2017. augusztus 17.  Csütörtök
Közepesen felhős 26 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. augusztus 17.  Csütörtök   Jácint
Közepesen felhős 26 °C Közepesen felhős

Elvis Presley emlékére

Ki volt “Edvárd, a walesi fekete herczeg”?

John Galsworthy és A Forsyte Saga

Magyarok, Wiz Khalifa, nosztalgia

Elvis Presley emlékére  
A rock and roll királya, Elvis Presley az amerikai álom megtestesítője volt, ám a dollármilliókért hajtva a legszebb férfikorban gyógyszerek rabjaként halt meg éppen 40 évvel ezelőtt.
Ki volt “Edvárd, a walesi fekete herczeg”?  
Az eddig véltnél jóval kevesebb vér tapad a Fekete Herceg néven is ismert Eduárd walesi herceg.
John Galsworthy és A Forsyte Saga  
150 éve, 1867. augusztus 14-én született John Galsworthy Nobel-díjas angol író, akinek legismertebb műve A Forsyte Saga.
Magyarok, Wiz Khalifa, nosztalgia  
Ez a cikk a nosztalgiával, azzal az édes-bússal kezdődik. Meg azzal, hogy mi a jó a sokat kritizált Sziget Fesztiválban. - Hegedüs Barbara beszámolója.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Stephen Hawking és a Fekete lyukak című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Szubkultúra

Stephen Hawking és a Fekete lyukak

Szerző: / 2017. március 3. péntek / Szubkultúra, Könyvvilág   

“Azt tartják, a tények néha furcsábbak a fantázia szüleményeinél, és ez sehol másutt nem igaz annyira, mint a fekete lyukak esetében.” Stephen Hawking londoni előadásai magyarul.

 A fekete lyukakról, a csillagászok által régóta kutatott különleges, titokzatos jelenségekről szóltak Stephen Hawking angol elméleti fizikus, matematikus előadásai a BBC Reith Lectures előadássorozatában, amelyeket önálló kötetben mutat be márciusban a Gabo Kiadó Both Előd csillagász, a Magyar Asztronautikai Társaság alelnöke fordításában. 

A Fekete lyukak című kötetben olvasható előadások bár adnak némi történelmi áttekintést a téma kutatásáról, elsősorban azt mutatják be, amit ma tudunk a fekete lyukakról. “Mindaz, amit tudunk, minden, ami érdekes és aktuális, Hawking munkája” – fogalmazott Both Előd. 

Stephen Hawking: Fekete lyukakA 2016-ban a londoni Brit Királyi Intézetben elhangzott két előadásnak a könyv nemcsak a stílusát őrizte meg, hanem szó szerint azok szövegét tartalmazza. Sőt még az előadást kísérő, a hallgatóság szeme láttára készült rajzok közül is megtalálható néhány a könyvben. Az eredeti előadások a BBC honlapján meghallgathatók. A legendás fizikus ebben a két, maradandó élményt adó előadásában kifejti, hogy csak akkor juthatunk közelebb az univerzum titkainak feltárásához, ha megértjük a fekete lyukakat és azt a kihívást, amelyet ezek az objektumok a tér és az idő természetére vonatkozóan jelentenek.

“A fordítás közben én is végighallgattam őket segítségként. Érdekes volt, és megdöbbentő élmény Hawking géphangját hallani” – fogalmazott a csillagász.

Az előadáshoz David Shukman, a BBC News tudományos szerkesztője írt bevezetőt, néhány helyen pedig Hawking szövegét megszakítva magyarázatokat fűz az elhangzottakhoz. “Néhány ponton megjegyzéseket fűztem a szöveghez, mert segítő kezet szeretnék nyújtani azoknak, akik kíváncsiak, de elveszítették a fonalat, mint ahogy azoknak is, akiket megigéznek a gondolatok, de idegenkednek a természettudománytól” – írta bevezetőjében Shukman. 

Both Előd szerint érdeklődő középiskolásoktól kezdve minden korosztály, és a laikusok számára is érdekes és élvezetes olvasmány a kötet. 

“Aki olvasta – és többé-kevésbé megértette – Hawking többi magyarul megjelent könyvét, annak ez sem okoz majd nehézséget. Természetesen előismeretek szükségesek, de csak ismeretterjesztő, népszerű szinten. Magasabb matematikai ismeretekre nincs szükség, mint ahogy Hawking többi könyve megértéséhez sem. Hawking ismeretterjesztőként pontosan azért zseniális, mert – viszonylag – közérthetően el tudja mondani azt, aminek ő a matematikai hátterét is pontosan tudja, sőt ő maga alkotó módon a saját kutatásaival alakítja” – fejtette ki. 

Stephen Hawking legfőbb kutatási témája a relativitáselmélet összehangolása a kvantummechanikával. Elsősorban a Világegyetem keletkezése, az ősrobbanás-elmélet, valamint a fekete lyukaknak, ezeknek a mindent magukba szippantó, még saját fényüket is elnyelő, fűtőanyagukat teljesen elégető és ezért összeomló csillagoknak a problémája foglalkoztatja. Véleménye szerint ezek mégsem olyan feketék, vagyis hőmérsékleti sugárzásuk, párolgásuk van (a jelenséget róla nevezték el a fizikában), emiatt energiájuk és tömegük csökken, végül összeomlanak. 2015-ben bejelentette, hogy megoldást talált a fekete lyukakkal kapcsolatos információs paradoxon feloldására. 

A fekete lyukak sokáig csak az általános relativitásból levezethető matematikai érdekességek voltak, de a 20. század második felétől a csillagászok egyre több gyanús megfigyelést tettek. Az űr egyes pontjairól erős rádió- és röntgensugárzást észleltek, de látható fényben semmi érdekes nem volt ott. Lassan egyértelművé vált, hogy a fekete lyukak – a kicsik és a nagy tömegűek is – igenis létező, fizikai égitestek.

A rejtélyes objektumok a mai napig megmozgatják a kutatók és a nagyközönség fantáziáját is. A klasszikus elképzelés szerint a fekete lyukak olyannyira sűrű égitestek, hogy a szökési sebesség a közelükben átlépi a fénysebességet, a fekete lyukhoz közeledve a téridő görbülete végtelenné válik. Ez a felfogás azt eredményezi, hogy akármerre indulna el egy fénysugár, mindig befelé fog haladni. A klasszikus elképzelés szerint a fekete lyukak mindig egy eseményhorizont mögött rejtőznek: ez az a távolság, amin belülről már nem jut ki információ. Ami már bent van vagy éppen átmegy rajta, arról többé már semmit nem tudhatunk meg. Hawking az elméletet számos új modellel gazdagította, cáfolt meg korábbi feltételezéseket és egészítette ki saját felfedezéseit.

Stephen Hawking nevét az 1988-ban megjelent, Az idő rövid története című, a tudományokban járatlanok számára is élvezhető könyv tette széles körben ismertté. A kötetet negyven nyelvre fordították le, harmincmillió példány kelt el belőle, és tudományos mű esetén rekordot jelentő 237 hetet töltött a The Sunday Times brit lap sikerlistáján. Azóta megjelent kötetei, melyek nagy részét Both Előd tolmácsolta a magyar olvasóknak, többségükben a laikusok számára is érthetővé teszik a fizikus kutatásait és elméleteit.

Hawking tizenhét évesen került az Oxfordi Egyetemre, ahol fizikából szerzett diplomát kiváló eredménnyel, majd Cambridge-ben folytatva kozmológiai-asztrofizikai tanulmányait doktori fokozatot szerzett. Az egyetemi évek alatt gyógyíthatatlan betegséget (amiotrófiás laterálszklerózist) diagnosztizáltak nála, amely a mozgató idegpályák elsorvadásához vezetett. 1969-ben végleg tolókocsiba kényszerült. 1985-ben tüdőgyulladása következtében gégemetszést hajtottak végre rajta, így lehetetlenné vált számára a kommunikáció. Később kerekesszékére erősített, ujjakkal, majd a bénulás elhatalmasodása után fej- és szemmozdulatokkal vezérelhetővé tett beszédszintetizátor segítségével osztja meg gondolatait másokkal.

Számos kitüntetés birtokosa, harminckét évesen lett a brit Királyi Akadémia tagja, harminchét évesen megkapta Cambridge-ben a matematika tanszék Lucas-professzori (tanszékvezetői) posztját, amelyet Newton is betöltött. 2009-ben nyugdíjba vonult, de professor emeritusként folytatja munkáját a Cambridge-i Egyetemen, a relativitáselmélettel és gravitációval foglalkozó csoportot vezeti.

Stephen Hawking fizikus tudós (Fotó: CNN)

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek