2017. február 28.  Kedd
Közepesen felhős 5 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. február 28.  Kedd   Ákos, Bátor
Közepesen felhős 5 °C Közepesen felhős

Oscar-díjat nyert Deák Kristóf filmje!

Ő Hubert de Givenchy

Andy Warhol önarcképe

Eldöntöttem, hogy diktátor leszek

Oscar-díjat nyert Deák Kristóf filmje!  
Megtörtént a csoda; Deák Kristóf Mindenki című alkotása az első magyar kisfilm, amely elnyerte az amerikai filmakadémia díját. Gratulálunk!
Ő Hubert de Givenchy  
90 éve, 1927. február 20-án született Hubert de Givenchy világírű divattervező, a Givenchy divatház alapítója. Audrey Hepburn divattervezője az elsők között emelte divatbemutatóit különleges "színházi" eseménnyé.
Andy Warhol önarcképe  
30 éve, 1987. február 22-én halt meg Andy Warhol, a múlt század legismertebb amerikai képzőművésze, a pop-art irányzat központi figurája.
Eldöntöttem, hogy diktátor leszek  
Szálinger Balázs díjnyertes drámájában Gaiust és felszabadított rabszolga-cimboráját, Cirrust egy kábé tíz ember kisközösségét felölelő, mégis globális állammodell szerint élő kalózcsapat ejti fogságba.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Kondor Vilmos: hiányzott Gordon meg az ő Budapestje című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Szubkultúra

Kondor Vilmos: hiányzott Gordon meg az ő Budapestje

Szerző: / 2016. november 25. péntek / Szubkultúra, Könyvvilág   

Kondor Vilmos (fotó: Agave Könyvek)“Alapvetően egyetlen oka volt, hiányzott Gordon meg az ő Budapestje, és kapóra jött, hogy jövőre mutatják be a Budapest noir filmváltozatát, így ha kicsit izgulva is, de nagyon lelkesen vágtam bele a regény megírásába”.

Előzményregénnyel folytatta Kondor Vilmos a Bűnös Budapest-ciklust

Előzményregénnyel folytatta Kondor Vilmos a 2008-ban megkezdett történelmi krimisorozatát, a Bűnös Budapest-ciklust. A személyazonosságát titkoló író az MTI-nek adott e-mail-interjúban hangsúlyozta: a Libri gondozásában most megjelent Szélhámos Budapest után is folytatja Gordon Zsigmond kalandjait.

A kérdésre, hogy a Szent Korona-trilógia két kötetének megírása után miért tért vissza a bűnügyi újságíró történetéhez, úgy válaszolt: “Alapvetően egyetlen oka volt, hiányzott Gordon meg az ő Budapestje, és kapóra jött, hogy jövőre mutatják be a Budapest noir filmváltozatát, így ha kicsit izgulva is, de nagyon lelkesen vágtam bele a regény megírásába”.

Kondor tartott tőle, hogy nehezen zökken vissza Gordon alakjába, ám valójában könnyen ment, ami voltaképpen nem csoda, mivel elég jól és elég régóta ismerik egymást. “Az első jelenettel, meg az első mondattal elbabráltam egy ideig, de amikor tudtam, hogy milyen meleg volt azon a napon a Tabánban, az is világos volt, hogy Gordonnak milyen napja lesz. Zavaros, különös, nem evilági – más napja egy kívülállónak a Tabánban nem is lehetett” – vélte.

A regény története szerint a fiatal Gordon Zsigmond nemrég tért haza Philadelphiából, ahová magánéleti válságok és a történelem viharai elől menekült. Tíz év távollét azonban hosszú idő, és itthon nem világlátott bűnügyi újságíróként, hanem Az Est lóti-futi zsurnalisztájaként tekintenek Gordonra, amíg egy forró napon, a Tabánban holtan nem találnak egy Szatmári nevű színészt és tőzsdealkuszt, akitől a szálak egy hírhedt amerikai szélhámoshoz vezetnek. A svindler Strosnider nagy balhéra készül Pesten, a kérdés csak az, hogy miképpen néz ki a milliókat érő átverés szereposztása, és hogyan tudna Gordon beépülni a szélhámosok csapatába.

A szerző elmondta azt is: a főhős az 1936-os évet megelevenítő Budapest noir lapjain gyakran morgott arról, hogy már hat éve hazaérkezett Amerikából, így adta magát, hogy a Szélhámos Budapest 1930-ban játszódjon. Ami egyébként is egy eseménydús időszak volt, “az ország az év elején kapta vissza pénzügyi szuverenitását, Párizsban kitört a balhé a magyar jóvátételi rendelkezések miatt, a vámszigorítás miatt sok minden megdrágult egyik pillanatról a másikra, egyre erősödtek a revizionista erők, de a turfon futottak a lovak, a kocsmákban mindig volt viceházmester”. Ráadásul még állt a Tabán, a Szélhámos Budapest fontos helyszíne.

Kondor Vilmos, aki regényeiben a kor Budapestjének lehető legpontosabb megidézésére törekszik, a Tabán ábrázolásához elmondása szerint rengeteg féle anyagot feltudott használni az interaktív térképektől kezdve a fortepan.hu fényképgyűjteményéig, de elsősorban Zórád Ernő festménysorozatára támaszkodott. “Szinte utcáról utcára mutatja be ezt a más valóságba illő városrészt, ezt az idő ködébe vesző koszos, görbe falut a modern metropolisz közepén. Zórád festményeiről árad a hely ismerete és szeretete, és ennek nem tudtam, de nem is akartam ellenállni, mert a Tabán mélyen lenyűgöz” – mesélte.

Kondor Vilmos: Szélhámos Budapest“Adott egy világváros metróval, telefonhálózattal, világszínvonalú gyárakkal, a közepén meg egy falu, düledező falú házaiban se villany, se csatorna, mégis mindenki oda jár, aki élni akar egy kicsit” – hangsúlyozta. Mint fogalmazott, a Tabánban “tényleg megállt az idő, letelepedett egy kockás abrosszal terített asztal mellé, rendelt egy hideg fröccsöt, kapott egy meleget, aztán nekiállt kártyázni az öregurakkal, akik még mindig negyvennyolc miatt hőbörögtek, a sarokban meg felébredt a cimbalmos, és mielőtt ismét játszott volna, elszívott egy pipát, éktelenül büdös dohánnyal töltve. És az idő csak akkor ment tovább, amikor az utolsó vályogfalat is ledöntötték”.

A szerző szerint Gordon Zsigmond a Szélhámos Budapestben a későbbi kalandjait feldolgozó regényekkel szemben “zöld és éretlen, és még nagyon élvezi az életet”. 

“Éhes és nagyot akar harapni a városból, a nőkből, a munkából, az életből. Elsősorban az érdekelt, mitől lett Gordon olyan komor és szófukar. Most szerencsére lesz lehetőségem kideríteni és megírni” – hangsúlyozta, hozzáfűzve, hogy mindenképpen lesznek még további regények, hiszen “rengeteg minden történt a palival, és ezt mind el akarom mesélni”.

Kondor Vilmos jelenleg is a Szélhámos Budapest folytatásán dolgozik, mint elárulta, fegyvercsempészekre, titkos és mocskos nemzetközi alkukra számíthatnak az olvasók egy halott bankárral és az ő messze nyúló és szerteágazó kapcsolataival. “És Gordon végre összefut Seress Rezsővel, mert ezt a találkozást nagyon régóta várom” – jegyezte meg.

A kötetet november 21-én, hétfőn mutatták be a fővárosi New York Művész Páholyban. Az korabeli Pest lokáljainak hangulatát megidéző eseményen jelen volt Gárdos Éva, a Budapest Noir című film rendezője, a film főszereplői, Tenki Réka és Kolovratnik Krisztián, Sasvári Rudolf magánnyomozó és Szövényi György kriminológus is.

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek