2017. április 24.  Hétfő
Havas eső 1 °C Havas eső
Rovatok
2017. április 24.  Hétfő   György
Havas eső 1 °C Havas eső

Tömörkény István, Szeged krónikása

Jack Nicholson 80

Mindennapi magányunk

Bram Stoker, aki híressé tette Vlad Tepest

Tömörkény István, Szeged krónikása  
100 éve, 1917. április 24-én hunyt el Tömörkény István író, régész és etnográfus, Móra Ferenc barátja és munkatársa.
Jack Nicholson 80  
Április 22-én lett 80 éves Jack Nicholson háromszoros Oscar-díjas, maró gúnyt és iróniát sugárzó, provokatív kiszólásairól híres színész.
Mindennapi magányunk  
Szabó Istvánt nagy hatású filmjeiben foglalkoztatta már a szerelem lélektana, a diktatúra természetrajza, a művészet és a hatalom bonyolult viszonyrendszere. Simon Stephens Távoli dal című monodrámáját Józan László játszhatta el a Vígszínházban.
Bram Stoker, aki híressé tette Vlad Tepest  
95 éve, 1912. április 20-án halt meg Bram Stoker, Drakula alakjának megteremtője, aki Henry Irving színésszel és Vámbéry Ármin orientalistával történt beszélgetései alapján alkotta meg Drakula énjét.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Erzsébet királynéról című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Szubkultúra

Erzsébet királynéról

Szerző: / 2016. december 24. szombat / Szubkultúra, Könyvvilág   

Falk Miksa: Erzsébet királynéról. Visszaemlékezések „… mert őfelsége alig változott; ugyanazon karcsú alak, ugyanaz a fenséges magatartás, ugyanazon halk, de szívhez szóló hang, ugyanazon jóságos mosoly, mely ajkai és szemei körül játszadozik.” Milyennek látta Falk Miksa Erzsébet királynét?

Wittelsbach Erzsébet (Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach) bajor hercegnő, osztrák császárné és magyar királyné regényes élete, Ferenc Józseffel kötött szerelmi házassága, a magyarok védasszonyának szerepe miatt máig élénk érdeklődés övezi. Talán éppen ezért is tartogat számunkra valódi élményt Falk Miksa visszaemlékezése azokról a napokról, amikor a királynét szolgálta. Az először 1898-ban megjelent kötetet most a Szépmíves Könyvek – a kiadó sorozatainak és a mű tartalmának igényességét követve – szerkesztése által vehetjük kézbe.

Erzsébet királynéról. Visszaemlékezések

A szabadságharc leverését követően a Deák hívének számító író-újságíró Falk Miksa, aki a „legnagyobb magyar” szűk baráti köréhez tartozott, a kiegyezés pártján állt. Falk kora egyik legműveltebb szerzője volt, és publicistaként, politikusként, tudós akadémikusként a modern magyar újságírás egyik megteremtője volt. Nem csoda – bár Falk csodálkozott rajta -, hogy 1866-ban Ferenc József felesége, a magyarokkal rokonszenvező Erzsébet királyné felkérte, hogy tanítsa magyar nyelvre (a királyné 1863-tól igyekezett magyarul tanulni), történelemre és kultúrára, egy időre Schönbrunnba is elkísérte. A királynénak nemcsak a „konyhanyelv” elsajátítása volt a célja, hanem a könnyebb nyelvezetű írások, újságcikk megértésén kívül más irányba is képezni kívánta magát. Ahogy Falk meséli, érdekelte, meg kívánta érteni a magasabb színvonalú magyar irodalmat és a történelmi, politikai megjelenéseket is.

Falk Miksa: Erzsébet királynéról. Visszaemlékezések„Hogy nehéz órákban mi volt ő királyi férjének, miképpen tudta őt gyengéd, de egyszersmind erős kézzel is támogatni, midőn ami – fájdalom – nagyon is sokszor történt, a sors csapásai őt letöréssel fenyegették, miképpen tudta ő egy rettenetes családi katasztrófa pillanatában, midőn kimondhatatlan fájdalom dúlta szét az ő saját anyai szívét, a római nő heroizmusával leküzdeni saját fájdalmát, hogy az atya szívébe csepegtesse a vigasznak azon balzsamát, amelyre az ő saját sebei annyira rászorultak volna…”

1864-ben lett Erzsébet társalkodónője, bizalmasa Ferenczy Ida, aki a kapcsolattartó szerepét is betöltötte a Deák Ferenccel és Andrássy Gyulával – rendszeres levelezésben állt a magyar liberálisokkal – folytatott találkozások megszervezésénél. A politikához ugyan nem sok köze volt, de a politikáról azért véleményt formált. Szenvedélyesen képviselte ügyüket, úgy vélte, ez a monarchia megmaradásának egyetlen esélye: határozott, már-már zsaroló hangvételű levelek tucatjaiban szólította fel a császárt az osztrák-magyar kiegyezésre.

1867 februárjában jött létre a dualista állam, Ausztria-Magyarország, két fővárossal, két országgyűléssel és két kormánnyal. 1867. február 17-én Andrássy Gyulát kinevezték Magyarország miniszterelnökévé. A királykoronázás 1867. június 8-án hajnali négy órakor huszonegy ágyúlövéssel kezdődött. A kiegyezés után Falk hazaköltözött, s Andrássy Gyula miniszterelnök személyes kérésére a Pester Lloyd főszerkesztője lett. Sisiről írt visszaemlékezéseit eleinte részletekben közölték a folyóiratok, végül 1898-ban önálló kötetben is megjelent. „…Az érdekességet csakis annak a kitűnőségnek köszönheti, akiről szó van…”

Az 1860-as években alakult ki Erzsébet szépségének kultusza. Erzsébet 1868-ban szülte negyedik gyermekét, Mária Valériát. A gyermekáldás is jelzi, hogy ebben az időszakban császári és királyi férjével újra harmonikus lett a házasságuk. A családi béke azonban nem sokáig tartott, mivel Erzsébetnek ekkor már sem a gyermekeihez, sem a férjéhez nem volt igazán türelme. Betegeskedett is, az örökös fogyókúrától éhségödémát kapott és köszvény is kínozta. És megkezdődtek a vég nélküli utazások, távoli tartózkodások Gödöllőn, Madeirán, Velencében és leginkább a távoli Korfu szigetén.

„És én azt hittem, hogy most is azon órák egyikét élem, mert őfelsége alig változott; ugyanazon karcsú alak, ugyanaz a fenséges magatartás, ugyanazon halk, de szívhez szóló hang, ugyanazon jóságos mosoly, mely ajkai és szemei körül játszadozik.”

Az 1870-es években sportteljesítményével vált híressé: a világ legjobb női lovasaként tartották számon. A királynét mindig is vonzották a hagyományostól eltérő, különleges dolgok. Szerette a cigányzenét, s a kastélyban nem egyszer látott vendégül egész cigány bandákat. Gödöllőn nagy feltűnést és rémületet keltett egy másik ötlete: Mária Valéria – akivel a királyné folyvást magyarul beszél, ha pedig a felségek maguk közt vannak, köztük is mindig magyar nyelven foly’ a társalgás” – játszópajtása egy nyomorék szerecsen fiú volt. Rustimót a perzsa sahtól kapta ajándékba.

Gödöllőn a hétköznapok és az ünnepek is fesztelenebbek voltak, mint Bécsben. Az őszi szezonba beleesett a királyné névnapja is (november 19.), amit a helybeliek szerenáddal és fáklyás felvonulással ünnepeltek meg. A karácsonyok bensőséges hangulatban zajlottak, már csak őfelsége születésnapjának ünneplése miatt is. De éppilyen bensőséges viszonyt ápolt Falkkal azután is, hogy az visszavonult Pestre. Amikor a királyi család geisteni fürdőkúrája során véletlenül találkoztak, az ugyancsak ott pihenő Falk Miksával és feleségével, Erzsébet szívesen és örömmel töltötte minden szabad idejét egykori tanítójával.

„…soha sem hitte volna, hogy itt a királyi pár társalog államainak egyik legszerényebb polgárával. A királyné még azt sem akar a tűrni, hogy fedetlen fővel álljak a királyi pár előtt s háromszor ismételte: „tegye fel a kalapot, inert a hideg szél megárthat,” míg végre parancsának engedelmeskedtem.
„A hideg szél megárthat.” Tán eszébe jutott ő felségének, – nekem természetesen azonnal eszembe jutott és önkénytelenül is mosolyognom kellett – azon nap, midőn először volt szerencsém előtte megjelenni.”

Ahogy az Erzsébet királynéról visszaemlékezések kötet ajánlójában is olvashatjuk, az írások igen jól megörökítik azt a bensőséges viszonyt, ami közte és tanítványa között alakult ki az évek során, nemegyszer a politikáról és a magyar lelkiségről is eszmét cserélnek, máskor a respublika vagy a kormányzás kérdése kerül szóba, miközben Falk szemtanúja volt a családi élet minden történésének, születésnapnak és tragédiának egyaránt. Akiről a legkevesebb szó esik, az maga a császár, Ferenc József.

Falk Miksa: Erzsébet királynéról. Visszaemlékezések

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek