2017. augusztus 24.  Csütörtök
Közepesen felhős 10 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. augusztus 24.  Csütörtök   Bertalan
Közepesen felhős 10 °C Közepesen felhős

Ahol Kölcsey nyugszik

Pest első állandó magyar színháza

Szent István emlékezetének napja

Új szereplőket keres a Barátok közt

Ahol Kölcsey nyugszik  
Kölcsey Ferenc 1838. augusztus 23-án hunyt el Csekén, a mai Szatmárcseke elődtelepülésén. Nyughelye a Tisza-parti falu egyik nevezetessége, a népi csónakos fejfás temető.
Pest első állandó magyar színháza  
180 éve, 1837. augusztus 22-én, 180 éve megnyílt Pest első állandó magyar színháza, a Pesti Magyar Színház, 1840-től Nemzeti Színház.
Szent István emlékezetének napja  
Államalapító Szent István ünnepe, nemzeti ünnep, az egyik legrégibb magyar ünnepnap.
Új szereplőket keres a Barátok közt  
Az RTL Klub sorozata 15 éven felüli, új szereplőket keres: a Barátok közt leendő arcait négy időpontban válogatja a csatorna.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Logan, az utolsó Farkas-történet című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Szubkultúra

Logan, az utolsó Farkas-történet

Szerző: / 2017. március 4. szombat / Szubkultúra, Filmvilág   

Logan (Farkas) - Hugh Jackman, 2017 (Fotó: InterCom) „Nem a karmai érdekeltek, hanem a szíve.” Hugh Jackman a 2000-es X-Men – A kívülállók című filmben bújt először Logan bőrébe, és úgy tűnik, még mindig tud újat mutatni a figuráról.

A természet szörnynek alkotott. Az emberek fegyvert csináltak belőlem. És Isten túl hosszúra nyújtotta az egészet.

2029-et írunk. A mutánsoknak vége – vagy legalábbis majdnem. A megfáradt, magányos Logan a mexikói határ szélén, egy isten háta mögötti porfészekben bujkál a világ elől; sofőrködésből él, és reggeltől estig iszik. Társa a száműzetésben Caliban, a csavargó, és a nagybeteg X professzor, kinek elméjét egyre súlyosabb rohamok gyötrik. A rejtőzködésnek egy titokzatos nő látogatása vet vége: az asszony egy különös kislánnyal érkezik, akit Logannek kéne biztonságba juttatnia. És a sokat próbált harcos elindul, hogy megküzdjön a gonosz erőkkel, és egy utolsó, életre-halálra szóló küldetés végén beteljesítse sorsát…

Logan (Farkas) - Hugh Jackman, 2017 (Fotó: InterCom)

AZ UTOLSÓ FARKAS-TÖRTÉNET

Hugh Jackman a 2000-es X-Men – A kívülállókban (X-Men) bújt először Logan bőrébe, és ezután még hétszer kölcsönözte tehetségét és karizmatikus egyéniségét a világ legnépszerűbb mutánsának. De most, a sorozatot megkoronázó Logan – Farkasban (Logan) még mindig tud újat mutatni a figuráról.

„Meglepő, friss és emberi történetet akartunk – mondja Jackman. – Számomra Farkas igazi ereje nem a szuperképességeiben, hanem az emberségében rejlik. És most, amikor utoljára játszottam el ezt a szerepet, még inkább erre figyeltem. Nem a karmai érdekeltek, hanem a szíve.”

Jackman, aki a kezdetektől hatalmas intenzitással és átéléssel formálta meg Logant, ezúttal még mélyebbre ás, hogy megmutassa, a lobbanékony természetű, szivart rágcsáló, nyers, összeférhetetlen mutánsból hogyan lesz önfeláldozó bajtárs, aki a legnagyobb áldozatra is kész az ügyért, amiben hisz.

Jackman és a Logan – Farkas társíró-rendezője, James Mangold már a figura első önálló filmjében, a 2012-as Farkasban (The Wolverine) elkezdte átpozícionálni a figurát. Ebben a Chris Claremont és Frank Miller 1980-as képregény-sorozata alapján készült moziban, amit a japán szamurájfilmek, és az amerikai noirok és westernek ihlettek, Logan azért mozdul ki önként vállalt magányából, hogy Japánban belevesse magát a bűn és az intrikák világába. A Farkas méltatásakor a kritikák kiemelték, hogy a film nem csak a lélegzetelállító akciójelenetekre épít, de a Logan lelkében tomboló zűrzavart is érzékenyen ábrázolja.

„Road movie-t akartam csinálni róluk – magyarázza James Mangold rendező –, ami rendezői szempont kisebbfajta öngyilkosság. Ha bezárod a figuráidat egy autóba, és elindítod őket az országúton, ezzel alaposan bekorlátozod magad. Lemondhatsz a bombasztikus effektekről: ez egy szűk, intim világ, itt a hatások is ezen a szinten mozognak.”

Logan (Farkas) - Hugh Jackman és Patrick Stewart, 2017 (Fotó: InterCom)

Mangold, aki a nagy westernhősök, Clint Eastwood Josey Wales-ának vagy Alan Ladd Shane-jének örökösét látja Loganban, sebezhetőbbé, érzékenyebbé akarta tenni a karaktert. „A film alaphelyzete, hogy Logan öngyógyító képessége már nem a régi – fejtegeti a rendező. – Egészégét kikezdte az idő, és lelkileg is megroppant.”

A Logan – Farkas, amely több mint ötven évvel a 2014-ben készült X-Men – Az eljövendő múlt napjai (X-Men: Days of Future Past) után játszódik, hangsúlyozottan önálló történet: sokkal inkább egy bensőséges családi utazás – megtűzdelve akciójelenetekkel –, mint egy vizuális hatásokkal felturbózott, klasszikus sci-fi.

A film elején a gyenge, sebezhető Logan, akire mázsás súllyal nehezedik önnön halhatatlansága, a Patrick Stewart által megszemélyesített, nagybeteg Charles Xavierra vigyáz egy elhagyott gyártelepen. Hozzájuk csatlakozik Caliban, akit a Hello Ladies című vígjátéksorozatból ismert brit komikus, Stephen Merchant alakít: a három mutáns itt, az isten háta mögött rejtőzik, miközben a világ azt hiszi róluk, hogy fajuk kihalt.

Logan alkoholmámorban úszó, egyhangú életét fenekestül felforgatja, hogy megjelenik nála egy kétségbeesett nő, aki egy kislányt varr a nyakába. A gyereket Laurának hívják (őt Dafne Keen játssza, akinek ez az első filmje), és képességei félelmetesen hasonlítanak Loganéhez: kezéből és lábából ugyanolyan adamantium karmok törnek elő, mint Farkaséból. Logan vonakodva veszi vállára az új felelősséget – nem akarja még egyszer eljátszani a hőst.

„Legszívesebben a kisujját se mozdítaná a lányért – mondja Jackman. – A szép szavak és a könnyek már rég nem hatnak rá. Az élet megtanította, hogy a segítségéből nincsen köszönet. Akiket szeretett, mind megszenvedték, és ha túl közel engedett magához valakit, a vége mindig fájdalom és pusztulás volt.”

Logan (Farkas) - Dafne Keen, 2017 (Fotó: InterCom)

Logan, akinek a veszélyes kibernetikus bűnözőtől, a Boyd Holbrook által megszemélyesített Donald Pierce-től kell megvédenie a lányt, kedve ellenére elindul X professzorral, hogy az ellenséges területen át eljuttassa Laurát egy Eden nevű helyre, ahol a mutánsok biztonságban élhetnek. De Pierce és félelmet nem ismerő kiborgcsapata mindent megtesz, hogy visszavigye a lányt Dr. Zander Rice-hoz, a sötét lelkű genetikushoz (a szerepet Richard E. Grant alakítja), aki embertelen kísérleteivel elindította a lány mutációját, hogy szuperkatonát faragjon belőle.

„Rice szociopata, semmit sem fog fel a mutánsok érzéseiből – jellemzi a figurát Grant. – Alapanyagnak tekinti őket, akiket gátlástalanul felhasználhat a klónozási kísérleteihez. Hidegfejű tudós, nincsenek érzelmei, és fütyül a tettei következményeire.”

Farkas fizikai képességeit már kikezdte az idő, és az ellenfél, aki ezúttal a nyomába szegődik, a szokottnál is veszélyesebb.

Laura az elején nagyon csendesnek tűnik. Nem tudja szavakkal kifejezni az érzéseit, ahogy a normális gyerekek, könnyen dühbe gurul, és akkor emberek halnak meg. Ugyanakkor imádja a rózsaszín cuccokat, meg az egész csillámpónis világot, szóval tele van ellentmondással. Közös gyökereik miatt Logan apafigura Laura számára: ő az, aki segíthet neki abban, hogy megbékéljen önmagával, és megzabolázza haragját. „Loganben jóság lakozik – fejtegeti Jackson –, ezért nem lett belőle gyilkoló gép. Van szíve. Van lelkiismerete. Gondolkodik, és nem követi vakon senki parancsát.”

Logan (Farkas) - Hugh Jackman, 2017 (Fotó: InterCom)

Logannek a fogadott gyerek mellé egy apa is jut, akiről gondoskodnia kell: Charles Xavier. A professzor súlyos leépüléssel járó mentális betegségben szenved, állapota egyre romlik, és azzal fenyeget, hogy pusztító szellemi ereje kárt tesz másokban. „Öreg, beteg, és ami a legfontosabb, életveszélyes – mondja a figuráról Stewart. – Ereje elszabadulóban van. Veszélyt jelent a világra. És az ember, aki vigyáz rá, aki beszélget vele, ápolja, és fölemeli, ha elesik, Logan.”

A nézőknek mindenesetre fel kell arra készülniük, hogy a többi X-Men-filmhez képest a szuperhős- és mutánstematika háttérbe szorul. Ez a film sokkal inkább az emberségről, az emberi kapcsolatokról szól. A rendezőnk egy mindannyiunk számára ismerős, hétköznapi világot hozott létre, rengeteg izgalomba, veszélybe és kalandba csomagolva.

„Volt egy pillanat, amikor megértettem, hogy ezzel tényleg vége – emlékezik Jackman. – Imádom ezt a figurát, és elképesztő módon a magaménak érzem. És arra gondoltam, hogy ha már búcsúzunk, csináljuk szépen. Úgy éreztem, belepusztulnék, ha nap mint nap nem adnám ki a lelkemet is a forgatáson. Ha egy mákszemnyi is bennem marad abból, amit beletehettem volna a szerepbe. Minden áldott nap csatát vívtam, hogy a legtöbbet hozzam ki magamból.”

A színész a következőképpen összegez: „Nekem ez az egész az életről és a halálról szólt. Tudom, hogy drámaian hangzik, de ez az igazság: tényleg így éreztem!”

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek