Megtartotta alakuló ülését a Magyar Helsinki Bizottság, a testület elnöke Mészöly Miklós író, koordinátorai Kodolányi Gyula író és Kőszeg Ferenc szerkesztő lettek. 25 éve történt a magyarországi rendszerváltozás, 1989. május 19-25.
Magyarországi változások
1989. május 19. – Megtartotta alakuló ülését a Magyar Helsinki Bizottság, amely tagja a Nemzetközi Helsinki Föderáció az Emberi Jogokért szervezetnek, és fő feladatának azt tekinti, hogy ellenőrizze a helsinki záróokmány emberi jogokkal kapcsolatos intézkedéseinek betartását. A testület elnöke Mészöly Miklós író, koordinátorai Kodolányi Gyula író és Kőszeg Ferenc szerkesztő lettek.
1989. május 19. – A Honvédelmi Minisztériumban a Magyar Néphadsereg vezető beosztású parancsnokainak részvételével rendezett tanácskozáson Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter leszögezte: nincs alapja azoknak a híreszteléseknek, amelyek szerint fennáll a katonai hatalomátvétel veszélye.
1989. május 19. – A tervezettnél másfél évvel korábban rendezték meg a 260 ezer közoktatási dolgozót tömörítő Pedagógusok Szakszervezetének XIII. kongresszusát. A tanácskozáson kritikus felszólalások hangzottak el, melyek az oktatásirányítás gyökeres átalakítását szorgalmazták.
A témához ajánljuk a NAVA gyűjteményéből:
1989. május 19. – A Legfelsőbb Ügyészség bejelentette, hogy a koncepciós perek felülvizsgálata kapcsán perújítási nyomozást rendelt el az 1948. június 3-i pócspetri eset néven ismertté vált ügyben. (A szabolcsi településen a helyi iskola államosítása miatt rendezett tüntetésen egy lövés megölt egy rendőrt, emiatt a falu jegyzőjét és plébánosát a rögtönítélő bíróság halálra ítélte, a jegyzőt ki is végezték.)
1989. május 20. – Az Országos Béketanács deklarálta: akkor is kiáll az önálló, független, semleges Magyarország megteremtése mellett, ha a kormányfő ezt nem támogatja. Az Országos Béketanács ülésén úgy határoztak, hogy országos tanácskozáson döntenek a szervezet új programjáról, alapszabályáról és esetleges névváltoztatásáról.
1989. május 20. – A Fidesz kilépett az 1988-ban létrejött Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Szövetségéből (MISZOT), amelyet a jelen helyzetben szükségtelen, Hazafias Népfront típusú ifjúsági szerveződésnek minősített.
1989. május 20-21. – Szegeden rendezték a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP)reformköreinek első országos tanácskozását száztíz reformkör, platformcsoport több mint négyszáz képviselőjének részvételével. A tanácskozáson megjelent Pozsgay Imre államminiszter, a résztvevőket levélben üdvözölte Németh Miklós miniszterelnök és Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke. A küldöttek állásfoglalása szerint Nagy Imre, az ország 1956-os törvényes miniszterelnöke politikai koncepciós per áldozata lett, és a felelősök helyett is megkövették a hozzátartozókat. A reformkörök platformtervezetükben azt követelték, hogy az MSZMP káderpártból váljon marxista elkötelezettségű baloldali közösségi párttá, ennek érdekében őszre pártkongresszus összehívását kezdeményezték.
1989. május 22. – Megkezdte adását az első, kizárólagosan budapesti adó, a Magyar Rádió és a Multimedia Organisation közös kereskedelmi rádióadója, a Radio Calypso, amely a Petőfi Rádió középhullámú frekvenciáján minden nap reggel nyolc órától este hétig főleg könnyűzenei műsort sugárzott.
1989. május 23. – A Legfelsőbb Bíróság héttagú Elnökségi Tanácsa a legfőbb ügyész törvényességi óvása nyomán hatályon kívül helyezte a Demény Pál ellen 1946-ban hozott ítéletet, és a 88 éves vádlottat felmentette a háborús és népellenes bűncselekmények vádja alól. (A két világháború közötti magyar munkásmozgalom jelentős személyiségét 1953-ban is elítélték, e vádak alól 1957-ben már felmentették.)
1989. május 24. – Megyei jogú várossá avatták a csaknem 130 ezer lakosú Nyíregyházát.
1989. május 25. – A Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (DEMISZ) felfüggesztette a heti 1 millió forint veszteséget termelő Magyar Ifjúság című hetilap megjelentetését.
1989. május 25. – A Minisztertanács soron kívüli ülésén elfogadta és a parlament elé terjesztette a köztársasági elnöki intézmény bevezetéséről, valamint az alkotmánybíróság felállításáról szóló törvényjavaslatokat.
1989. május 25. – Mintegy száz kulturális intézmény, társulás képviselőinek részvételével megalakult a Magyar Kulturális Kamara.
1989. május 25. – A Kínai Népköztársaság budapesti nagykövetsége előtti ülősztrájkkal fejezte ki szolidaritását a pekingi Tienanmen téren demokráciáért tüntető kínai diákokkal a Fidesz.
1989. május 25. – Megállapodást írtak alá, amelynek értelmében ÁB-Generali Budapest néven megkezdi működését az Állami Biztosító, az olasz Generali biztosító csoport és az osztrák Erste Allgemeine biztosító intézet közös részvénytársasága.
Kelet-európai változások – válogatás a legfontosabb külföldi eseményekből
1989. május 19. BULGÁRIA: A bulgáriai török kisebbség száznál több tagját toloncolták ki Ausztriába, mert tüntetéseket szerveztek, majd éhségsztrájkba kezdtek az erőszakos „bolgárosítás” miatt. A tiltakozásokat Bulgária délkeleti, törökök lakta részein csak a katonaság és a karhatalom bevetésével tudták megfékezni. (Bulgária 1984-ben indította meg az asszimilációs kampányt, mégpedig azzal, hogy szláv nevek felvételére kényszerítette az országban élő török nemzetiségűeket, korlátozták vallási szertartásaikat, és megtiltották a török nyelv nyilvános helyen való használatát.)
1989. május 19. NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG (NDK): A Kommunista Ifjúsági Szövetség (FDJ) napilapja, a Junge Welt első ízben utalt arra, egyben cáfolva is a pletykát, hogy a lakosság körében híresztelések keringenek a Magyarországra utazás korlátozásáról.
1989. május 19. SZOVJETUNIÓ: A Pravda című lap cikke szerint Moszkva lakosainak fele 100 rubelt sem keres, a családok egyhatodában az egy főre jutó jövedelem nem éri el a 75 rubeles létminimumot.
1989. május 19. HORVÁTORSZÁG: Megtartotta alakuló ülését a Szociál-Liberális Szövetség, amely a többpártrendszer bevezetését tűzte ki célul. (Jugoszláviában eddig csak Szlovéniában jöttek létre alternatív pártok és csoportosulások.)
1989. május 20. ALBÁNIA: Heves vita bontakozott ki Jugoszlávia és Albánia között az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa (ECOSOC) ülésszakán. A jugoszláv nagykövet bírálta Tirana nemzetiségi politikáját, és felszólította az albán kormányt: engedélyezze, hogy nemzetközi bizottság tanulmányozza az ott élő délszláv nemzetiség helyzetét.
1989. május 21. SZOVJETUNIÓ: Kisinyovban közzétették azt a törvénytervezetet, amely bevezetné a Moldáviai Szovjet Szövetségi Köztársaságban a latin betűs írásmódot (helyi felmérések szerint a tagköztársaságban, ahol a keleti románnal rokon nyelvet beszélnek, a lakosság 99,33 százaléka támogatja az írásmód megváltoztatását).
1989. május 22. NDK: Wojciech Jaruzelski lengyel államfő látogatása során Berlinben aláírták az Odera torkolatában húzódó határról és területi vizekről szóló NDK-lengyel szerződést.
1989. május 22. ROMÁNIA: Megjelent a szisztematizálási törvénnyel együtt elfogadott, a mezőgazdasági területekről szóló törvény, amely megtiltotta e területek más célokra történő igénybevételét. A jogszabály szerint bármilyen földterület magánirattal történő adásvétele, ajándékozása, cseréje jogilag semmis.
1989. május 23. BULGÁRIA: Megjelent az Államtanács törvényerejű rendelete a föld használatáról. Eszerint a mezőgazdasági területek közösségi tulajdonban maradnak, de az agráripari komplexumokból kivált szövetkezések térítés nélkül bérelhetnek legfeljebb 50 évre földet, és állandó alkalmazottakat foglalkoztathatnak. A mezőgazdaságban is szervezhető lesz részvénytársaság, és a mezőgazdasági tevékenységben külföldiek is részt vehetnek.
1989. május 23. JUGOSZLÁVIA: A vajdasági Újvidéken mondott beszédében Slobodan Milosevic, a szerb köztársasági elnökség és kommunista szövetség elnöke azt mondta: alapos ok van az aggodalomra nemcsak a szocialista Jugoszlávia, hanem a demokrácia elleni jelenségek miatt is, amelyek Szlovéniában mind szembetűnőbbek.
1989. május 23. JUGOSZLÁVIA: Szerbiában egymilliárd dollár és kétbillió dinár értékben tíz év lejáratú népkölcsönt írtak ki, hogy forráshoz jussanak a gazdaság fejlesztéséhez.
1989. május 23. LENGYELORSZÁG: Közvélemény-kutatások szerint a lengyelek 46 százaléka támogatta a katolikus egyház szakértői által kidolgozott törvénytervezetet, amely abszolút tilalmat rendelne el a művi terhességmegszakításra, és több éves börtönbüntetést szabna ki az anyára és az orvosra is.
1989. május 23. LENGYELORSZÁG: Egy közös lengyel-szovjet történészbizottság elismerte, hogy az 1939. augusztusi Molotov-Ribbentrop-paktumnak volt egy titkos záradéka, amelyben a Szovjetunió és a fasiszta Németország felosztotta egymás között Lengyelországot.
1989. május 23. LENGYELORSZÁG: Varsóban az illetékes bíróság elutasította a Független Diákszövetség (NZS) bejegyzését, mert a Szolidaritáshoz kötődő radikális, antikommunista ifjúsági szervezet nem volt hajlandó lemondani a sztrájkjogról.
1989. május 23. SZOVJETUNIÓ: Saját kérésére felmentették tisztségéből Borisz Jelcint, az Állami Építési Bizottság miniszteri rangú első elnökhelyettesét, akit elsöprő többséggel választottak népképviselővé egy moszkvai választókörzetben.
1989. május 23. SZOVJETUNIÓ: Jurij Ljubimov rendező visszakapta szovjet állampolgárságát.
1989. május 24. BULGÁRIA: A Bolgár Kommunista Párt engedélyezte a sajtóban ismét szentként emlegetett Cirill és Metód napja, a bolgár kultúra és oktatás ünnepének megtartását, a szófiai ünnepségen a pártvezetők társaságában ott volt Makszim bolgár pravoszláv pátriárka is.
1989. május 24. CSEHSZLOVÁKIA: 3615 csehszlovák ökológus nyílt levélben tiltakozott a bős-nagymarosi beruházás ellen.
1989. május 24. LENGYELORSZÁG: A szejm törvényt fogadott el, melynek értelmében a munkáltatók kötelesek visszavenni azokat, akiket szakszervezeti tevékenységük miatt (például sztrájkokban való részvételükért) bocsátottak el 1980. augusztus 31. óta.
1989. május 25. NDK: A 73 éves Horst Sindermann, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a parlament elnöke a Német Demokratikus Köztársaság létrejöttének 40. évfordulóján mondott beszédében így fogalmazott: az NDK jelenleg is az 1971-ben bevezetett reformok gyümölcsét élvezi, és nincs rászorulva a magyar vagy a szovjet típusú változások másolására.
1989. május 25-június 9. SZOVJETUNIÓ: Moszkvában tanácskozott az új, széles jogkörrel felruházott demokratikus törvényhozó testület, a 2249 tagú Népi Küldöttek Kongresszusa. Az ülésszakon az egyetlen jelölt Mihail Gorbacsovot, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkárát az érvényes szavazatok 95,6 százalékával megválasztották a Legfelsőbb Tanács elnökének, helyettese Anatolij Lukjanov lett. A küldöttek megválasztották az új törvényhozást is: a Legfelsőbb Tanácsnak tagja lett Borisz Jelcin is, mert ugyan nem kapott elég szavazatot, de egy megválasztott tag visszalépett a javára.
