melynek során kibontakoznak A táncz keletkezésének körülményei.

 Képkockák A tánc című filmből, Márkus Emília, 1901 (Fotó: OSZK)

1912-ben került a mozikba az első teljes estét kitöltő magyar film, Kertész Mihály Ma és holnap című darabja. Négy évvel később, már az első világháború idején készült el a mai filmek terjedelmét elérő első magyar film, Jókai Mór Mire megvénülünk című regényének filmváltozata Hevesi Sándor művészeti irányításával, Uher Ödön rendezésében.

“A statisztikai adatok szerint 1930-ban a fővárosban 136 filmszínházban adtak „talkiet”, azaz beszélő produktumot, vidéken pedig 496 ilyen intézmény működött. A műsor többsége amerikai illetőségű film. Elég jelentős a német jelenlét, de más európai stúdiókban forgatott műveket is viszonylag szép számban megjelentetnek. Mivel a magyar némafilm a 1920-as évek végén romokban hever, jóformán a semmiből kell megteremteni a hangosfilmgyártást” – olvasható A XX. század története c. kötet A hangosfilm első másfél évtizede c. fejezetében.

Az első hangosfilmet, Alan Crosland A dzsesszénekes című alkotását 1927-ben mutatták be Amerikában, s két év múlva már a hazai filmek is megszólaltak. 1929-ben Kertész Mihály magyar nyelven készített hangos beköszöntőt a Noé bárkája című filmjéhez, a következő évben elsősorban magyar nótákat hallhattak a nézők Gaál Béla Csak egy kislány van a világon című alkotásában.

A magyar hangosfilmgyártás 1931. április 29-én kezdődött meg Budapesten, a Corvin filmgyár Gyarmat utcai telepén. Az első “igazi” hangosfilmet, A kék bálványt 1931. szeptember 25-én mutatták be Jávor Pál főszereplésével. A kék bálvány csúfosan megbukott, a közönséget és a kritikát az sem hatotta meg, hogy a főszerepet a korszak legnépszerűbb színésze, Jávor Pál vállalta el. A magyar némafilmgyártás Jávorral végződött, a hangosfilmgyártás pedig vele kezdődött – ő volt az egyik főszereplője a Csak egy kislány van a világon című hangosított némafilmnek 1929-ben. A kék bálvány bukásában közrejátszhatott, hogy noha a technika már megvolt, a nézők nem voltak egészen felkészülve a hangosfilm befogadására, de a filmet végignézve hamar rájöhetünk, hogy fordulatok ellenére a cselekménybonyolítás eléggé fantáziátlan, s érezni a mű számos jelenetén a szerzők tapasztalatlanságát és bizonytalanságát.

Jávor Pál és Radó Nelli a Kék bálvány című első magyar hangosfilmben, 1831 (Fotó: MEK.OSZK)

Az alkotást, amely egy önhibáján kívül tönkrement, birtokát elvesztő, kétségbeesésében – hűséges inasával, Péterrel – Amerikába kivándorló Lóránt báró története. Pincérként dolgoznak egy bárban, amikor a báró egyik vendégében nagybátyjára ismer, helyzetét szégyellvén megtagadja a kiszolgálást, ezért elbocsátják. Ekkor sorsjegyen megnyeri egy vidéki farm hatodrészét. Beleszeret az egyik társtulajdonosba, Mary Turnerbe. Nem is sejti, hogy a lány milliomos. A szerencsés fordulattal hazatérő báró történetét, a kritika a hollywoodi filmek gyenge utánzatának minősítette, s ami a készítőknek még fájóbb volt, hogy művük a nézőknek sem tetszett.

Az igazi áttörést csak a második magyar hangosfilm, a magyar helyszínt és magyar karaktereket felvonultató Hyppolit, a lakáj hozta meg Kabos Gyula (ez volt Kabos első hangosfilmje) és Csortos Gyula feledhetetlen alakításával. Székely István ugyancsak 1931-ből való komédiája, melyet a későbbi évtizedek folyamán számtalanszor felújítottak; mindig telt házakat vonzott, és azóta is frenetikus sikernek mondható. Természetes humorával, mesterkéletlen életszerűségével, helyi színezetének eredetiségével fegyverezte le a nézőt.

A Hyppolit és az 1934-es Meseautó sikerét követően a vígjáték lett a kor meghatározó, exportképes műfaja. (Nem avuló népszerűségüket jelzi, hogy 1999-ben a Hyppolitot, 2000-ben a Meseautót is újraforgatták.)

A színes filmtechnikát Magyarországon először Radványi Géza próbálta ki 1941-ben A beszélő köntösben, az első teljes hosszában színes magyar filmet, a Ludas Matyit 1950-ben mutatták be. Az alkotást, amelynek színei szinte teljesen kifakultak, 2004-ben digitális technikával teljesen felújították, és a hangokat is helyreállították.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek