2017. október 22.  Vasárnap
Pára 9 °C Pára
Rovatok
2017. október 22.  Vasárnap   Előd
Pára 9 °C Pára

A teremtő lángész – Egy kultuszkép története

Turay Ida, mindenki Dusikája

Eger várának védelme

50 éves a Hair musical

A teremtő lángész – Egy kultuszkép története  
Madarász Viktor halálának centenáriuma alkalmából A teremtő lángész - Egy kultuszkép története címmel kamarakiállítás nyílt nyílt az MNG-ben.
Turay Ida, mindenki Dusikája  
110 éve, 1907. szeptember 28-án született Rákospalotán Turay Ida, a múlt századi magyar színjátszás egyik legközkedveltebb alakja.
Eger várának védelme  
465 évvel ezelőtt, 1552. október 17-én Dobó István kapitány vezetésével az egri vár védői visszaverték az ostromló török hadat.
50 éves a Hair musical  
50  éve, 1967. október 17-én mutatták be a hippikultúra és a vietnami háború elleni tiltakozó mozgalom jelképévé vált Hair című musicalt.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) A rejtélyes Rejtő Jenő című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Szubkultúra

A rejtélyes Rejtő Jenő

Szerző: / 2016. december 13. kedd / Szubkultúra, Könyvvilág   

Rejtő Jenő (fotó: OSZK)Rejtő mint a ponyvaellenes küzdelem élharcosa, aki egyszersmind a magyar ponyvaírás és a pesti humor csúcsa s, az önirónia halálba gáncsolt lovagja? A Rejtő Jenőről szóló legendák legalább oly számosak, mint ahány regényt írt a termékeny szerző.

„Rejtő Jenőről rengeteg sztori forog közszájon, ám a legtöbbet nem támasztja alá tényanyag – úgyszólván nincs is életrajza, csupán legendáriuma” – írja Thuróczy Gergely A megtalált tragédia. Rejtő Jenő emlékére című kötete előszavában. Egyik legolvasottabb szerzőnk, a Reich Jenő (1905-1943) néven született pesti humorista, kabaré- és kalandregényíró életét és munkásságát többnyire levelezésből és az írói munka néhány melléktermékéből ismerjük, amelyeket vagy Rejtő írt, vagy „négerként” besegített valakinek. Ismert nagy regényéből alig néhány tucat kéziratlap árválkodik a Rejtő-hagyatékban. Saját állítása szerint légiósnak állt (ebből semmi sem igaz), kézirataival fizetett a Japán Kávéházban, tífuszban halt meg munkaszolgálatosként? Vagy tán még mindig ott pergeti napjait az ukrán hómezőkön?

Rejtő Jenő: A megtalált tragédia. Rejtő Jenő emlékére

Rejtő Jenő: A megtalált tragédia. Rejtő Jenő emlékéreSzíni tanulmányai után beutazta csaknem egész Európát, sőt eljutott Észak-Afrikába is. Ezalatt a legkülönfélébb munkákkal kereste kenyerét. Volt illatszerárus és heringhalász, cirkuszi artista és idegenlégiós(?). 1930-ban csak konzuli útlevéllel és nyolcvan líra kölcsönnel tudott hazatérni a többévnyi kóborlásból, amelynek során sejthetően alkalmi kulimunkákból, házalásból tartotta fenn magát. Egyébként sem volt olyan alkat, aki házikabátban ülve, könyvtárszobájában mereng készülő művein. Viharos életet élt, mindenhonnan előlegeket vett fel, s hogy vállalásait teljesítse, nemcsak kávéval és cigarettával spannolta magát, hanem az Aktedron nevű, akkor legális anfetaminszármazékkal is.

Hazatérése után színpadi művekkel és kabaréjelenetekkel mutatkozott be. Az 1943-es Aki mer, az nyer című operettlibrettója nagy sikert aratott. Kalandregényei az 1930-as évek közepétől sorra jelentek meg. Pesti anekdoták és legendák sora szól azokról a kalandokról, csibészes huncutságokról, amelyek egyszerre kitalált (nem gyakran a jó barát, Karinthy Frigyes által terjesztett) és megtörtént, valós történetek. Mert akárhogy is tagadnánk, az olvasó szemében Rejtő maga a regényhős, ő Fülig Jimmy, Senki Alfonz, Vanek úr és Tuskó Hopkins.

Első irodalmi próbálkozásait egy kis kötetre való vers szemlélteti a hagyatékban – fedi fel beszélgetőtársam –, alattuk az aláírás: Reich Jenő. Vagyis Rejtő eredeti neve. Szokásos kamaszkori versek ezek, leginkább szenvelgő Ady-utánérzést keltenek. Szerencsénkre nem maradt meg harmadrangú költőnek, akik tömegével nyüzsögtek akkoriban. Ponyvaszerző is százszámra publikált Rejtővel egy időben. Ez az igazi teljesítmény: napi fogyasztásra szánt műfaj képviselőjeként fönnmaradni évtizedek múltán is. Saját korában Máraival vetekedett a sikerszerzők rangsorában, aztán meg olyan olvasott volt, mint Jókai. Manapság biztosan lejjebb szorították többek között a Harry Potter-történetek, de figyelemreméltó, hogy regényei és kabaréi mind a mai napig a könyves sikerlisták élén állnak.

Az olykor ködbe burkolózó igazság nyomát keresi Thuróczy Gergely. A megtalált tragédia a 2015-ben megjelent Az ellopott tragédia című Rejtő-emlékkötet átdolgozott, kissé olvasmányosabbá varázsolt, ám semmiképpen nem kicsinyített változata. Thuróczy és a Levéltári nyomozás szerzője, Perczel Olivér igyekszik bemutatni és körbejárni Rejtő világát; honnan indult és meddig jutott el – betekintést nyerhetünk a Reich-család életébe, logikai és szókirakó játékok iránti szenvedélyébe. A jól (és kevésbé) ismert anekdotákon kívül azzal is szembesülünk, hogy például a rögtönzésre hajló, lobbanékony, a kötöttségeket nem tűrő fiatal Rejtő Ady iránti rajongását és írásaira való hatását is mellőzve, egy irodalmi esten belesülve Ady A fekete zongora című versének szavalásába, abban a minutumban improvizál egy költeményt. És sikert aratott, mint ahogy a legtöbb ötletmorzsájából sikert kovácsolt – ha volt ideje és kedve végigvinni. Thuróczy Gergely kötete egyszerre szórakoztat és informál, bőséges (szak)irodalmi hivatkozással és képmelléklettel hozza közelebb a rejtélyes Rejtő Jenőt, bebizonyítva a tézist miszerint „Leszögezhetjük tehát: Rejtő/P. Howard nem csupán az olvasók, de a ponyvaírók körében is népszerű volt – ha egy ötlete/motívuma/címe bevált, azt mások is szívesen alkalmazták.”

„Életfogytig nem a világ!”

„Három napja esik az eső. Nem a hosszas esőzésekre jellemző ónos egyhangúsággal, hanem vidáman, sűrűn, egyfolytában zuhog, mintha valami futó nyári zivatar lenne. Az ember állandóan azt hiszi, hogy a hatalmas zápor perceken belül elmúlik. Az ember ezt három napig hiszi. Azután abbahagyja. Három napja esik az eső. Ónos egyhangúsággal, meg csupa ilyenek. Nemsokára megyünk ebédelni, de már nem kapni semmit. Na, sag schon.”

A rejtélyes Rejtő. Akiről rengeteg sztori forog közszájon, ám a legtöbbet nem támasztja alá tényanyag, úgyszólván nincs is életrajza, csupán legendáriuma. Talán egyetlen más magyar művészről sem született annyi biográfiai anekdota, mint róla. Rejtő életéről és munkásságáról átfogó igénnyel készült kötet tanulmányok, szövegközlések (levelezés, újságcikk, versek stb.), képmelléklet és bibliográfiák révén viszi közelebb olvasóihoz a magyar ponyva legkedveltebb művelőjét. A számos ismeretlen kisebb terjedelmű Rejtő-szöveget, levéltári dokumentumot, sajtómegjelenést és fotót tartalmazó emlékkötet egyik legnagyobb szenzációja a hagyatékból előkerült és most először publikált írások gyűjteménye, de emellett a szerelmi levelezése, ifjúkori versei is helyett kaptak a gazdag fotó- és képanyagot, valamint az eddigi legteljesebb bibliográfiát tartalmazó exkluzív kötetben. Mindezen túl az emlékkötet egyik legnagyobb szenzációja a hagyatékból előkerült Konzílium az őserdőben című kisregény és a Minden csak komédia című kiadatlan novella.

Rejtő Jenő: A megtalált tragédia. Rejtő Jenő emlékére (Fotó: Cultura.hu)

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek