Harmincnyolc Árpád-kori sírra bukkantak Orosháza határában földmunka közben szombaton, a sírok feltárása hétfőn fejeződik be.
A leletek alapján a régészek arra a következtetésre jutottak, hogy iráni eredetű káliz népesség élhetett a középkorban Orosházán – mondta Rózsa Zoltán, az orosházi Szántó Kovács János Múzeum igazgatója.
Rózsa Zoltán elmondta, hogy a feltárás alatt álló sírok 20-30 méterre vannak Orosháza Árpád-kori temetőjétől és településétől, amelyre 2005-2006-ban bukkantak az elkerülő út építésekor.
A régészek mellékletek nélküli, „padmajos” sírokat tárnak fel, hasonlóakat a 2006-ban feltártakhoz, ahol az elhunytakat a kiásott sír hosszanti oldalába vájt gödrökben helyezték el, ami az Árpád-kori sírokra nem jellemző.
A múzeum igazgatója a feltárt sírok jelentőségéről szólva hangsúlyozta: azok újabb bizonyítékot jelentenek arra, hogy Orosháza területén az Árpád-korban virágzó élet volt. 2006-ban megtalálták a települést is, ahol az épületalapok, a korabeli eszközök és a kérődző állati csontok alapján a régészek arra a következtetésre jutottak, hogy iráni eredetű káliz népesség élt az Árpád-korban Orosházán.
A honfoglaló hét magyar törzs mellett a nyolcadik, a kabarok népcsoportjához tartozhattak, és a Kazár Birodalomban csatlakozhattak a honfoglaló magyarokhoz. A sírokból feltárt csontokat antropológiai és DNS-vizsgálatoknak vetik alá – tette hozzá az igazgató.
