2017. május 26.  Péntek
Közepesen felhős 15 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. május 26.  Péntek   Evelin, Fülöp
Közepesen felhős 15 °C Közepesen felhős

Robert Ludlum, Jason Bourne “atyja”

Ancsel Éva a szabadság mentén

Ég és föld között

Baross Gábor, a vasminiszter

Robert Ludlum, Jason Bourne “atyja”  
90 éve, 1927. május 25-én született New Yorkban Robert Ludlum amerikai író, több mint húsz világsikerű bestseller szerzője, Jason Bourne titkos ügynök "atyja".
Ancsel Éva a szabadság mentén  
90 éve, 1927. május 23-án született Ancsel Éva Állami Díjas filozófus, esszéista, aki tanítványok ezreinek adott életre szóló emléket, példát emberségből, szeretetből, etikus gondolkodásmódból.
Ég és föld között  
A kortárs ifjúsági irodalomban igen kedvelt műfajjá nőtték ki magukat a gimis regények, vagy szebben megfogalmazva a Young adult. Szigeti Kovács Viktor interjúja Hajdú-Antal Zsuzsannával, a Léggömbök című ifjúsági regény írójával
Baross Gábor, a vasminiszter  
Százhuszonöt éve, 1892. május 9-én halt meg Baross Gábor, a magyar államvasúti rendszer megteremtője, a dualizmus korszakának egyik legkiemelkedőbb gazdaságpolitikusa.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Goya, Renoir, Monet és a kertek festészete című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Szubkultúra

Goya, Renoir, Monet és a kertek festészete

Szerző: / 2017. január 12. csütörtök / Szubkultúra, Filmvilág   

Claude Monet, Le Bassin aux Nympheas, 1899 (Fotó: Wikiart) Rendkívüli művészekkel, Goya, Renoir, Monet, Van Gogh festészetével és a kertészet iránti humorral és életszeretettel átszőtt szenvedéllyel kerülhetünk szinte tapintható közelségbe.

Négy új bemutatóval folytatódik a rendkívüli képzőművészeti filmek sora az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A sztárkiállításokat mozivásznon bemutató Exhibition on Screen sorozat legfrissebb részei ezúttal Goya, Renoir és Monet munkásságát, valamint a kertet mint a modern festészet témáját helyezik új megvilágításba.  

Francisco Goya: Önarckép a műteremben, 1793-95 körül (Fotó: National Gallery)Január 14-én, elsőként a londoni National Gallery 2015 és 2016 fordulóján rendezett Goya-kiállításának filmfeldolgozását láthatjuk Goya – Hús-vér portrék címmel. A spanyol mester az 1780-as évektől több évtizeden át dolgozott a spanyol királyi udvar festőjeként. Megannyi portrét készített korának hispán uralkodóiról, a környezetükbe tartozó arisztokratákról, művészekről, diplomatákról és persze önmagáról is. A National Gallery fantasztikus kiállítása soha nem látott teljességben mutatta be Goya festészetének ezt a vonulatát, melyre a mester hetven portréját gyűjtötték egybe a világ különböző kollekcióiból.

A képek általában nem hízelgőek, átüt rajtuk a festő érdeklődése a psziché sötét rejtelmei iránt. A IV. Károlyról és családjáról festett portréról Théophile Gautier francia író azt mondta, szereplői úgy néznek ki, mint “a sarki pék és felesége, miután nyertek a lottón”, de VII. Ferdinánd sem járt jobban, félkegyelmű benyomását kelti Goya művén. Annál igézőbb az Alba hercegnőről festett egészalakos portré. A hölgy a festményen kecses lábával Goya nevét írja a homokba. A pletykák szerint a hercegnő és a festő között szerelem is szövődött, s egyesek szerint a Meztelen Maja című híres Goya-képen is őt láthatjuk viszont. A mester önmagát sem idealizálta, 1820-ban alkotott önarcképén nagybetegen, orvosával, doktor Arrietával ábrázolta magát, elhomályosult tekintettel. A filmet és a tárlatot végignézve megérthetjük, miért is tekintik Goyát az első modern festőnek, az expresszionisták előfutárának.

Január 28-án mutatják be először a Renoir, a megosztó művész című alkotást, amely a philadelphiai Barnes-gyűjteményben készült a sorozat producere, Phil Grabsky rendezésében. Pierre-Auguste Renoir (1841-1919) festményeinek egyik legnagyobb kollekcióját a Barnes-gyűjtemény őrzi. Összesen 181 alkotás található itt az impresszionizmus nagymesterétől, akinek festészete az 1880-as évektől klasszicizálóbb irányba fordult, mind festésmódjában, mind témaválasztásában.

Pierre-Auguste Renoir: Fürdőző, 1890 körül (Fotó: Barnes)Egyesek értetlenül szemlélik Renoir művészetének ezt az időszakát, másokat annál inkább magával ragad. Az Exhibition on Screen alkotói megvizsgálják, miért vált ki olyan szélsőséges reakciókat Renoir stílusváltása mind a mai napig. Aprólékos munkájuk új összefüggésekbe helyezi a mester pályafutását, és arra is rámutat, milyen jelentős hatást gyakorolt festészetének késői korszaka Matisse és Picasso művészetére.

Február 18-án kerül mozivászonra A modern kert festői: Monet-tól Matisse-ig. A kert a modern festészet fontos témája, ihlető forrása. A londoni Royal Academy of Arts 2016-os kiállítása mintegy 120 remekmű segítségével mutatta be e közkedvelt motívum szerepét, alakváltozásait az 1860-as évektől az 1920-as évekig, az impresszionizmustól az avantgárdig. Vitathatatlan, hogy a korszak alkotói közül Claude Monet volt a téma legnagyobb festője, de fontos szerepet kapott Van Gogh, Bonnard, Pissarro, Klimt, Nolde vagy akár Matisse és Kandinszkij művészetében is.

Az Exhibiton on Screen filmje révén megismerkedhetünk mind az alkotásokkal, mind a műveket ihlető kertekkel, így Monet giverny-i kertjével is. A kiállítás egyik szenzációja a mester 13 méter hosszú Agapanthus-triptichonja. A nílusi vízililiomokat ábrázoló panorámaképet az idős mester 1915-től 1926-ig, haláláig festette, a mű személyes válasza volt a háború tragédiájára. Az 1950-ben szétdarabolt és részletekben értékesített mű újraegyesítése a tárlat megkoronázása.

Portréfilmet is láthatunk majd a festőről Én, Claude Monet címmel. Phil Grabsky filmje, amelynek hazai premierje április 22-én lesz az Urániában, a mester saját szavaival, levelek és személyes vallomások felhasználásával enged betekintést annak az embernek az életébe, aki 1872-ben megfestette az impresszionizmus stílusának nevet adó festményt (Impresszió, a felkelő nap). Monet a 19. század végének legnagyobb hatású alkotója volt, látványaival elkápráztatta a közönséget, miközben depressziótól és öngyilkossági gondolatoktól szenvedett. Festészete, kertészet iránti szenvedélye és humora által azonban az életszeretete is megnyilvánult. A Párizsban, Londonban, Normandiában és Velencében forgatott film széles merítést ad a nyugati művészet egyik legnépszerűbb festőjének munkásságából.

A festményeket szinte tapintható közelségbe hozó Exhibiton on Screen új filmjei mellett két korábbi, tavaly nagy sikert arató rész is műsorra kerül egy-egy alkalommal: a Vincent van Gogh – A látás új módja március 26-án, az Impresszionisták pedig június 5-én lesz ismét látható.

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek