2017. július 23.  Vasárnap
Gyengén felhős 26 °C Gyengén felhős
Rovatok
2017. július 23.  Vasárnap   Lenke
Gyengén felhős 26 °C Gyengén felhős

“Számomra nincs más választás”

I. Károly, a magyar Anjou-ház alapítója

Séta a prágai Károly hídon

Jane Austen világa

“Számomra nincs más választás”  
Egy 1957-es szovjet hivatalos közlés szerint 70 évvel ezelőtt, 1947. július 17-én halt meg Raoul Wallenberg, aki 1945. január 17-én tűnt el.
I. Károly, a magyar Anjou-ház alapítója  
675 éve, 1342. július 16-án hunyt el I. Károly, azaz Károly Róbert, a háromszor koronázott király. Uralkodása alatt fénykorát élte a lovagi kultúra, terjedt az írásbeliség, kolduló szerzetesrendek honosodtak meg az országban.
Séta a prágai Károly hídon  
Hatszázhatvan éve, 1357. július 9-én kezdték el építeni Prága és a világ egyik leghíresebb kőhídját, a cseh főváros egyik jelképének számító Károly hidat.
Jane Austen világa  
200 éve, 1817. július 18-án hunyt el Jane Austen angol írónő. "Az egyik ember szokásai éppúgy jók, mint a másikéi, de mind a magunkét szeretjük a legjobban."
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) László Zoltán görbe tükröt tart elénk című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Szubkultúra

László Zoltán görbe tükröt tart elénk

Szerző: / 2013. június 3. hétfő / Szubkultúra, Könyvvilág   

László Zoltán

“Akárhogy is csavartam az ismert motívumokat, elég nehéz felérni a régi mesemondók fantáziájával.” A Könyvhéten megjelenő meseelemekkel tarkított Egyszervolt című regény különlegesnek ígérkezik. László Zoltán elárulta: félig a főhősé lesz a fele királyság. – Interjú

Az 1977-ben született László Zoltánt sokan a magyar kortárs sci-fi irodalom egyik legtehetségesebb szerzőjének tartják. 1999 óta publikál rendszeresen novellákat különböző folyóiratokban, antológiákban. Hosszú ideje Budapesten él, webszerkesztőként és újságíróként dolgozik. Első sci-fi regénye 2005-ben jelent meg Hiperballada címmel, amelyben a kiberpunk elemei alternatív történelmi fejtegetésekkel keverednek. Szintén 2005-ben jelent meg az urban fantasy irányzatba sorolható Nagate, amelyben tudományos-fantasztikus írói szemszögből teremt meg egy ipari forradalmát élő világot. A regénynek négy évvel később Nulla pont címmel megjelent egy lazán kapcsolódó folytatása. 2007-ben látott napvilágot harmadik könyve, A keringés, amely a bolygókolonizálós sci-fiket keveri az időutazósokkal.

Tavaly októberben blogjában még Egyszer volt munkacímmel emlegette készülő regényét, a hazai kortárs sci-fi szerzők iránt egyre nyitottabb Agave általi gondozás során kis változtatással (közelítéssel) a meséket felidéző címet az Egyszervoltra változott, talán azt is jelezve: nem szükséges mindig mindent komolyan venni. “Nem próbálom görcsösen megmondani a Nagy Gondolatokat Az Életről, de hasonló kérdések akkor is beszivárognak az írásaimba, ha nem törekszem rá. Érdekel a világ” – vallja László Zoltán, akivel a mesékről és a Könyvhéten megjelenő Egyszervolt című regényéről beszélgettünk.

 

László Zoltán: EgyszervoltTegyünk úgy, mintha nem ismernénk az Egyszervolt történetét. Számodra miről szól a könyv?

Arról, hogy a mesék, a csodák ott lehetnek mindenütt körülöttünk, csak meg kell látnunk őket. Ha kell, akkor a képzeletünkkel. Derűsebb tőle az élet.

Van egy srác, aki „némi” nehézségbe ütközik. Ki ez a srác? Milyennek képzeljük el?

Ő egy félszeg srác, aki legalább olyan bizonytalan magában, mint az emberekben. Aztán kiderül, hogy teher alatt nő a pálma.

Az Agave Könyveknél elsőkötetesnek számítasz, de már hosszú lista áll mögötted. Miben különbözik a most megjelenő Egyszervolt az eddigi írásaidtól?

Városi fantasyt és felnőtteknek szóló mesét is írtam már. Amiben ez számomra is új, az a könnyedség, a humor. A korábbi műveim sokkalta komolyabban vették a dolgokat, magát az irodalmat is. Jó érzés volt ezúttal bolondozni, akár világító lámpaszemű, porszívócső-karú díszletrobotokról írni, akik némi bűbáj hatására mégiscsak megmozdulnak, pont mint a sci-fikben.

Az eddig megjelent írásaid egyfajta társadalomítéletről is szólnak (hidegháború, ipari forradalom, szélső balos eszmék, éghajlatváltozás), az Egyszervoltban mennyiben jelennek meg a mély gondolatok?

A köztünk rejtőzködő mesehős-leszármazott kisebbség kicsiben magában hordozza a történelmet épp úgy, mint a többség politikai-társadalmi gondjait. Most inkább humoros oldaláról közelítettem meg ezeket a kérdéseket, egyfajta görbe tükröt tartva elénk.

Fontos, hogy többlettartalommal bírjon egy regény?

Olvasóként számomra nagyon fontos, íróként pedig olyan dolgokat szeretek írni, ami olvasóként is tetszene, ha más szerző írta volna. Nem próbálom görcsösen megmondani a Nagy Gondolatokat Az Életről, de hasonló kérdések akkor is beszivárognak az írásaimba, ha nem törekszem rá. Érdekel a világ.

Te magad írod, hogy szívesen váltogatod a témákat, zsánereket a fantasztikumon belül. Melyiket találod a legközelebb állónak és melyiket a legizgalmasabbnak?

Ez folyton változik. Eddig úgy alakult, hogy regényeimben felváltva írtam SF és fantasy tematikákat, mikor milyen hangulatom volt. Ami állandó, hogy szeretem egy adott művön belül is keverni a zsánerek jegyeit. Izgalmasnak pedig mind egyformán izgalmas.

Vannak szerzők, akik ihletre írnak, mások folyamatos munkatempót követelnek meg maguktól Te hogyan, milyen metodikával írsz?

A fiaim születése után nagyon sokáig nem is gondolhattam rá, hogy a régi módszeremmel, a fegyelmezett, napi tempóval írjak. Az Egyszervolt megírása ezért jóval szeszélyesebben, ha úgy tetszik, ihlettől függően alakult. Egy év alatt készült el, amelyben voltak kihagyott hónapok épp úgy, mint eszement tempójú haladások. Működik ez is, de nyugodtabb lennék,ha vissza tudnék térni a korábbi módszeremhez.

Nagyon tetszik a főszereplő srác neve: Karsa Harlan. Honnan jött?

A vezetéknév hasra ütés, a Harlan pedig tisztelgés egyik kedvenc SF-szerzőm, Harlan Ellison előtt. A sci-fis áthallású keresztnév egyébként fontos szerepet is kap a történetben.

Mennyiben kívántad a meseelemeket valósághűen visszaadni?

László ZoltánInkább továbbgondolásra érdemes alapnak használtam fel őket. Önmagában is bizarr figurák sorakoznak a népmesék történeteiben, egy kígyótestű lány, vagy a küldetése végén a földbe visszabújó hős leszármazottai a mai környezetben azonban nyilván máshogy élnek, talán már a képességeik is megváltoztak. Akárhogy is csavartam az ismert motívumokat, elég nehéz felérni a régi mesemondók fantáziájával.

Mire gondolsz, ha meghallod: egyszer volt, hol nem volt…?

Hogy valami izgalmas kezdődik; kinyílik a kapu, ami mögött bármi megtörténhet.

Miért pont népmesék?

Elég gazdag a magyar népmesei kincs. Nem akartam úgy tenni a magam meséjében, mintha nem léteznének.

Kié lesz a fele királyság?

Harlan lefékez egy kacsalábon forgó kastélyt, amely egy apróbb műszaki hiba miatt napjainkra olyan sebesen pörög, hogy a téridőt is eltorzítja maga körül. Aztán ott hagyja: félig az övé lett, félig nem.

Népmese vagy sci-fi?

Mai mese. A mai popkultúrából pedig kitörölhetetlen a sci-fi.

Sci-fi vagy urban fantasy?

Ez is, az is. De leginkább fantasztikum, csak így.

Június 8-án, szombaton, 13.30-tól a Könyvhéten az Oroszlános kútnál Városi titkok, kórházi csodák címmel kezdődik beszélgetés a Prae szerkesztőségének vezetésével, melynek keretében László Zoltán bemutatja az Egyszervolt című művét, 16 órai kezdettel dedikálja is a szerző a regényét az Agave Könyvek standjánál.
Itt egy kis részletet elolvashatsz az Egyszervoltból.

Kibelbeck Mara

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek