2017. október 20.  Péntek
Köd 6 °C Köd
Rovatok
2017. október 20.  Péntek   Vendel
Köd 6 °C Köd

A teremtő lángész – Egy kultuszkép története

Turay Ida, mindenki Dusikája

Eger várának védelme

50 éves a Hair musical

A teremtő lángész – Egy kultuszkép története  
Madarász Viktor halálának centenáriuma alkalmából A teremtő lángész - Egy kultuszkép története címmel kamarakiállítás nyílt nyílt az MNG-ben.
Turay Ida, mindenki Dusikája  
110 éve, 1907. szeptember 28-án született Rákospalotán Turay Ida, a múlt századi magyar színjátszás egyik legközkedveltebb alakja.
Eger várának védelme  
465 évvel ezelőtt, 1552. október 17-én Dobó István kapitány vezetésével az egri vár védői visszaverték az ostromló török hadat.
50 éves a Hair musical  
50  éve, 1967. október 17-én mutatták be a hippikultúra és a vietnami háború elleni tiltakozó mozgalom jelképévé vált Hair című musicalt.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Amrita című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Szubkultúra

Amrita

Szerző: / 2016. december 7. szerda / Szubkultúra, Könyvvilág   

Amrita Sher-Gil, Shimla, 1937Ki volt Amrita Sher-Gil? Mi volt a titka a 20. század egyik legnagyobb festőművésznőjének? Egy magyar nő, aki India legnagyobb festőművésze lett.

“Kötelező olvasmány, ha meg akarjuk érteni brit Indiát.” (Ashokamitran, a független India tamil irodalmának egyik legbefolyásosabb alakja)

Amrita Sher-Gilt a legnagyobb festőművészüknek tartják az indiaiak, pedig a kivételes tehetségű, botrányos életű festőnő Budapesten, a Szilágyi Dezső téren született 1913-ban. Apja Umrao Singh Sher-Gil, pandzsábi arisztokrata polihisztor volt, anyja a magyar zsidó zongoraművésznő, Gottesmann Marie-Antoinette, nagybátyja Baktay Ervin, a híres orientalista. Amrita tehetsége már a Dunaharasztiban töltött gyermekévek során megmutatkozott, ám az erősödő antiszemitizmus miatt a család elhagyta Magyarországot.

Alfredo de Braganza: AmritaPárizs nemcsak karrierje felívelésének, hanem szexuális kísérletezéseinek is színhelye volt, Amrita nyíltan vállalta kalandjait férfiakkal és nőkkel egyaránt. Ekkor már ellenállhatatlanul vonzotta a Kelet, és alkotói-magánéleti-szexuális útkeresése a függetlenségi mozgalmaktól forrongó Indiában folytatódott. Sikeres és excentrikus művészként állandó vendége volt a társasági eseményeknek, viszonyt folytatott Dzsaváharlál Nehruval, a független India első kormányfőjével, és többször is találkozott Mahátma Gandhival, aki nagy hatást gyakorolt világképére.

Szülei tiltakozása ellenére férjhez ment nincstelen magyar unokatestvéréhez, Egan Viktor orvoshoz. A magánéleti nehézségek ellenére Amrita művészként a csúcs közelében járt, amikor huszonnyolc évesen életét vesztette.

A mindössze 28 évet élt, 1941-ben elhunyt Amrita Sher-Gil indiai festőművész élete és munkássága három országhoz kötődik. A család 1921-ben Indiába, majd az évtized végén Párizsba költözött, hogy a gyerekek a francia fővárosban folytathassanak művészeti tanulmányokat. Amrita Sher-Gil az École des Beaux-Arts intézményét látogatta.

1934-ben tértek vissza Indiába, s a fiatal lány a vázlataival és festményeivel tulajdonképpen egyik kezdeményezője lett a nyugati értelemben vett művészetnek a kontinensnyi országban.

Mind francia, mind későbbi indiai éveit hosszabb-rövidebb magyarországi látogatások tarkították. Az 1930-as évek elején gyakran tartózkodott Zebegényben és Verőcén.

Khuswant Singh, minden idők egyik legismertebb indiai újságírója, parlamenti képviselő szerint Alfredo de Braganza Amrita c. kötete “A legjobb könyv Amritáról. Melegen ajánlom minden külföldinek, mert ennek az egzotikus és enigmatikus nőnek az életén keresztül megérthetik Indiát”.

Amrita Sher-Gil (1913-1941) festőmvész (Fotó: mma.hu)Alfredo de Braganza: Amrita
(részlet a könyvből)

A harmincas évek Párizsában a bohém életfelfogás nemcsak a művészetekben, hanem a szexuális kapcsolatokban is megmutatkozott. Gyakoriak voltak a hagyományostól eltérő, alkalmi együttlétek. Amrita azt a késztetést érezte, amit az individualitásukért küzdő nők. Meg akart szabadulni a társadalmi konvencióktól. Ennek hatására kezdett gátlások nélkül kísérletezni a saját szexualitásával. Sokakat elvarázsolt a szépsége, a frissessége és a kifejezőkészsége, így hamarosan megkezdődtek a találgatások a Képzőművészeti Főiskolán és a baráti körében, hogy vajon több is van-e köztük azzal a lánnyal, akivel a műtermet bérli. Marie Louise-nak hívták. Középmagas, barna hajú, csinos, de labilis lány volt, aki bipoláris zavarral küzdött. Hajlamos volt az exhibicionizmusra, a műteremben általában levette a fehérneműjét, és csupán egy félig kigombolt inget hordott, amelyből olykor előbukkant a melle. Alulra szoknyát vett, de szemérmetlenül mutogatta a nemi szervét annak, akinek épp örömet akart szerezni, zavarba akart hozni, vagy futásra kényszerítve meg akart ijeszteni, ahogy az Guttman Lászlóval is történt.

A magyar fiú egy nap elment a műterembe, és Amritát kereste, hogy egy iskolai feladaton dolgozzanak, de ő anélkül, hogy szólt volna a fiúnak, Magyarországra utazott a nyári vakációra. Marie Louise zavarba akarta hozni, de ugyanakkor szerette is volna felizgatni, ezért nem árulta el, hogy Amrita nincs Párizsban, hanem alaposan megvárakoztatta a műteremben azzal az ürüggyel, hogy Amrita bármelyik pillanatban megérkezhet. Miközben festett, úgy mutogatta magát, hogy a félénk és zárkózott Lászlónak nem volt más választása, mint ijedten, a szégyentől pirulva elrohanni. Úgy sietett, hogy még az ajtót is elfelejtette bezárni maga mögött. Míg rohant lefelé a lépcsőn, Marie Louise hangosan kacagott. Végül az ő élete is olyan rövid lett, mint Amritáé. Huszonhét éves korában végzett vele egy agydaganat.

 

Alfredo de Braganza: Amrita, Fordította: Körösi Ivett, Európa Könyvkiadó, 2016

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek