2017. január 20.  Péntek
Pára -13 °C Pára
Rovatok
2017. január 20.  Péntek   Fábián, Sebestyén
Pára -13 °C Pára
A.A. Milne és fia, Christopher Robin Milne Micimackóval (Fotó: babelio.com)

A. A. Milne, a Micimackó írója

Majdnem 20, Bárka, Szkéné (Fotó: Schiller Kata)

“Ez lesz-e lakóhelyünk?”

Mikszáth Kálmán (1847-1910) író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő porték (Fotó: PIM, Cultura.hu)

Mikszáth Kálmán társaságában

Molière, Jean-Baptiste Poquelin francia drámaíró, színész, rendező (1622-1673) (Fotó: Wikipédia)

Harpagon “atyja”, Molière

A. A. Milne, a Micimackó írója  
"Aki senkit mond, annak valakinek lennie kell." Százharmincöt éve, 1882. január 18-án született Londonban Micimackó "szülőatyja", A. A. (Alan Alexander) Milne.
“Ez lesz-e lakóhelyünk?”  
A Majdnem 20 mélyebb hatását akkor érezteti, mikor könnyeinket törölgetve elhagyjuk a nézőteret és marad időnk elgondolkodni. Nehéz kérdéseken: vajon mikor döngessük a falakat, mikor rázzuk az öklünket?
Mikszáth Kálmán társaságában  
170 éve, 1847. január 16-án született a Nógrád megyei Szklabonyán Mikszáth Kálmán író, újságíró, akadémikus, a magyar kritikai realista próza nagymestere, aki vallotta: “Elbeszélni nem a regényíróktól tanultam, hanem a magyar paraszttól."
Harpagon “atyja”, Molière  
"Az ember csak beszél, de nem mindig cselekszik, / Gyakran hosszú az út a szándéktól a tettig." 395 éve született Jean-Baptiste Poquelin francia drámaíró, színész és rendező, akit Molière néven ismert meg a világ.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Megjelenik Tolkien első fantasyelbeszélése című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Szubkultúra

Megjelenik Tolkien első fantasyelbeszélése

Szerző: / 2015. augusztus 14. péntek / Szubkultúra, Könyvvilág   

J.R.R. Tolkien, 1967  (Forrás: tolkien.co.uk)Augusztus végén megjelenik a modern fantasy atyjaként emlegetett J.R.R. Tolkien 1915-ben írt első fantasyprózája, amelynek hatása érzékelhető későbbi A szilmarilok című regényében.

A The Story of Kullervo (Kullervo története) című írást a Kalevala című finn eposz ihlette. Tolkien még kamaszkorában vetette papírra. A történet hőse egy rabszolgának eladott ifjú, aki anélkül, hogy tudná, ki az, elcsábítja nővérét, majd megöli magát. A sötét tónusú munka augusztusban jelenik meg először nyomtatásban – számolt be róla a The Guardian.

Amikor a művet írta, Tolkien Oxfordban élt. A fiatal író a 19. századi finn teremtésmítosz egy részletét meséli újra. Maga Tolkien úgy beszélt írásáról, mint egy próbálkozás csírájáról, amellyel megkísérelt saját legendát teremteni.

A befejezetlen kézirat az oxfordi Bodleian Könyvtár gyűjteményének darabja. Korábban csupán Verlyn Flieger amerikai Tolkien-kutató egy tudományos dolgozatában szerepelt. A HarperCollins kiadó gondozásában augusztus 27-én kerül először nyomtatott formában a széles olvasóközönség kezébe.

Az írásban Kalervo fia, vagy ahogy Tolkien nevezte, a “boldogtalan Kullervo” viszontagságai bontakoznak ki. A természetfeletti képességekkel rendelkező árva, Kullervo a sötét varázsló, Untamo házában nő fel. A varázsló ölte meg az apját, rabolta el az anyját és még gyermekkorában Kallervót is háromszor próbálja elemészteni. Mikor eladják rabszolgának, bosszút esküszik, de tudtán kívül vérfertőzést követ el ikernővérével. A lány egy szikláról a mélybe veti és megöli magát, amikor rájön, hogy mit tettek.

Tolkien írása röviddel ez után megszakad, és a történet további részét, amelyben Kullervo is véget vet életének, a szerző már csak vázlatosan jegyzi fel. Stuart D. Lee Tolkienről szóló munkájában összehasonlítja Kullervo halálának leírását a szerző A szilmarilok című regényének azzal a részletével, amelyben Túrin haláláról számol be. Lee szerint előbbi “egyszerű próza”, míg utóbbiban “sokkal drámaibb” leírást olvashatunk a hős haláláról.

A HarperCollins úgy fogalmazott, hogy Kullervo “talán a legsötétebb és legtragikusabb J.R.R. Tolkien hősei közül”. A kiadó hozzáfűzte, hogy Kullervo “nyilvánvaló őse A szilmarilok tragikus vérfertőző hősének, Túrin Turambarnak”.

A kiadó közleményében saját jogán is erős írásként jellemezte a művet, és megjegyezte, hogy a szerző vázlataival, jegyzeteivel és a forrásműről, a Kalevaláról szóló esszéjével együtt publikálják azt.

1955-ben Tolkien azt fejtegette W. H. Audenek, hogy “valami mérhetetlenül vonzotta a Kalevala atmoszférájában”, és bár nem tanult meg elég jól finnül, de azért megkísérelte a saját stílusában újrafogalmazni a Kalevala egy részét, elsősorban Kullervo, a boldogtalan meséjét.

John Garth Tolkien and the Great War című művében a történetről megjegyzi: “furcsa sztori, amely megragadta egy buzgó katolikus képzeletét: Kullervo akaratlanul elcsábítja nővérét, aki megöli magát, majd ő is öngyilkosságot követ el”. Ugyanakkor Garth szerint a történet részben a hősiesség, az ifjúkori romantika és a kétségbeesés pillérein nyuszik. Garth úgy véli, hogy Kullervo szüleinek halála is megpendíthetett egy húrt Tolkienben, aki 12 éves korában vesztette el szüleit.

J.R.R. Tolkien A gyűrűk ura trilógiájának első kötete 1954. július 29-én jelent meg először.

J.R.R. Tolkien: The Story of Kullervo (Kullervo története)

Címkék:

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek