2017. július 24.  Hétfő
Közepesen felhős 29 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. július 24.  Hétfő   Kinga, Kincső
Közepesen felhős 29 °C Közepesen felhős

Idősebb Alexandre Dumas kalandos élete

“Számomra nincs más választás”

I. Károly, a magyar Anjou-ház alapítója

Séta a prágai Károly hídon

Idősebb Alexandre Dumas kalandos élete  
Idősebb Alexandre Dumas népszerűségének titka nagyon egyszerű, műveiben minden olyan elem benne van, amely lebilincseli az olvasót.
“Számomra nincs más választás”  
Egy 1957-es szovjet hivatalos közlés szerint 70 évvel ezelőtt, 1947. július 17-én halt meg Raoul Wallenberg, aki 1945. január 17-én tűnt el.
I. Károly, a magyar Anjou-ház alapítója  
675 éve, 1342. július 16-án hunyt el I. Károly, azaz Károly Róbert, a háromszor koronázott király. Uralkodása alatt fénykorát élte a lovagi kultúra, terjedt az írásbeliség, kolduló szerzetesrendek honosodtak meg az országban.
Séta a prágai Károly hídon  
Hatszázhatvan éve, 1357. július 9-én kezdték el építeni Prága és a világ egyik leghíresebb kőhídját, a cseh főváros egyik jelképének számító Károly hidat.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Szeleczky Zita élete című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Szubkultúra

Szeleczky Zita élete

Szerző: / 2015. április 20. hétfő / Szubkultúra, Filmvilág   

Szeleczky Zita színésznő (Fotó: Listal.com) Olyan filmekben tündökölt, mint a Sok hűhó Emmiért, a Méltóságos kisasszony vagy az Egy éjszaka Erdélyben. 100 éve született Budapesten Szeleczky Zita színésznő, az 1940-es évek elejének nagy filmsztárja.

Szeleczky Zita 1915. április 20-án született. Hithű, református nemesi család gyermeke volt, szüleinek a Borsod vármegyei Nekézsenyben volt kisebb földbirtokuk. Eleinte tornásznak készült, aztán mégis a színi pálya mellett döntött. A Magyar Királyi Színiakadémián 1937-ben végzett, de már 1936-ban a Nemzeti Színház ösztöndíjasa volt, diplomájának kézhezvétele után pedig rendes tag lett.

Szeleczky Zita színésznő, 1938 (Fotó: Magyar Fotóarchívum)A rendkívül vonzó fiatal nő természetes játékával igen hamar meghódította nem csak a közönséget, hanem a szakmát is. A harmincas évek végétől 1944-ig színpadnak és filmnek nem volt nála ünnepeltebb csillaga. Saját rajongói klubja volt, a hivatalos színházi körök pedig 1939-ben Farkas-Ratkó-díjjal tüntették ki.

Szeleczky Zita nevét huszonnégy magyar film főszereplőjeként jegyzik (Sok hűhó Emmiért, Méltóságos kisasszony, Édes ellenfél, Sziámi macska). Az Egy éjszaka Erdélyben című moziban nyújtott alakítása Velencében díjat nyert.

A Nemzeti színpadán emlékezetes alakításai voltak Júlia (Shakespeare: Rómeó és Júlia), Titánia (Shakespeare: Szentivánéji álom), Ledér (Vörösmarty: Csongor és Tünde), Solvejg (Ibsen: Peer Gynt) szerepében. Minden sztárolás és kényeztetés ellenére 1942-ben úgy összeveszett Németh Antallal, a színház direktorával, hogy mérgében faképnél hagyta a Nemzetit. Másfél éven keresztül játszotta Mária Főhadnagyot az Operettszínházban, aztán Németh távozása után visszatért a Blaha Lujza térre. Magyarországon utoljára 1944. december 3-án lépett színpadra Gárdonyi Géza Annuska című színművének címszerepében.

1945 elején menekülnie kellett, mert 1944. március 19-e után a rádióban és az úgynevezett kívánsághangversenyeken a háború folytatására buzdított. Járta a frontot és hadikórházakat, verset mondott, népdalokat énekelt. Ő volt a “magyar kórházak üdvöskéje”, a “katonák és a nemzet kishúga”. A rádióban elszavalta Petőfi Föl a szent háborúra című versét, és tudta, hogy a szovjetek által megszállt országrészekben halálra keresik. Nyugat felé vette az útját, majd átlépte az osztrák határt. Ügyében lefolytatták a büntetőeljárást: a Budapesti Népbíróság 1948. február 7-ei jogerős határozata népellenes bűntett miatt háromévi börtönre ítélte, 10 évre eltiltotta foglalkozásától, ugyanennyi időre felfüggesztette politikai jogainak gyakorlását, és teljes vagyonelkobzást is kimondott.

Rövid olaszországi tartózkodás után Szeleczky 1948-ban családjával Argentínába emigrált. Nem volt egyedül, olyan színész-kortársai voltak kint, mint Páger Antal, Hajmássy Miklós, Vaszary Piri, Permetey Kornél. Buenos Airesben élt 1962-ig, ez idő alatt megalakította az Argentínai Magyar Nemzeti Színházat, ahol többek között előadták Az ember tragédiáját, melyben Évát játszotta, és a Bánk bánt, amelyben ő volt Melinda. 1956-ban a magyarországi események kapcsán drámai üzenetben kérte a világ asszonyainak segítségét, mely után kihallgatáson fogadta az argentin államfő, a rádió pedig egy Magyarországról szóló előadássorozatra kérte föl. 1962-ben az Egyesült Államokba, Los Angelesbe költözött, itt élt Magyarországra történt visszatelepüléséig.

Emigrációs évei alatt önálló műsoraival fáradhatatlanul látogatta a világban szétszóródott magyarokat, missziónak tekintette a magyar kultúra terjesztését. Mintegy húsz hanglemeze és több CD-je jelent meg. Az emigrációban kifejtett kultúrmissziójáért 1993-ban a Magyar Köztársaság Középkeresztje kitüntetésben részesült.

Gül baba, Szeleczky Zita és Jávor Pál színészek, 1940 (Fenyiratok.hu)

1994-ben a Legfelsőbb Bíróság felmentette Szeleczky Zita színművésznőt a népellenes bűntett miatt 1948-ban emelt vád alól. A Legfelsőbb Bíróság öttagú tanácsa felülvizsgálati eljárás alapján hétfőn kihírdetett ítéletében hatályon kívül helyezte a Budapesti Népbíróság 1948. február 7-én hozott jogerős határozatát, amelyben bűnösnek mondta ki.
A felülvizsgálati indítványt maga Szeleczky Zita terjesztette elő 1993 őszén. A felmentés kezdeményezésével egyetértett a Legfőbb Ügyészség, mert – jogi álláspontja szerint – a vádlott elítélése törvénysértő volt. Az ügyészség szerint a vádlott azzal, hogy 1944. március 19-étől az év végéig a rádióban és úgynevezett kívánság hangversenyeken a háború folytatására buzdító verseket szavalt, nem követett el sem népellenes, sem más bűncselekményt. Az indok szerint a művésznő a hadba indulók buzdításakor nem valósított meg bűncselekményt, mert művészi tevékenysége természetes velejárója volt egy hadban álló országnak.

A rendszerváltás után többször hazalátogatott, végleges visszatelepülésére 1997-ben került sor. Már csupán két itthoni év adatott meg számára. 1999. július 12-én meghalt Érden. A nekézsenyi családi sírboltban helyezték örök nyugalomra.

Címkék: ,

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek