2017. szeptember 22.  Péntek
Közepesen felhős 11 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. szeptember 22.  Péntek   Móric
Közepesen felhős 11 °C Közepesen felhős

Jack Kirby 100

Caligula, az őrült császár

“Tényleg nincs itt más?”

Anekdota estére – Aki meggyújtotta a gitárját

Jack Kirby 100  
100 éve, 1917. augusztus 28-án született New Yorkban Jack Kirby, a képregény atyja, az amerikai populáris kultúra megkerülhetetlen alakja.
Caligula, az őrült császár  
2005 éve született Caligula római császár, aki uralkodása alatt szörnyen kegyetlen és gátlástalanul pazarló volt.
“Tényleg nincs itt más?”  
D. Magyari Imre nem csak kulturális kalandozásairól mesél a Bécs - Kulturális kalandozások című könyvében. Nem csak. Történelmi visszatekintésekkel kiegészítve beszámol tapasztalatairól és humorral átszőtt élményeiről is.
Anekdota estére – Aki meggyújtotta a gitárját  
Jimi Hendrix 1967-ben szó szerint lejátszotta a színpadról a világ pop-élvonalát.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Jávor Pál titka című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Szubkultúra

Jávor Pál titka

Szerző: / 2017. január 31. kedd / Szubkultúra, Filmvilág   

Életre ítéltek! - Jávor Pál, 1941 (Fotó: Fortepan)A 115 éve született Jávor Pál a harmincas-negyvenes évek legnépszerűbb magyar férfi színésze, igazi bálványa volt, hírnevét azonban nemcsak külső adottságainak, hanem színészi tehetségének is köszönhette.

Jávor Pál 1902. január 31-én született Aradon. Egy 60 év fölötti férfi és 17 éves lány gyermekeként, Jermann Pál néven látta meg a napvilágot. Három gyermekkel özvegyen maradt anyja fiát vasutasnak szánta, de ő először újságírással próbálkozott, majd 1919-ben kiutasíttatta magát Romániából. A Nordisk filmgyárba akart menni, de a jeggyel Dánia helyett csak Kőbányáig jutott, így nekivágott Budapestnek, s az Országos Színészegyesület színiiskolájába felvételizett Pethes Imrénél.

Jávor Pál (1902-1959) színművész (Fotó: szineszkonyvtar.hu)1922-ben kapott diplomát. Először Czakó Pál Várszínházába, majd a Renaissance Színházhoz szerződött, aztán vidéken – Kaposvárt, Székesfehérvárott, Esztergomban, Veszprémben és Szegeden -, majd 1928-tól ismét a fővárosban lépett fel. 1928-1930-ban a Magyar, 1930-1935 között a Vígszínház művésze volt, de szerepeket vállalt a prózát játszó Fővárosi Operettszínházban és a Belvárosi Színházban. 1935-től 1944-ig a Nemzeti Színház tagja volt.

Látszólag gyors karriert futott be, a sikerig vezető út azonban számára is rögös volt. Kezdő színészként pénz és otthon nélkül tengődött, pályaudvarokon és padokon töltötte az éjszakákat, ám a sok-sok nélkülözés után végül mégis jóra fordult a sorsa. Kezdetben szerelmes hősszerepekben és népi alakokkal aratott sikert: Kukorica Jancsit alakította a János vitézben, Noszty Ferit, a Mikszáth regénye alapján készült színműben, ifjabb Nagy Istvánt Bródy A tanítónő című darabjában. Később felismerték drámai tehetségét is, s ezt modern drámákban és Shakespeare-szerepekben kamatoztathatta. Kiemelkedő alakítása volt Rank doktor a Nórában, valamint a Peer Gynt címszerepe.

Elegáns és lendületes játéka, férfias megjelenése nagy hatással volt közönségére. Haladó szellemű, bátor, szókimondó ember volt az élet színpadán is. Igazi népszerűséget filmjeivel ért el, bár ő a színházat tartotta igazi területének. 1929-ben a Csak egy kislány van a világon című, utólag hangosított némafilmben lépett először felvevőgép elé, ezután 15 éven át ő volt a magyar filmek első számú férfisztárja, az ügyeletes szívtipró. A 66 filmjében aratott sikerét remek megjelenésének és a jellegzetes, kissé felületesen, de elegánsan megrajzolt alakjainak köszönhette. Szerepkörét a kor ízlésének megfelelő karaktere határozta meg, különösen hitelesen alakított dzsentrifigurákat.

Kabos Gyula mellett az ő neve volt a magyar film másik fő húzóereje. Pályafutását botrányok kísérték, hirtelen természetű ember volt, de jó pajtás, akiért baráti köre és közönsége is rajongott. Emlékezetes alakítást nyújtott többek között a Nászút féláron, a Nem élhetek muzsikaszó nélkül, a Havi 200 fix, az Ember a híd alatt, a Két fogoly, A Noszty fiú esete Tóth Marival, az Úz Bence, a Hyppolit, a lakáj, a Halálos tavasz, a Dankó Pista, a Gül Baba, az Ópiumkeringő, a Valamit visz a víz, a Tóparti látomás és a Tanítónő című filmekben: ezek zöme kommersz alkotás volt, s Jávor inkább bonvivánként, mint művészként tűnt ki bennük. Jávor Karády Katalinnal legendás párost alkotott a filmvásznon, de Szeleczky Zita és Bayor Gizi is többször feltűnt a sztárszínész oldalán.

Jávor Pál és felesége, Landessman Olga (MTI Fotó/MAFIRT: Bass Tibor)

1940 karácsonyán az egyik színházi képeslap körkérdéssel forult néhány divatos, népszerű színészhez, meséljék el röviden pályafutásuk történetét. Jávor is a megkérdezettek között volt. Versben válaszolt: 

“Aradról jöttem, kis kosárral, Keserűséggel telt pohárral! 
Pályaudvaron háltam este, Kíntól, nyomortól összeesve – 
Kóboroltam a pesti járdát, A gazdag várost néztem árván. 
Sok volt a kín, kevés az álom, Ezt az utat még egyre járom – 
Ma több siker és jobb falat vár, De ifjúságom elszaladt már…”

A negyvenes évek elején Olaszországban is filmezett. Egy ausztriai forgatásán feleségét – aki a nürnbergi törvények szerint a Harmadik Birodalomban nem kívánatos elemnek számított – letartóztatta a Gestapo. Jávor emiatt is egyre jobban szembefordult a Nemzeti Színház jobboldali vezetésével, lakása a baloldali, antifasiszta értelmiség találkozóhelye lett. A zsidótörvények idején sok állás nélkül maradt pályatársának szerzett alkalmi munkát. Ő tette lehetővé, hogy Gózon Gyula és Rátkai Márton még 1940-ben is játszhatott, s Nóti Károly, Békefi István, Kolozsvári Andor forgatókönyvíró egészen a német megszállásig dolgozhasson. 1944. március 19. után ő is üldözött lett, a Nemzetiből, majd a filmgyárból is kitiltották.

Ekkor is volt emlékezetes alakítása: a Színészkamarában tiltakozott a félreállítások miatt, és összetörte Kiss Ferencnek, a Kamara nyilas elnökének gipszszobrát, így a németek az október 15-i hatalomátvétel után Sopronkőhidára, majd Németországba hurcolták. Pfarrkirchenben szabadították fel az amerikaiak, ahonnan 1945-ben tért haza. A Nemzeti új ura, Major Tamás azonban nem engedte színpadra, így a Művész Színházban játszott óriási sikerrel, és a Magyar Színházban is fellépett.

 Nádasdy Kálmán: Gül Baba c. film forgatása. Középen Jávor Pál és Makláry Zoltán, 1940 (Fotó: Fortepan)

“Csak akkor tudtam örülni a szereppel, ha magamnak is öröme telt abban, aminek a szerepben örülni kell. Az egyszerű és spontán megnyilatkozásokat szeretem. Akik nem ismertek, sokáig azt hitték, hogy afféle monoklis bonviván vagyok. Nem igaz. Csak azt is eljátszottam, ha kellett.”

Itthoni lehetőségeinek beszűkülése miatt 1946-ban az Egyesült Államokba ment, ahol Sárossy Szüle Mihály vándortársulatával járta az ország magyarok lakta településeit. 1950-1951-ben kisebb filmszerepeket játszott Hollywoodban, de komoly sikere nem volt. 1956-ban Izraelben vendégszerepelt, 1957-ben hazatért Magyarországra, a Petőfi és a Jókai Színházban, valamint a Kamara Varietében lépett fel. A Nemzeti Színház szerződtette Jávort, de  betegsége miatt már nem léphetett színpadra. 1959. augusztus 14-én halt meg Budapesten.

Egy színész elmondja című önéletírása 1946-ban, majd 1989-ben jelent meg. Sárossy Szüle Mihály Miszter Jávor címmel portrékönyvet írt róla. Születésének 100. évfordulóján, 2002-ben emléktáblát avattak egykori lakóháza falán, a II. Pasaréti út 8. alatt.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek