2017. szeptember 24.  Vasárnap
Közepesen felhős 11 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. szeptember 24.  Vasárnap   Gellért, Mercédesz
Közepesen felhős 11 °C Közepesen felhős

Mechwart András munkássága

Jack Kirby 100

Caligula, az őrült császár

“Tényleg nincs itt más?”

Mechwart András munkássága  
110 éve, 1907. június 14-én halt meg Mechwart András gépészmérnök, a Ganz gyár legjelentősebb fejlesztője, a forgóeke, a hengerszék, a gőzkazán feltalálója.
Jack Kirby 100  
100 éve, 1917. augusztus 28-án született New Yorkban Jack Kirby, a képregény atyja, az amerikai populáris kultúra megkerülhetetlen alakja.
Caligula, az őrült császár  
2005 éve született Caligula római császár, aki uralkodása alatt szörnyen kegyetlen és gátlástalanul pazarló volt.
“Tényleg nincs itt más?”  
D. Magyari Imre nem csak kulturális kalandozásairól mesél a Bécs - Kulturális kalandozások című könyvében. Nem csak. Történelmi visszatekintésekkel kiegészítve beszámol tapasztalatairól és humorral átszőtt élményeiről is.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Zsidó írók és művészek a magyar progresszióban című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Szubkultúra

Zsidó írók és művészek a magyar progresszióban

Szerző: / 2012. július 16. hétfő / Szubkultúra, Könyvvilág   

“Tehetség dolgában jobbára egyenlően mér a sors, hasonló tehetségekre azonban más és más terheket róhat a szerint, hogy alkotói sikerük érdekében – adott társadalmi környezetükben – mekkora erőfeszítésre kényszerülnek.” – Hernádi Miklós a zsidó írók és művészek munkáit kutatta.

Zsidó írók és művészek a magyar progresszióban 1860-1945 címmel jelent meg szociológiai kötete 2010-ben Hernádi Miklós író-szociológusnak, akinek munkája nemcsak írókkal, irodalmárokkal, hanem egy fejezetben a képzőművészekkel is foglalkozik. A Noran Libro Kiadó által gondozott könyvben mégpedig olyan választás alapján, hogy az illető legyen zsidó, de ne kizárólag felekezeti kultúrában mozogjon és hozzájárulása a progresszióhoz legyen jelentős.

Nem tagadva a “felekezeti” zsidó műveltség értékeit, Hernádi Miklós könyve csak a magyar összműveltség számára alkotó, azt előrelendítő zsidó írók és képzőművészek teljesítményét mérlegeli.
Köztük van Kiss József író, Ignotus, a Nyugat című folyóirat alapítója, Molnár Ferenc, Bródy Sándor, Karinthy Frigyes, Gellért Oszkár, Szomory Dezső és Füst Milán.
1920-ban jött az újabb nemzedék, van, aki túlélte és van akit elpusztítottak a holokauszt idején, köztük Radnóti Miklóst, a költőt és Bálint György írót, újságírót, aki a szintézist jelenti az előző korszak nagyjaival és hozzájárulása a magyar progresszióhoz kiemelkedő – hangsúlyozta Hernádi Miklós.

Ami a képzőművészeket illeti, a szerző elemezte Fényes Adolf, Bihari Sándor, Iványi Grünwald Béla, Telcs Ede munkásságát. Az 1909 és 1918 között működött Nyolcak, a legjelentősebb avantgárd művészcsoport nyolc tagjából hatan zsidók voltak. 1920 után legtöbbjüknek az emigráció következett, távozott többek között Moholy-Nagy László és Tihanyi Lajos. Farkas István festőművész elment ugyan, de apja halála miatt hazajött és 1944-ben Auschwitzba hurcolták, ott halt meg. Vajda Lajos nem volt tagja a szentendrei művésztelepnek, de nagy hatással volt az ott alkotókra.

Hogy listáz-e ez a könyv? A szerző soraiból kitűnik hogy érvelve, elemezve, de tagadhatatlanul listáz: “Listáz ez a könyv? Érvelve, elemezve, de tagadhatatlanul listáz. Csakhogy merőben más ez a listázás, mint a szélsőjobboldalé akár a két háború között, akár a rendszerváltás óta. Mert ha azok a listák minden név mellé egy-egy képzeletbeli minuszjelet, a kivonás, a kizárás jelét teszik, ez a könyv minden jelentősebb zsidó származású írója vagy művésze mellé képzeletbeli pluszjelet illeszt, az összeadás, az együttes számbavétel jelét: az illető író vagy művész kitéphetetlenül része a modern magyar műveltségnek. Nem tagadva a „felekezeti” zsidó műveltség értékeit, könyvem csak a magyar összműveltség számára (is) alkotó, azt előrelendítő zsidó írók és képzőművészek teljesítményét mérlegeli. Tehetség dolgában jobbára egyenlően mér a sors, hasonló tehetségekre azonban más és más terheket róhat a szerint, hogy alkotói sikerük érdekében – adott társadalmi környezetükben – mekkora erőfeszítésre kényszerülnek.

A kötet tekinthető válasznak arra a szélsőjobbos vádra, miszerint a zsidó alkotó nem képes zseniális művek létrehozására és neve mellé mínuszjel, a kizárás jele kerül. Emiatt van az, hogy a zsidó származású alkotóknak kétszer jobbnak kell lenniük a nem zsidóknál, hogy elfogadják őket és munkájukat. 2010-ben, a kötet megjelenésekor a szerző a könyv minden jelentősebb zsidó származású írója vagy művésze mellé képzeletbeli pluszjelet illeszt, az összeadás, az együttes számbavétel jelét, mert az illető író vagy művész kitéphetetlenül része a modern magyar műveltségnek.

“Miközben kerüli ez a könyv, hogy zsidó származású magyar írókat és képzőművészeket pusztán erőfeszítéseik láttán is nem-zsidó pályatársaik fölébe helyezzen, feltett célja, hogy gondos bizonyítási eljárással cáfolja azt az igazságtalan tézist, mely szerint zsidó művészek már elvi alapon sem közelíthetik meg a zsenialitást úgymond „kizárólagosan birtokló”, nem-zsidó művészek teljesítményét.”

Hernádi Miklós 1944-ben született Budapesten, az ELTE angol szakán szerzett diplomát, később a szociológia akadémiai doktora címet is megszerezte. Munkatársa volt az Élet és Irodalom című hetilapnak, a Valóság című folyóiratnak, a Gondolat Kiadó társadalomtudományi szerkesztője volt. Ő készítette többek között a Közhelyszótárat (1976), a Válni veszélyes! Családbomlás Magyarországon (1989) című tanulmánykötetet, fordításai közül emlékezetes a Murphy törvénykönyve című munka.

 

Cím: Hernádi Miklós: Zsidó írók és művészek a magyar progresszióban, Kiadó: Noran Libro Megjelenés éve: 2010

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.