2017. augusztus 24.  Csütörtök
Közepesen felhős 10 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. augusztus 24.  Csütörtök   Bertalan
Közepesen felhős 10 °C Közepesen felhős

Ahol Kölcsey nyugszik

Pest első állandó magyar színháza

Szent István emlékezetének napja

Új szereplőket keres a Barátok közt

Ahol Kölcsey nyugszik  
Kölcsey Ferenc 1838. augusztus 23-án hunyt el Csekén, a mai Szatmárcseke elődtelepülésén. Nyughelye a Tisza-parti falu egyik nevezetessége, a népi csónakos fejfás temető.
Pest első állandó magyar színháza  
180 éve, 1837. augusztus 22-én, 180 éve megnyílt Pest első állandó magyar színháza, a Pesti Magyar Színház, 1840-től Nemzeti Színház.
Szent István emlékezetének napja  
Államalapító Szent István ünnepe, nemzeti ünnep, az egyik legrégibb magyar ünnepnap.
Új szereplőket keres a Barátok közt  
Az RTL Klub sorozata 15 éven felüli, új szereplőket keres: a Barátok közt leendő arcait négy időpontban válogatja a csatorna.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) “…ugyanazt a művet, szerencsére, ugyanaz az ember számtalan módon tudja olvasni” című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Szubkultúra

“…ugyanazt a művet, szerencsére, ugyanaz az ember számtalan módon tudja olvasni”

Szerző: / 2016. június 27. hétfő / Szubkultúra, Könyvvilág   

Szigeti Kovács Viktor: Először volt az ErdőMi is az az ifjúsági irodalom, mennyire nehéz betörni a könyvpiacra, fontos-e, hogy egy regény neveljen vagy tanítson? Az idei Könyvhét kapcsán ezekről és egyéb izgalmas kérdésekről beszélgettünk Szigeti Kovács Viktorral, az Először volt az Erdő című ifjúsági regény szerzőjével.  

Ugyanazt máshogy

Először van kint szerzőként a Könyvhéten, milyen érzés?

Többet kell ülni, és jobban izgul az ember, egyébként természetesen remek, ettől már csak az lenne a jobb, ha a látogatók közül is minél többen tudnák, hogy szerző vagyok és nem az előttem lévő könyvek, névtábla és toll miatt tippelnék, hogy itt most valaki dedikál. De ahogy Till Katalin, a Cicero Könyvstúdió főszerkesztője mondta ez egy hosszú folyamat, és nem is feltétlenül könnyű. Valaki végigtapossa az utat, valaki pedig nem.

A regény hátulján és a kritikákban is Fekete István szerepel hívó szóként, valóban ő volt a legnagyobb hatással Önre?

Nem. Szeretem Fekete Istvánt, de csak a témaválasztást, pontosabban a történet közegét illetően, lehet ő a hívó szó. A regényben inkább érezhető a hazai kortárs irodalom hatása, de a világirodalomból is többen hatottak a szövegre szerintem. Ez egy picit olyan, mint a pálinkafőzés, az ember összeszed mindenféle gyümölcsöt, beteszi egy üstbe, aztán jó esetben lefő belőle valami új és más.

És miért pont ifjúsági regény főtt le abból a bizonyos üstből?

Nem tudom, hogy a Macskák mennyire ifjúsági irodalom, sőt azt sem tudom mi az az ifjúsági irodalom, sokkal nehezebben megfogható kategória, mint a gyermekirodalom. Ahogy az egyik volt tanárom fogalmazott, nincs ifjúsági irodalom, csak gyereklelkű felnőtt olvasók. Ez a regény legalább annyira szól felnőtteknek, mint kiskamaszoknak, szerencsés esetben több generáció is örömmel tudja olvasni. Én példának okáért, bármilyen kényelmetlen is bevallani, bőven felnőtt fejjel olvastam a Négyszögletű Kerek Erdőt, és maximálisan tudom felnőtt irodalomként olvasni, ahogy a Vukkot is. Még emlékszem rá, hogy gyerekkoromban miről szólt számomra a Vuk, most egészen más az üzenete, máshogy olvasom. Ez nem is feltétlenül a jó irodalom sajátja, inkább magának az irodalomnak a természete, ugyanazt a művet, szerencsére, ugyanaz az ember számtalan módon tudja olvasni.

Szigeti Kovács Viktor író, Till Katalin Cicero Kiadó főszerkesztője az Ünnepi Könyvhéten, 2016 (Fotó: Sebestyén Dávid)

Egy helyütt azt lehetett olvasni a könyvéről, hogy a kortárs trendek helyett visszatér a klasszikus regényhez, amiben olyan kérdéseket feszeget, mint a barátság, vagy a hűség, Ön is így gondolja?

Ez egy érdekes kérdés, kétségkívül lehet ilyen olvasata a regénynek, de semmiképpen sem ez volt a cél, ha így is van, ez nem volt tudatos a részemről. Ha valamit meg akarok fogalmazni, akkor az a remény fontossága, de ez sem üzenet, ez nekem fontos, másnak pedig másért tetszik, vagy nem tetszik a szöveg. Sok barátom elolvasta a regényt, mindenkitől megkérdeztem, mi volt a kedvenc mondata, mindenki mást mondott, és senki sem azt, amelyik nekem tetszik. Ez egy ilyen dolog, és jó, hogy így van.

És Önnek melyik a kedvenc mondata?

Ha nem baj, ezt nem szeretném elárulni.

Akkor térjünk vissza egy pillanatra a „klasszikusság” kérdésére, a mai értékhiányos világunkban, mennyire fontos, hogy egy regény tudjon nevelni?

Tud nevelni egy regény? Én nem vagyok benne biztos. Az emberek többségére és az olvasó kamaszokra, ha van még ilyen, különösen igaz, hogy önmagukat olvassák egy regényben. Teszem azt, könnyen lehet, hogy a Twist Olivérben észre sem fogja venni, hogy a világ minden züllöttsége ellenére is meg lehet maradni jónak, az egy dolog, hogy a kánon szerint ez Dickens történetének a legfontosabb üzenete, de ha én erre nem vagyok fogékony, akkor lehet, hogy nekem azért fog tetszeni a szöveg, mert mondjuk egy fordulatos krimiként olvasom. Nem tudom, hány éve volt, amikor Esterházy Péter a Mindentudás Egyetemén előadást tartott az irodalomról, később A szavak csodálatos életéről címmel meg is jelent ez a beszéd. Szerintem itt, szokás szerint, tökéletesen fogalmaz: „Hát először is nem jó példát mutatni van az irodalom. Nem arra való, nem arra van, hogy irodalomórák tárgya legyen. Nem arra van, hogy tanítson, neveljen, szórakoztasson. Nem “alkalmazott tudomány”. A szépség vad és szelídíthetetlen.” Ez az ifjúsági irodalomra különösen igaz, pontosabban az erkölcsiség, példamutatás szempontjából nem lehet különbséget tenni felnőtt és ifjúsági irodalom között, az ifjúsági irodalom, nem attól ifjúsági, hogy itt akkor most a kiskamaszokat kell megnevelni. Megteheti persze, de nem gondolnám, hogy van ilyen irányú küldetése.

Év végén várhatóan megjelenik második regénye is, Lúna gyermekei címmel megtudhatnánk erről egy kicsit többet?

A sűrű erdő után ezúttal a felhők fölé emelkedünk egy csapat gólyával, akik Afrikába repülnének, de egy vihar kisodorja őket a nyílt vízre. Ez a kaland része a dolognak, vagyis, hogy hogyan élik túl. Egyébként pedig a szöveg a gólyák mítoszát próbálja felépíteni, megtudhatjuk például, hogyan is van az, hogy a gólya hozza a gyereket, miért fészkelnek a házak mellett, és persze azt is, hogy miért kell a madaraknak évente kétszer átrepülni a világot.

Sokan írnak, de az első kötet előtt feladják, nehéz betörni a könyvpiacra?

Hízelgő a kérdés, de én egyelőre nem törtem be sehova, már csak azért sem, mert nagyon sokan nem az első kötet előtt, hanem utána hagyják abba, és az körülbelül ugyanaz, persze reményeim szerint nálam bőven lesz folytatása a dolognak, és egyszer majd meg lesz az a betörés is. Egyébként természetesen nem könnyű megjelenni az elsővel, sok türelem, kitartás, és ha tetszik, ha nem, szerencse is kell hozzá. A nagyobb kiadókhoz zsákszámra érkeznek a kéziratok, ha fél éven belül válaszolnak, az már jó, ha az első oldal gyenge, lehet nem is olvassák tovább a szöveget, ahhoz, hogy sikerüljön, minden szinten a maximumot kell kihoznia magából annak, aki ilyenen töri a fejét.

Ha már ifjúsági irodalom, mit üzenne azoknak a kamaszoknak, akik írók szeretnének lenni?

Olvassanak sokat és sokfélét.

   Egy fiatal olvasó az Ünnepi Könyvhéten, 2016 (Fotó: Sebestyén Dávid)

Sebestyén Dávid

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek