2017. március 29.  Szerda
Közepesen felhős 3 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. március 29.  Szerda   Auguszta
Közepesen felhős 3 °C Közepesen felhős

Janus Pannonius, az első magyar lírikus

Walt Whitman világa

Beethoven világa

Alfons Mucha közelről

Janus Pannonius, az első magyar lírikus  
545 éve, 1472. március 27-én hunyt el Janus Pannonius, az első kiemelkedő magyar lírikus, a hazai latin nyelvű humanista költészet megteremtője és legnagyobb alakja.
Walt Whitman világa  
125 éve, 1892. március 26-án hunyt el Walt Whitman amerikai költő, aki Magyarországon a 20. század elején jelentkező avantgárd irodalom egyik ihletője volt, a többi között Pásztor Árpád, Kassák Lajos, Kosztolányi fordította le műveit
Beethoven világa  
190 éve, 1827. március 26-án halt meg Bécsben Ludwig van Beethoven, a zenetörténet óriása.
Alfons Mucha közelről  
A Reök-palotában megnyílt kiállítás segítségével a szecesszió egyik leglebilincselőbb életművébe pillanthatunk bele.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) “Olyan gyerekek vagyunk.” című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Szubkultúra

“Olyan gyerekek vagyunk.”

Szerző: / 2015. május 5. kedd / Szubkultúra, Könyvvilág   

szerzőnk: Ayhan Gökhan„Olyan gyerekek vagyunk.” Indul a napló, s az utolsó bejegyzések között ezt olvassuk: „Begubózom a szenvedésbe. Alkonyatig cigarettázom, mélyen, felnőttesen az ablakban, és csorog a könnyem.” Ayhan Gökhan írása Gyarmati Fanni Naplójáról Radnóti Miklós születésének 106. évfordulóján.

Izgatott várakozás előzte meg a tavaly év végén megjelent Gyarmati Fanni több mint ezer oldalt számláló, eredetileg gyorsírással vezetett, kétkötetes naplóját. Nem csekély kétség lapult a várakozásban: aggódás a Radnóti Miklósról kialakult, közmegegyezéses kép esetleges sérülése miatt, félelem, az intimitást nem nélkülöző napló, hála vagy átok, túl közel hozza a költőt, s nem várt, meghökkentő dolgok derülnek ki, s volt a várakozás mélyén egészséges kíváncsiság: milyen epizódokkal szolgál a napló, milyen meglepő újdonságokat fed fel. Aztán a kiadás után világossá vált: a napló minden várakozást felülmúlt, s valaki talán még felülírásra is kényszerült a benne élő Radnóti képet illetően.

Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni: NaplóA napló 1935. február 10-én kezdődik és 1946. szeptember 9-ig tart. „Olyan gyerekek vagyunk.” Indul a napló, s az utolsó bejegyzések között ezt olvassuk: „Begubózom a szenvedésbe. Alkonyatig cigarettázom, mélyen, felnőttesen az ablakban, és csorog a könnyem.” A két dátum között eltelt időszak a magánélet pontos rekonstruálása, a legintimebb zugokba beengedés mellett kordokumentum némi jóslatszerű, utópisztikus színezettel, Radnóti Fanni nem egy bejegyzése a várható szörnyűségeket taglalja, s ezek a napló egyik legnehezebb részei, amikor a zsidóság helyzetéről értekező Radnóti Fanniról tudjuk, mi vár rá a későbbiekben, s hogy mennyire helyesen látta a sokak által hihetetlennek tűnő végkifejleteket.

Gyarmati Fanni a napló alapján megítélve egy tudatos, határozott nő benyomását kelti, aki nem retten vissza semmilyen kihívástól, rengeteget dolgozik, tanul, nagyobb műveltségre vágyik, gondolkodó és okos nő, s ehhez hozzájárul a mindenről és mindenkiről alkotott határozott, bár néha igazságtalan és elsietett, markáns véleménye. Férjét állandóan ösztönzi az írásra vagy például az angoltanulásra, egy-egy naplóbejegyzésben elhordja mindennek, lustának nevezi, míg néhány oldallal arrébb Radnótit túlzásig dicsérő sorokra bukkanunk. „Egész nap munka, kitöltve minden perc, pedig szombat is van. Miknek az utolsó percben természetesen előadást kell gépelnem. A szociknál József Attiláról beszél ma este.”

Irodalomkönyvekből ismert alakok adják egymásnak a Pozsonyi úti lakás kilincsét, kit kevésbé nagy örömmel fogad a házaspár, de azért a jó modor és illem megköveteli, hogy vendégül lássanak mindenkit, s az írók, költők, szerkesztők etc. jönnek is szép sorban és zsúfolásig tömik a lakást, alig telik el úgy nap, hogy valamilyen vendég ne látogatná meg Radnótiékat, s a személyes beszélgetésekből, irodalmi, közéleti fejtegetésekből jókora ízelítőt kapunk a napló lapozgatása közben. Vas István, Ortutay Gyula gyakran megforduló vendég a fiatal házaspár lakásán. Ilyés Gyulát, Jékely Zoltánt nem túl kedvező színben tűnteti fel Radnóti Fanni, de egy-egy bejegyzés erejéig Babits Mihály és a Homérosz és több más fontos görög remekmű fordítója, Devecseri Gábor sem ússza meg szárazon szintén.

„Mik délután Nyugatnál, este Kollégium. Babitsról megkérdezte, miért nem tetszett az utolsó szép vers. Gellért szerint Babitsnak a hexameterei nem tetszenek. Gellért maga azt mondta, neki nagyon tetszett. Nem lehet egészen tisztán látni. Hiba a hexameterekben nem lehet, hisz mindenki el volt bűvölve, a Vas, Waldapfel, akik értenek hozzá, és maguk is csinálják. Lehetséges volna, hogy itt valami féltékenység játszott közre, mert Babits a klasszikus fordításokat is annyira kisajátította magának.”

„A Baumgarten-könyvtárosságot a Devecseri Gábor kapta mégis. Ez az igazság. A szervilis és homoszexuális Basch Lóránt a szép fiú javára döntött, aki bizony igen-igen vértelen tehetség, és amellett korrupt. A kedves, charme-os modor mögött éles hasznossági szempontokat figyelő tekintet bújkál.”

A házaspár, mint az a házaséletben már csak lenni szokott, veszekszik, haragszik, kibékül, gyűlöl, megbocsát egymásnak. Hol azt olvassuk, milyen idillben telt el a nap, jókat beszélgettek, síeltek, kirándultak, úsztak, hol pedig a harag napja köszön vissza a naplóból lesújtó vélemény formájában Radnóti Miklósról. Alkalmanként kisebb szerelmi afférok nehezítik a házaspár életét — Radnóti Beck Judit, Gyarmati Fanni Schöpflin Gyula iránt érez a kelleténél egy kicsivel többet –, de mindez soha nem annyira komoly és tartós, hogy  Radnótiék nagy szerelmében kárt tegyen.

Radnóti Fanni naplójában több bejegyzés tájékoztat az újabb teherbeesésekről és az emiatt meglépett, számukra szükséges orvosi beavatkozásokról. Injekciók, gyógyszerek, fájdalmak; Radnótiék egyszerűen nem engedhették meg, hogy gyereket vállaljanak a nehéz egzisztenciális körülmények és az örökösen szűkös anyagi állapotok miatt, erről szintén rengeteg bejegyzés ad hírt. Néha nagy lemondások árán tudtak egy kis ajándékot – könyvet vagy harisnyát, ruhát – venni a másiknak születésnapi vagy egyéb ünnepek alkalmakor.

Radnóti Miklós és felesége, Gyarmati Fanni a strandon a Dunánál 1937-ben. (Fotó: radnoti.mtak)

Radnóti Fanni férje állandó bíztatása mellett azért nem feledkezik meg a jó ízlés és a kritika normáiról, s komolyan megbírálja Radnóti egy-egy versét, tanácsokat ad, s a remekműgyanús verseket egy szemfüles kritikus érzékeny figyelmével ismeri fel.

A napló legfőbb alakja minden kétséget kizáróan Radnóti Miklós, a verslábtól a feje búbjáig, hiszen Gyarmati Fanni férje kopaszodásáról is megemlékezik, s testi-lelki megfigyelésnek veti alá folyton, a költő minden reakciója, megnyilvánulása helyet kap a naplóban. Bár Gyarmati Fanni magáról is ír, belső vívódásairól, mindennapjairól, „öregedéséről”, mindvégig nagyon erősen érezzük, ebben a naplóban ő egy másodlagos, a háttérben meghúzódó szereplő, s mint Radnóti Fanni élete is alátámasztja, egész életében a férje karrierje, tehetségének kiteljesedése, műveinek népszerűsítése élvezett prioritást.

„Mik megint meg van bénítva, és mostohán kezeltnek érzi magát, ma azt mondta: öngyilkos lesz. „Ki akar maradni e korból”, mint Vas Pista írja egyik versében. Kicsit bántja az is, hogy a Vas és a Zelk kötetei jönnek ki nemsokára, az utóbbit ő tette éppen lehetővé, és hogy neki nem jön semmije. De én nem akarom, hogy ebben a „generációs” mezőnyben jöjjön ő is, akkor csak alátámasztja az egy kalap alá vevést. Ráér akkor, ha a többi már lezajlott, inkább ősz felé, mint az Orpheus jött.”

„Mik lemegy közben feketézni. Rémes, most már naponta kétszer-háromszor is, és legalább ötven cigarettát szív, egyre többet.”

Radnóti munkatáborba kerülése után, s már eleve az első zsidótörvények hatályba helyezését követően a napló egyre borúlátóbb és pesszimistább, míg az utolsó oldalak nagyon erős idegzetű, a távolságtartást fenntartani képes olvasóknak hivatott az elolvasásra: Gyarmati Fanni még reménykedik, bízik benne, hogy Radnóti Miklós visszatér, s reménykedése közben egy percre sem feledkezik meg a kötelezettségeiről, gondosan ellátja és rendben tartja a háztartást, dolgozik és vár, mígnem az 1946. augusztus 19-én egy zsidó lapból arról értesül, hogy: “Győr mellett, Abdán felnyitottak egy tömegsírt, és a megtaláltak és megállapíthatók névsorában szerepelt teljes névvel, pontos adatokkal Miklós”.

A napló utolsó oldalain az exhumálás körülményeiről olvasunk, s Radnóti temetéséről azt a döbbenetes tényt, miszerint „Miklóst megölték, és most is folyton megölik, mert mit érnek a reklámozó ismertetések és nekrológok, mikor a temetésén Illés Endrén kívül más nem volt a nyugatosok közül. Az Írószövetség nevében is a „moszkovita” Gergely Sándort küldték, búcsúztatóra. Nekik most sem kell Miklós, kitaszították, és élete legnagyobb gyötrődései ekörül most még mindig folytatódnak.”

A szerkesztő Ferencz Győző a naplót lábjegyzetekkel és egyéb útmutatókkal is ellátta, hogy az olvasó könnyebben tájékozódjon Radnóti Miklós és Radnóti Fanni szomorúságában is csodálatos és megható, rendkívüli életéről.

Gyarmati Fanni abdai tömegsírról egy szamárkórót tépett le (Fotó: radnoti.mtak.hu)

Ayhan Gökhan
Átjáró

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek