Október 31. a világ számos országában meghonosodott, angolszász eredetű halloween ünnepe. Az elnevezés az angol All Hallows’ Eve kifejezés rövidülése, magyarul mindenszentek előestéjét jelenti.
A kérdést a jelent tekintve nehéz eldönteni, de az ünnep gyökeréhez visszanyúlva azért találni fogódzókat; a töklámpások, a szentek és a programok nyomába eredünk.
A halloween hosszú évek óta a egyik legnépszerűbb programot hozza el mindenfelé az országban, az ünnep bár mai formájában az angolszász országokból származik, egy olyan nép hagyományára épül, amely hajdan élt Magyarország területén is.
A keltáknál az őszi napéjegyenlőség és a téli napforduló közötti félidőben ünnepelték az újévet, kezdődött az év „sötétebb” fele, amikor egyszerre hódoltak a Napisten és a Holtak Ura előtt. A kelta papok, a druidák hite szerint az év eme legmágikusabb napján a halottak lelke szabadon járhat az élők között, a házakban ezért ilyenkor kioltották a tüzet, hogy e kósza lelkek ne az élők testét foglalják el, és hátborzongató ruhákban próbálták elijeszteni a holtakat. Áldozatokat is bemutattak, hogy kiengeszteljék a nyugtalan lelkeket, egyengessék a mennyei örömök felé vezető útjukat.
Az ünnep a kereszténység felvétele után átalakult, mindenszentekhez és halottak napjához kapcsolódott. A középkori hiedelmek szerint a mindenszenteket megelőző nap végezték üzelmeiket a boszorkányok és varázslók, mert ilyenkor a szellemi és a fizikai világ érintésnyire kerül egymástól. A 8. századtól terjedt el az a hiedelem, hogy a torz vonásokkal „ékesített” lámpások megvédik az utazókat a rossz szellemektől.
A halloween a 19. század közepétől honosodott meg Amerikában, amikor a nagy írországi éhínség elől százezrek vándoroltak ki a Zöld Szigetről az óceánon túlra, és magukkal vitték szokásaikat, legendáikat is. Az egyik történet szerint volt egyszer egy Stingy Jack (Fukar Jack) nevű részeges, kiállhatatlan kovácsmester, aki többször is rászedte az ördögöt, mígnem a patás megígérte, hogy nem viszi el lelkét a pokolba. Jacket azonban halála után Szent Péter sem engedte be a mennyországba, ezért arra ítéltetett, hogy örökké bolyongjon, keresve nyughelyét. Vándorlása közben egy kivájt tarlórépát tartott lámpásként a kezében, benne izzó széndarabbal, így ragadt rá a Jack of the Lantern (Lámpás Jack) név, melynek rövidült változata, a jack-o-lantern a halloweeni töklámpásra utal.
A lámpások eredetileg tarlórépából, karórépából vagy céklából készültek, a tök az ünnep tengerentúli meghonosodásával terjedt el.
A mindenszenteket megelőző nap mára elvesztette eredeti jelentését, de a kereskedők számára igencsak jelentős maradt. Az üzletek kirakatait az ünnep jelképei díszítik, a két meghatározó szín a narancssárga és a fekete.
Több országban a televíziók a kóbor lelkek éjszakáján horrorfilmmaratont sugároznak, és ma már Magyarországon is egyre több bolt árul halloweenjelmezt, álarcokat. A mai halloween fesztivál legnépszerűbb elemei a tök mellett a boszorkányok, a kísértetek, fekete macskák, mitikus természetfeletti lények, tündérek, koboldok és egyéb rémségek seregei.
Az ünnep főként a gyerekek képzeletét ragadja meg, különféle jelmezeket öltenek, lámpásokat készítenek a kivájt tökökből, és házról házra vándorolva „rémisztő” fenyegetésekkel édességeket és gyümölcsöt „zsarolnak” ki (trick or treat, azaz csíny vagy finomság).
A Hősök terén két év kihagyás után idén ismét megrendezték október utolsó szombatján a jótékonysági eseménynek is számító Töklámpás Fesztivált, amelyre a részvevők otthon faragott halloweenlámpásokkal érkeztek.
A Fővárosi Állat- és Növénykert október 23-tól november 3-ig változatos Halloween-programokkal várja a látogatókat, október 31-én pedig idén is Holnemvolt Halloweent, illetve Állatkerti Halloween Esti sétát tartanak.
A Szegedi Vadaspark látványetetésekkel, varázslatos mesevilággal, ijesztő rémségekkel várják a gyerekeket és felnőtteket. Szürkülettől egészen késő estig látványetetéseket tartanak, ahol a vendégek a gondozók segítségével megismerhetik a medvék, oroszlánok, elefántok életmódját, szokásait is.
