Michael Nyman War Work, azaz egy őskatasztrófa multimédiás reflexiója. Az I. világháború kitörésének századik évfordulójára született előadás november végén debütál a Müpában.
November 28-án látható először Magyarországon, a Művészetek Palotájában Michael Nyman legújabb előadása, a War Work, amelyet az első világháború kitörésének 100. évfordulójára alkotott meg a mester.Bár nevéhez számos hangszeres, zenekari és színpadi mű fűződik, Michael Nymant a filmművészet tette igazán ismertté. Minimalizmusa keveredik a klasszikus nyelvezettel és a rock hatásával. Olyan kitűnő filmeknek volt hangszerelője, mint a legendás Peter Greenaway A rajzoló szerződése (1981) és a Z és két nulla (1985) című alkotása, valamint Jane Campion Zongoraleckéje (1993). Semmi meglepő nincs tehát abban, ha az első világháború kitörésének századik évfordulójáról hatalmas vizuális és zenei freskóval készül megemlékezni.
Michael Nyman: War Work
A világháború erőteljes képeire kevert hatalmas vizuális és zenei freskó: Michael Nyman War Work című multimédiás műve a háború értelmetlenségéből csúfot űző dadaizmushoz hasonlítható. Az I. világháború kitörésének századik évfordulójára született előadás november végén debütál a Müpában.
Nagy-britanniai, francia és német csatamezők korabeli archív felvételei, nyolc költemény és sosem hallott zenei kompozíció: így helyezi új kontextusba Michael Nyman az első világháborút. A harcokban meghalt katonák és civilek emlékére készített War Work november 28-án látható először Magyarországon.
Michael Nyman mindent felelevenít, ami feledésbe merült: az ismeretlen katonákat – egyszerű testeket, személyazonosság nélkül -, vagy azokat, akik a háborúban eltűntek – személyazonosságokat test nélkül. A produkció a művészetek és a kifejezésmódok közötti határok lebontására törekvő kortárs trendekkel tart lépést, és egy 21. századi műalkotáshoz méltóan emlékezik „a 20. század őskatasztrófájára”.
A komponista a némafilmmel körített előadásban a zenetörténet meghatározó alakjait – Rossini, Beethoven, Schubert, Chopin és César Franck – idézi meg. A költeményekben a panaszon és gyászon túl megjelenő abszurd hang és groteszk lelkesültség a dadaizmusra hajaz, amelyhez az inspirációt és szókincset éppen a csataterek adták.
Az előadásban elhangzó költeményeket jegyző költők egy – az elsősorban festőként ismert brit David Bomberg – kivételével a világháború áldozatai. Közülük hárman (Alfred Lichtenstein, Ernst Stadler és August Stramm) a német expresszionizmus kiemelkedő képviselői, de Nyman – a nagy háború nemzetköziségét kiemelendő – francia és brit szerzők szövegeit, sőt a magyar Gyóni Géza legjelentősebb háborús versét (Csak egy éjszakára…) is beépítette alkotásába.
A nagyszabású alkotáshoz készült dalokat Hilary Summers énekli, aki nemcsak kortárs operák főszereplőjeként tűnik fel időről időre a világ legjelentősebb zenés színpadain, de nevével vezető régizenei együttesek műsorlapjain és a barokk operajátszás mai fellegváraiban is rendszeresen találkozhatunk.
Michael Nyman: War Work című produkciója a Művészetek Palotájában – tekintettel a tematikára és esetlegesen felkavaró képhatásokra – 16 éven felülieknek ajánlott előadás.
