2017. január 23.  Hétfő
Pára -6 °C Pára
Rovatok
2017. január 23.  Hétfő   Rajmund, Zelma
Pára -6 °C Pára
Kölcsey Ferenc emlékezete (Fotó: Vasárnapi Ujság 1890. 37. évf. / OSZK)

“Magyar nép zivataros századaiból”

A.A. Milne és fia, Christopher Robin Milne Micimackóval (Fotó: babelio.com)

A. A. Milne, a Micimackó írója

Majdnem 20, Bárka, Szkéné (Fotó: Schiller Kata)

“Ez lesz-e lakóhelyünk?”

Mikszáth Kálmán (1847-1910) író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő porték (Fotó: PIM, Cultura.hu)

Mikszáth Kálmán társaságában

“Magyar nép zivataros századaiból”  
"Ez a nap annak tudatosítására is alkalmas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk..." A magyar kultúra napjáról való megemlékezés gondolatát ifjabb Fasang Árpád zongoraművész vetette föl 1985-ben.
A. A. Milne, a Micimackó írója  
"Aki senkit mond, annak valakinek lennie kell." Százharmincöt éve, 1882. január 18-án született Londonban Micimackó "szülőatyja", A. A. (Alan Alexander) Milne.
“Ez lesz-e lakóhelyünk?”  
A Majdnem 20 mélyebb hatását akkor érezteti, mikor könnyeinket törölgetve elhagyjuk a nézőteret és marad időnk elgondolkodni. Nehéz kérdéseken: vajon mikor döngessük a falakat, mikor rázzuk az öklünket?
Mikszáth Kálmán társaságában  
170 éve, 1847. január 16-án született a Nógrád megyei Szklabonyán Mikszáth Kálmán író, újságíró, akadémikus, a magyar kritikai realista próza nagymestere, aki vallotta: “Elbeszélni nem a regényíróktól tanultam, hanem a magyar paraszttól."
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Szeretni kell – Egy élet filmkockái című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Szubkultúra

Szeretni kell – Egy élet filmkockái

Szerző: / 2014. november 27. csütörtök / Szubkultúra, Könyvvilág   

Makk Károly (MTI Fotó: Máthé Zoltán)“Olvasva ezt a könyvét, úgy érezhetjük magunkat, mintha a szerző vendégei lennénk az otthonában…” Szeretni kell – Egy élet filmkockái címmel jelentette meg Makk Károly életrajzi könyvét a Kossuth Kiadó.

Nem memoár, nem önéletrajz, nem emlékezés, és főleg nem vissza. Ha mégis emlékezés, akkor előre. Emlékezés előre a jövőbe, a jövőre. Filmről van szó, filmet látunk és élünk, sok bennük a saját film, ami a mienk, a mi történetünk. A mienk akkor is, ha sem a történet, sem a forgatása idejében még nem éltünk. Az egyik legnagyobb magyar filmrendező 89 évesen emlékezik vissza több mint 70 éves pályájára.

A kötet budapesti bemutatóján Makk Károly filmrendezővel barátja, Konrád György író beszélgetett. Kocsis András Sándor, a Kossuth Kiadó elnök-vezérigazgatója a bemutatón az idei könyves év egyik legfontosabb munkájaként beszélt a kötetről. Mint elárulta, kiadóként egyik álma volt egy Makk Károly-könyv megjelentetése.

“Olvasva ezt a könyvét, úgy érezhetjük magunkat, mintha a szerző vendégei lennénk az otthonában, és miközben ő mesél, egyszer csak bejön a szobába Krencsey Marianne, Psota Irén, Tolnay Klári, Domján Edit, Görbe János, Szirtes Ádám. Coppola, Tony Curtis, Truffaut, Fellini, Lollobrigida, Bacsó Péter, Dajka Margit, Marina Vlady – Viszockij nélkül, majd vele -, Örkény István, Jancsó Miklós, Konrád György” – írja a kiadó a kötetről.

Konrád György – aki saját bevallása szerint egyike volt azoknak, akik Makk Károlyt írásra biztatták – a bemutatón hangsúlyozta, hogy baráti körében két ember tud, tudott nyomdakészen mesélni: az egyik Örkény István volt, a másik Makk Károly. “Ült a történet, helyén volt, színe-szaga volt, és voltak olyan részletei, amelyek másnak nem jutottak volna eszébe” – tette hozzá.

Makk Károly számára “egy mámoros új állapot” volt az írás, hiszen a filmrendezőé egész más világ, sokan veszik körül, de amikor az ember ír, akkor nincs körülötte senki. “Megismerted ezt a magányt, amely jótékony és szigorú” – mondta Makk Károlyhoz szólva. Hozzátette: biztos abban, hogy a filmrendező nem fogja abbahagyni az írást.

A Kossuth-díjas rendező az írásról szólva úgy fogalmazott: “az elején egy játék, a közepén egy munka, a végén egy gyötrelem”. Felidézte: évek óta gondolkozott azon, hogy amióta 1944-ben a filmgyártásba került, annyi minden történt vele, hogy ennek nyoma kéne maradjon, végül a Kossuth Kiadó vezetőjének felkérésére határozta el, hogy le fogja írni történeteit. Úgy gondolta, hogy a könyvvel 3-4 hónap alatt elkészül, de ez nagyobb feladatnak bizonyult, ám egyszer csak az íráskényszer rabul ejtette.

Konrád György elárulta: eleinte mosolygott azon, hogy egy könyvet csak úgy össze lehet dobni. “Az írásnak kínlódással kell megadni a magáét, hogy örömöd is legyen benne” – mondta.

Makk Károly jó struktúrát talált: filmről filmre halad, “filmesemények köré gyűri a történelmet”. A budapesti kulturális élet, a magyar politikai élet történelme, saját szerelmi történelme, kínlódások, örvendezések, mind a struktúra köré szövődik. Mint az író hangsúlyozta, a filmkészítés együttes öröme, izgalma fogta meg leginkább a könyvben.

Makk Károly megjegyezte: mióta kikerült a kezéből a könyv, mióta kitűzték a könyvbemutatót, nem találja a helyét. Felidézte Konrád György szavait, aki az írásról azt mondta neki: “addig ne hagyd abba, amíg nem vagy boldog”. “Most keresem a boldogságomat egy következő dolgozathoz” – fogalmazott.

A könyvből a bemutatón Jordán Tamás színművész olvasott fel, és levetítették a HOGY VOLT?… – Makk Károlyt köszöntjük című, 2012-ben készült filmet.

Konrád György; Makk Károly (MTI Fotó: Máthé Zoltán)

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek