2017. szeptember 22.  Péntek
Közepesen felhős 11 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. szeptember 22.  Péntek   Móric
Közepesen felhős 11 °C Közepesen felhős

Jack Kirby 100

Caligula, az őrült császár

“Tényleg nincs itt más?”

Anekdota estére – Aki meggyújtotta a gitárját

Jack Kirby 100  
100 éve, 1917. augusztus 28-án született New Yorkban Jack Kirby, a képregény atyja, az amerikai populáris kultúra megkerülhetetlen alakja.
Caligula, az őrült császár  
2005 éve született Caligula római császár, aki uralkodása alatt szörnyen kegyetlen és gátlástalanul pazarló volt.
“Tényleg nincs itt más?”  
D. Magyari Imre nem csak kulturális kalandozásairól mesél a Bécs - Kulturális kalandozások című könyvében. Nem csak. Történelmi visszatekintésekkel kiegészítve beszámol tapasztalatairól és humorral átszőtt élményeiről is.
Anekdota estére – Aki meggyújtotta a gitárját  
Jimi Hendrix 1967-ben szó szerint lejátszotta a színpadról a világ pop-élvonalát.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Miért halnak ki a nyelvek? című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Szubkultúra

Miért halnak ki a nyelvek?

Szerző: / 2014. március 4. kedd / Szubkultúra, Könyvvilág   

Kicsi Sándor András (Fotó: TINTA Könyvkiadó)“A történelem során ezerszám születettek és tűntek el nyelvek. Zömükről semmilyen ismeretünk nincs, ráadásul egy eltűnt nyelvről a mai nyelvészet eszközeivel megszerezhető ismeret hiányos marad.” Interjú a Kihalt nyelvek, eltűnt népek című könyv szerzőjével, Kicsi Sándor Andrással.

A napokban jelent meg a TINTA Könyvkiadónál Kicsi Sándor András tollából a Kihalt nyelvek, eltűnt népek című könyv. Ebből az alkalomból beszélgetett vele Cserháthalápy Ferenc.

A Kihalt nyelvek, eltűnt népek című könyv 100 kihalt nyelvet ír le. A kötetben ismertetett eltűnt népek és nyelvek között vannak a történelmi tanulmányok miatt sokak számára ismerősen csengők is: akkád, avar, besenyő, dák, etruszk, gót, hun, jász, kun, latin, ószláv, sumer, szanszkrit, vandál. Megtaláljuk jó néhány olyan kihalt nyelvnek is a bemutatását, melyekkel sokan most találkoznak először, hiszen valamikori beszélőik vagy Európától távol éltek, vagy nem voltak a világtörténelem fontos szereplői.

A kötet végén Földrészenkénti mutató található, amelyből megtudjuk, az ismertetett kihalt nyelvek közül hány található az egyes kontinenseken: Afrika 5, Amerika 6, Ausztrália–Óceánia 1, Ázsia 49, Európa 39.

 

Cserháthalápy Ferenc: Honnan jött a könyv ötlete?

Kicsi Sándor András: Egyértelműen a TINTA Könyvkiadó ötlete volt, Kiss Gábor kiadóvezető keresett meg a felkéréssel. Analógiaképpen persze érdekes, hogy a kihalt nyelvek ügyét Németországban az esetenként merészen újat vállaló müncheni C. H. Beck kiadó karolta fel. Beckék annak idején a kulturális szótár műfajának kialakítói közé tartoztak.

Régebbi a TINTA Könyvkiadóval a kapcsolat?

Nagy örömömre már lassan 15 éves. A Libri Könyvpalotájának megnyitóján mutatott be E. Bártfai László a kiadó vezetőjének, Kiss Gábornak, s már ekkor megkaptam tőlük első feladatomat, nevezetesen a Magyar ellentétszótáron (megjelent 2012-ben) való munkálkodást. Később kiderült, hogy Kiss Gáborral egy időben jártunk egyetemre, sőt jelenleg a közös múlt feltérképezésekor általános iskolás korunkban, a Kis Matematikusok Baráti Körénél tartunk.

Kicsi Sándor András: Kihalt nyelvek, eltűnt népek (fotó: Cultura)Miért lett divatos korunkban a nyelvhalállal foglalkozni?

A nyelvek sorsa nem elsősorban kvalitásuk, hanem beszélőik sikere szerint alakul. A XX. század elképesztő nyelvi fordulatokat hozott, amiben a gyarmatosítást követően megerősödő államok nemzeti nyelveinek születése a leglátványosabb. Európa a domináns, hegemón, másokat könyörtelenül veszélyeztető, sőt legyűrő nyelvek bölcsője. A gyarmatosítás révén egyedi expanziót mutató földrészről indult világhódító útjára az angol, a spanyol, a portugál, a francia és az orosz. A XX. század több, már egyértelműen önálló államiság megszületéséhez kapcsolódó, többé-kevésbé tudatosan tervezett új nyelv sikerét hozta (indonéz, filipino, szuahéli, újhéber). Az ellenkező véglettel, a nyelvi siker mellett a teljes kudarccal, a nyelvhalállal való foglalatosság fellendülésének fő hullámai az 1970-es évektől az Amerikai Egyesült Államokból erednek, s itt is részben lelkiismereti okok magyarázhatják (számos kihalt és kihalófélben levő indián nyelv az ország területén), részben pedig elővigyázatosság (az olvasztótégellyel szemben rezisztens spanyol anyanyelvűek, ázsiai bevándorlók).

Hogy változik a nyelvek száma az évszázadok során?

A történelem során ezerszám születettek és tűntek el nyelvek. Zömükről semmilyen ismeretünk nincs, ráadásul egy eltűnt nyelvről a mai nyelvészet eszközeivel megszerezhető ismeret hiányos marad. A korábbi századok szerencsés nyelvei lejegyzett hagyománnyal rendelkeztek. Ilyen különösen szerencsés nyelv volt a latin is, amely sikerét nemcsak beszélői hódításainak, hanem jelentős részben a lejegyzésére szolgáló betűírás intézményesülésének köszönhette. A nyelvek száma folyamatosan csökken, s drámai változásokat jósolnak: a ma beszélt kb. 6 ezer nyelv 90 százaléka száz éven belül kihal. Elsősorban a kreol nyelvek kutatói idézik előszeretettel Max Weinreich (1894–1969) lettországi születésű amerikai jiddis szakértő híres mondását: egy nyelv egy dialektus hadsereggel és flottával. (Jiddisül: a sprakh iz a dilekt mit an armey un flot.) Egy nyelv létét elsősorban az azt képviselő erős állam garantálhatja. Éppen a lettek ápolják nagy gonddal a helyi állam megteremtésében élenjáró lívek kihalófélben levő nyelvét, a finn és észt nyelv rokonáét. Amennyiben egy nyelvközösséghez való tartozás vonzó marad, magát a nyelvet sem kell félteni.

Hallva a születik és a meghal szavakat a nyelvekkel kapcsolatban, felmerül a kérdés a tudomány gyakran használ metaforákat?

A tudomány analógiákra, metaforákra épül. Éppen egy nagyszerű és kivételesen sokoldalú magyar nyelvész, Fónagy Iván (1920–2005) mutatta be több nyelvészeti hagyomány alapján, hogy a hangtan műnyelve metaforikus eredetű ugyan, de e sajátos kifejezésmód távolról sem művészi célokat szolgál, hanem a szakmai követelményeket elégíti ki. Kognitív nyelvészetünk mestere, Kövecses Zoltán példatáraiból is kiderül azonban, hogy “a halál elutazás” metafora szomszédságában ott “a szerlem elutazás” metafora is. A kihalt nyelvek  szomszédságában ott vannak a már hipallagéval értelmezhető “szerelmes nyelvek” is.

Miért halnak ki a nyelvek?

A nyelvhalál három főbb típusát szokás megkülönböztetni. A hirtelen nyelvhalál kiváltó oka a beszélőközösség viszonylag gyors eltűnése, leggyakrabban valamilyen természeti katasztrófa vagy járványos betegség következtében. A radikális nyelvvesztés politikai körülmények hatására következik be, mikor a beszélők külső nyomásra adják fel a nyelv használatát. Ez kisebbségi helyzetben, elnyomás, etnikai tisztogatás során történhet meg, amikor a nyelvcsere önvédelmi stratégiaként működik. Az átmeneti kétnyelvűség jellemezte fokozatos nyelvvesztés egy nyelv visszaszorulása, funkcióinak feladása egy domináns nyelv javára. Az eleven nyelvek azonban, a kis nyelvek is folyamatosan rivalizálnak, szinte háborúznak, s minden új funkció elnyerése, használatának legalább megőrzése, minden az adott nyelven készült irodalmi értékű alkotás sikere az adott nyelv presztízsét növeli, győzelmecske.

Ki foglalkozik idehaza és külföldön a nyelvek kihalásával?

Sokan foglalkoznak ezzel témával. Magyar nyelvterületen alighanem a kolozsvári Péntek János professzor, az MTA tagja a legkiemelkedőbb kutató, aki valóságos iskolát hozott létre e tudományág művelésére. Korábban úgy láttam, nem volt szerencsés elfordulnia mindkettőnk egyik kedves terepe, az etnobiológia felől, ma azonban az egész magyarság számára fontos küldetésének tartom e tudományág művelését.

Jelen voltam akadémiai székfoglalóján (2005. április 11.), amiből kiderült, hogy kisebbségben egy-egy nyelv (az ő példáján: az erdélyi magyar) sorra vesztheti el funkcióit, s az egyes papok, pedagógusok, egészségügyi, sőt irodai dolgozók felelőssége ebben a tekintetben a kisebb településeken is óriási. Nem szabad elhárítani éppen ezt a felelősséget egyre feljebb mutatva. Kötetem írásakor külföldi példaképem a német Harald Haarman volt, aki munkáiban különös figyelmet fordít a történelmi szempontokra.

A kétnyelvűség a nyelvhalálhoz vezető út?

A nyelvhalál talán legjellegzetesebb nyelvi előjele a kétnyelvűség, ám léteznek más kulturális előjelek is, így bizonyos intézmények (ideértek szokásokat is) sorvadása. A két- meg többnyelvűség azonban a történelmi példák (Róma, Elő-Ázsia) alapján nem okvetlen vezet nyelvvesztéshez. A felelős döntéshozóknak azonban ismerniük kell ezeket a példákat, hogy a féltett anya- és államnyelv ne szorulhasson ki bizonyos funkciókból. A kámzsás vén kaszás nem elsősorban eufónia (jó hangzás), bonyolult vagy szegényes grammatikai struktúra alapján válogat a nyelvek között, egy nyelv fennmaradása elsősorban a nyelvhasználók vitalitásán, intézményeik hatásfokán múlik. Regisztrálhatók persze a nyelvváltozás univerzális törvényei, nyilvánvaló tény bizonyos nyelvtípusok kiveszése, egyértelmű sorvadása. Ezen szabályok kellően általános megfogalmazásához alighanem elsősorban a keletkező nyelvekkel foglalkozó kreol stúdiumok jelentik a legfőbb segítséget. (Valószínűleg a jelnyelvek jelentőségének hazai nyelvészetbeli eltúlzása is ezen igény következménye.) A társadalmi szerkezet és a nyelvi struktúra közvetlen összefüggését, társadalomtípusok és nyelvtípusok megfeleltetését képviselte Ny. J. Marr (1865–1934) orosz nyelvész stadiális tipológiája, s akadtak, akiket a matriarchátus és az ergatív mondatszerkezet együttes előfordulása nyűgözte le, késztetett elsietett hipotézis felállítására.

Rátérve a könyvére, a tárgyalt kihalt nyelvek hogy oszlanak meg földrészek szerint?

Védett földrész nincs, Európában azonban a helyzet ma viszonylag megnyugtató a kis nyelvek számára. A jól dokumentálható nyelvhalál talán Amerikában volt a leggyakoribb. Ennek ellenére könyvem fele jelentős kultúrát képviselő ázsiai kihalt nyelvekről szól, több mint harmada európaiakról, Afrikát öt, Amerikát hat, Ausztrália-Óceániát mindössze egy szócikk képviseli. A színtér szerint európai, nyelvcsalád szerint indoeurópai nyelvek körében látványos visszaszorulást mutattak a keltákéi, akik az időszámításunk kezdete táján a legelterjedtebb népességet alkották Európában.

Kicsi Sándor András (Fotó: TINTA Könyvkiadó)

Milyen magyar vonatkozású kihalt nyelveket tárgyal?

Könyvemben röviden tárgyalok uráli rokonnyelveket (kamassz, merja, muroma), s a magyarság őstörténete során jelentős népeket több önálló szócikk képvisel (alán, avar, besenyő, bolgár-török, jász, kazár, kun stb.). Nem tartom szerencsésnek, hogy a messzi múlt homályából olyan valószínűtlen rokonítások is elevenek, mint a sumer–magyar vagy az etruszk–magyar nyelvrokonság, ám a kötet etruszk és sumer szócikke alapján is e tanításokat bízvást el lehet vetni.

Milyen nyelveket beszéltek az elmúlt két évezredben a Kárpát-medencében?

A rómaiak keltákat hódítottak meg itt, majd háborúztak a dákokkal, szövetségre léptek a szarmatákkal (jazigokkal). Később színre léptek sorra a gepidák, a gótok, a szarmaták egy következő hulláma, az alánok, a hunok, a longobárdok, az avarok. Utóbbiak 568-tól uralták a Kárpát-medencét, véget vetve a germán törzsek 600 éves folyamatos betelepülésének. 670 körül jelentek meg a bolgár-törökök, egyes vélemények szerint már magyarok. Az avarok uralma a VIII–IX. század fordulóján szűnt meg, s a térséget elsősorban szlávok népesítették be. A magyar honfoglalás a IX–X. század fordulóján zajlott le, s később további népcsoportok (besenyők, németek, jászok, kunok stb.) is betelepültek. A Kárpát-medence azonban a honfoglalástól a magyar nyelv hazája.

A földrajzi környezet elszigeteltségének kedvező foka elősegítheti nyelvek fennmaradását, amire jó példa Hainan szigete (a kínai mellett ausztronéz és kam-thai nyelvek, sőt miao is), a környékünkön pedig egészen különleges félszigetek váltak nyelvi rezervátummá: Krím (egykor görögök lakták, majd különböző barbárok, köztük gótok, majd különféle törökök, hol görög, hol török, hol jiddis nyelvű zsidók, ukránok, oroszok), Isztria (hosszú ideig őrizve a dalmát, isztroromán, sőt csa-horvát nyelvet). A geopolitika alakulása tette lehetővé a magyar nyelv kialakulását és fennmaradását, majd részben visszaszorulását, s a földrajzi környezetnek is jelentős szerepe volt abban, hogy nyelvünk a Kárpát-medencét, az akkori, még természetesebben alakuló országhatárokat áttörve különösebb expanziót nem mutatott, bár a XX. század első felében a legnagyobb magyar városok között Budapest után hol Clevelandet, hol Bukarestet emlegették.

Min dolgozik most?

Esszéírói és könyvismertetői munkásságom igyekszem kiteljesíteni, serényen jegyzetelek. Egy másik kiadóval fáradozunk A fák, a kakukk és a rovarok című etnobiológiai tárgyú kötetem megjelentetésén. Hamarosan elkészül a 2007-ben az Orpheusz Kiadónál, még Deák László (1946–2009) idején megjelent Konyha és lélek című gourmolingvisztikai könyvem folytatása is. Egyik amerikai példaképem, Adrienne Lehrer nemcsak a modern szószemantika egyik megalapozója, az antonimák frappáns elrendezője, hanem a sütés-főzés igéi univerzáliáinak kutatója, az ételek megnevezésének szakértője, s a borról való beszélés néprajzának klasszikusa.

Cserháthalápy Ferenc

Kihalt nyelvek térképe (Fotó: TINTA Kiadó)

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek