90 éve, 1924. május 24-én részvénytársasági formában megalakult a Magyar Nemzeti Bank.
Az első világháború után a népszövetségi kölcsön folyósításának egyik feltétele a kormánytól független Nemzeti Bank megalakulása volt. (Korábban az Osztrák-Magyar Bank, a Monarchia közös jegybankja látta el a központi bank feladatkörét, amelyet az 1921. július 11-én megalakult Magyar Királyi Állami Jegyintézet vett át.)
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 1924. évi V. törvénycikket 1924 áprilisában fogadta el a nemzetgyűlés. Ezt követően, 1924. május 24-én részvénytársasági formában a mai Szabadság tér 8-9. szám alatti bankpalotában megalakult az önálló magyar jegybank, amely egy hónappal később, június 24-én kezdte meg működését. Az intézmény alaptőkéje 30 millió aranykorona volt, és 300 ezer, egyenként 100 aranykorona névértékű részvényre oszlott. A részvények egy része, de nem a többségük, az állam tulajdonában volt. A kormányzat kirendelt kormánybiztosa révén gyakorolt állandó felügyeletet működése felett. Részvényeseit a közgyűlés képviselte. Legfőbb szerve a nagybirtokosok, gyáriparosok és vezető bankok soraiból a közgyűlés által választott tizenhárom tagú főtanács volt, amelynek elnökét a kormány előterjesztésére az államfő nevezte ki. A pénzintézet első elnökének tisztére a Wekerle-kormány egykori pénzügyminiszterét, Popovics Sándort jelölték. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) fő feladata a bankjegykibocsátás volt.
A központi bank megalakulása után, 1924 júliusában már folyósították a népszövetségi kölcsön 40 százalékát, amellyel sikerült megállítani az inflációt. A kölcsön jelentős része – a fizetési hiány pótlása mellett – a bank ércfedezetének alapjául szolgált. A bank meghatározó szerepet játszott a gazdasági stabilizációban, jórészt Popovics Sándor szakértelmének köszönhetően.
A központi bank stabilizálta az első világháborút követően inflálódott koronát, majd kibocsátotta az új valutát, a pengőt. Átvette az állami számlák vezetését, az államadósság kezelését. Kamat- és hitelpolitikájával, váltóleszámítolási elveivel és -gyakorlatával irányította az ország hiteléletét, befolyásolta a bankrendszer működését. Hatáskörébe került a devizagazdálkodás felügyelete is. Megalakulásától részvényese és tagja az 1930-ban alapított Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS).
A második világháború után, 1946. augusztus 1-jén a nemzeti bank közreműködésével valósult meg a stabilizáció, amikor a világtörténelem egyik legnagyobb pénzromlását produkáló pengőt felváltotta az új fizetőeszköz, a forint.
A nagybankok – köztük a jegybank – magyar tulajdonú részvényeinek 1947. végi államosítását követően a bankrendszert rövid idő alatt átalakították. A kereskedelmi bankokat és a takarékpénztárakat felszámolták, a bankrendszert egyszintűvé tették. Az MNB 1948 második felétől 1987-ig a jegybanki hatáskörök mellett kereskedelmi banki feladatokat is ellátott. Államosított központi bankként irányítása kormányzati fennhatóság alá került, 1967-ben az állam százszázalékos tulajdonosa lett.
Az 1987. évi bankreformnak köszönhetően Magyarországon visszaállt a kétszintű bankrendszer. A Magyar Nemzeti Bankról 1991 októberében elfogadott – majd többször módosított – törvény helyreállította a jegybank függetlenségét, újraszabályozta feladatkörét. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény szerint a kormány a Magyar Nemzeti Bankkal egyetértésben dönt az árfolyamrendszerről, a forint középárfolyamáról, a sáv szélességéről, de mindez nem veszélyeztetheti a jegybank elsődleges célját, azaz az árstabilitás megőrzését.
A forint árfolyama a referenciavalutával, az euróval szemben 2008. február 26-tól kezdődően szabadon lebeg, a forint mozgását a piaci erők határozzák meg. Legutóbb az MNB feladatait a 2013. évi CXXXIX. törvény (jegybanktörvény) módosította, összevonta a jegybankot és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF). Az utóbbi megszüntetésével 2013. október elsejével a Magyar Nemzeti Bankon belül létrejött a Pénzügyi Stabilitási Tanács, melynek legfontosabb döntéshozó szervei: a Monetáris Tanács, a Pénzügyi Stabilitási Tanács, az igazgatóság és a felügyelőbizottság. Az MNB jegyzett tőkéje tízmilliárd forint.
