2017. május 26.  Péntek
Közepesen felhős 15 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. május 26.  Péntek   Evelin, Fülöp
Közepesen felhős 15 °C Közepesen felhős

Robert Ludlum, Jason Bourne “atyja”

Ancsel Éva a szabadság mentén

Ég és föld között

Baross Gábor, a vasminiszter

Robert Ludlum, Jason Bourne “atyja”  
90 éve, 1927. május 25-én született New Yorkban Robert Ludlum amerikai író, több mint húsz világsikerű bestseller szerzője, Jason Bourne titkos ügynök "atyja".
Ancsel Éva a szabadság mentén  
90 éve, 1927. május 23-án született Ancsel Éva Állami Díjas filozófus, esszéista, aki tanítványok ezreinek adott életre szóló emléket, példát emberségből, szeretetből, etikus gondolkodásmódból.
Ég és föld között  
A kortárs ifjúsági irodalomban igen kedvelt műfajjá nőtték ki magukat a gimis regények, vagy szebben megfogalmazva a Young adult. Szigeti Kovács Viktor interjúja Hajdú-Antal Zsuzsannával, a Léggömbök című ifjúsági regény írójával
Baross Gábor, a vasminiszter  
Százhuszonöt éve, 1892. május 9-én halt meg Baross Gábor, a magyar államvasúti rendszer megteremtője, a dualizmus korszakának egyik legkiemelkedőbb gazdaságpolitikusa.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Mit ér a bosszú, ha beteljesedik? című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Szubkultúra

Mit ér a bosszú, ha beteljesedik?

Szerző: / 2011. június 16. csütörtök / Szubkultúra, Könyvvilág   

A hóhér kötele, szerelem és bosszú története, no és barátságé, a felfokozott indulatoké, nagyívű érzéseké, kegyetlen gyötrelmeké, heves vágyaké, kártyaszenvedélyé, viharé, éjszakáé, akasztófáé, sírhalomé: Petőfi Sándor romantikus drámájának a kelléke – nem csak a fülszöveg szerint. – Recenzió

Petőfi Sándor nem A hóhér kötele című regényétől lett híres, Petőfi Sándorról sokan nem is tudják, hogy egy regényt is írt. Pedig a mai szemmel kissé túlcizellált, túldramatizált mű olvasmányos, izgalmas és végigkövethető. A Cartaphilus Kiadó Illusztrált irodalom sorozatában megjelent darab lehetővé teszi, hogy ráébredjünk: nem a Nemzeti dal vagy az Anyám tyúkja az egyetlen, amit érdemes ismerni és méltatni a Szabadságharc költőjétől.

„Megbüntettem az atyák vétkeit a fiakban harmad- és negyedíziglen”

Ezzel a lényegre törő mottóval kezdődik Petőfi Sándor egyetlen regénye, A hóhér kötele. A romantika költője, hőse és szenvedő alanya sok szinte thriller szintű szörnyűséget, világfájdalmas pesszimizmust, hol cirádásan körülírt, hol alig néhány szóval jellemzett naturalizmust vegyített egybe, a könyv (és nincs ebben semmi meglepő) a nyelvezet és a társadalomkép ellenére mégis kifejezetten kellemes olvasmány. Élvezetes.

Petőfi Sándor 1846-ra egyre nagyobb népszerűségnek kezdett örvendeni, ami magával vonzotta a rosszakarókat is: a költő vehemens, temperamentumos személyisége, különcségei, valóban szabad szellemű, ám mélységében konzervatív elveket vallott, melyeket sokan féltékenyen vagy megütközve figyeltek a reformkor Magyarországában. Válságidőszak következett, amire a kritikákon kívül hatással volt egykori szerelme, Etelka halála, Berta-szerelem csalódása is.

1846 elején, vagyis körülbelül egy évvel Dumas Monte Cristo-jának franciaországi megjelenése után Petőfi a szülei házában, Szalkaszentmártonba vonult vissza sebeit nyaldosni, feltöltődni. Az eredmény pedig több elbeszélő költemény mellett a Felhők ciklus, a Tigris és hiéna dráma és A hóhér kötele című regénye, melyek  a nagyközönség által kevéssé ismert művek.

A hóhér kötele szerelem és bosszú története, no és barátságé, a felfokozott indulatoké, nagyívű érzéseké, kegyetlen gyötrelmeké, heves vágyaké, kártyaszenvedélyé, viharé, éjszakáé, akasztófáé, sírhalomé: egy romantikus dráma kelléke – nem csak a fülszöveg szerint. A hátborzongató história elbeszélője, Andorlaki Máté feladva önmagát, a szemünk láttára válik szörnyeteggé, a szenvedély és a bosszúvágy démonikus megszállottjává. Petőfi hű maradt az első sortól az utolsóig a regény elején található mottóhoz; az alapmotívum a dráma maga: a bosszú, több generáción átívelve.

Mit ér a bosszú, ha beteljesedik?

Mennyi ideig tart a bosszúvágy, ha igazi? Mi fűti a bosszúvágyat? Az egyébként rendkívül fordulatos – és valljuk be, mert meglepődtem rajta, hogy rémregénybe illő jelenetekkel tarkított – történetet a főhős, Andorlaki Máté elbeszéléséből ismerjük meg, akinek közel három évtizedig tartó várakozás után végül hetvenéves, magányos öregemberként sikerül beteljesítenie a bosszúját – annak a férfinak, Ternyei Boldizsárnak az unokáján, aki nagy ellenfeleként tönkretette az életét. Maga a gyűlölködés kiindulásával, mint oly a sok háború, a nő okolható. Eredetileg azért robban ki Andorlaki és Ternyei között az ádáz gyűlölet és harc, mert a két férfi ugyanazt a hajadont, Rózát kívánta feleségül venni. A szerelem pedig mindkét fél részéről megalkuvás nélküli volt. A lány már-már választ és Andorlaki Máté felé hajlik, ám Ternyei kijelenti: „ha az enyém nem lesz, tiéd m lesz” – a jóslás helytállt, Róza nem csak lehetetlen helyzetbe került, hanem megoldhatatlanba is, és végül a halálba menekül.

Ezután kezdetét veszi Andorlaki és Ternyei kölcsönös bosszúhadjárata, melynek elbeszélése során Petőfi a „vadromantikus” próza minden szépségével – pontosabban borzalmával – megajándékozz bennünket, olvasókat.

“Az atyák bűne a fiakban bosszulódik meg”

Van itt kérem, humor, a kezdetekben méghozzá bőven, majd fokozatosan egyre sötétülő hangulat, párbaj, nem egy, gyilkosság nem kettő és öngyilkosság, több is mint amennyit elvisel az ember gyomra egyetlen könyv során. A fiatal költő engedve hangulatának a romantikus „kellékek” egész tárát elénk tárja, még mielőtt valaki menekülni a Nemzeti dal hitét feledve, a sírjukból kiásott holttestek, a vad, éjszakai viharok, a ravasz kelepcék é, a puszta kézzel folyó verekedések és az akasztófa is szerepet kap. A regény azonban sokkal több, mint a korban oly divatos rémregények magyar környezetbe helyezett másolata. A mai thrillerekre emlékeztető történet hátterében ugyanis felsejlik a korabeli Magyarország – Petőfi által oly a sokszor ostorozott – reménytelenül elmaradott társadalmának képe.

Tagadhatatlan, hogy A hóhér kötele megírására Dumas Monte Cristo-ja hatással volt, a bosszú mindenekfelett elmélet, mert „az atyák bűne a fiakban bosszulódik meg” átitatja az egész regényt, de érződik rajta vadromantika burjánzásának megindulása, Victor Hugo és Eötvös József énregényeinek esetleges befolyása is.

Cím: Petőfi Sándor: A hóhér kötele Kiadó: Cartaphilus Kategória: szépirodalom, Illusztrált Klasszikusok
Oldalszám: 172 oldal Megjelenés: 2010

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek