Hat ország fogott össze az európai hiúzokért. A projekt égisze alatt három évig követik figyelemmel az Európában élő hiúzcsoportok életét.
Hat európai ország összefogott a kontinensen élő hiúzok megmentése érdekében. A 3Lynx projekt keretében, amelyet a cseh mezőgazdasági tárca készített elő, cseh, német, osztrák, olasz, szlovén és horvát szakértők három éven keresztül fogják figyelemmel kísérni az Európában élő három nagyobb hiúzcsoport életét.
A projekt költségei 2,3 millió eurót (700 millió forint) tesznek ki, az összeg nagyobb részét az európai uniós alapokból fedezik – közölte a cseh agrártárca.
A három év alatt szerzett ismeretek és tapasztalatok alapján a szakértők stratégiai programot dolgoznak ki a veszélyeztetett állatfajként számon tartott hiúzok megmentésére.
A három hiúzcsoport egyike a cseh-osztrák határon fekvő Sumavában és a cseh-német határon lévő Bajor-erdőben, a második az osztrák-olasz Alpokban, míg a harmadik a horvátországi Dinári-hegységben él. Ez utóbbiban a hiúzok a múlt század 80-as éveiben kihaltak, de újratelepítették őket. A szakértők szerint a projekt ugyan sikeres, de az állatokat továbbra is nagyon veszélyeztetik elsősorban az orvvadászok.
Hasonló a probléma a Sumava-hegységben és a Bajor-erdőben is. “Jelenleg mintegy 60-80 hiúz él ezen a területen. Évente mintegy húszat megölnek az orvvadászok. Ez súlyos probléma, és gátolja a hiúzok számának természetes szaporodását” – mondta Tereza Mináriková, az ALKA Wildlife természetvédelmi szervezet képviselője.
A hiúz rendkívül ritka Magyarországon is, általában a nagy kiterjedésű, sűrű erdőket kedveli. A közlemény szerint jelenléte a társaság erdő-, illetve vadgazdálkodási munkájának a bizonyítéka: tanúsítja, hogy tevékenységükkel megteremtik az állat számára szükséges életfeltételeket. Ugyanez igaz a farkasra is, amely a szin-szelcepusztai vadászterületen él, de az idei télen már a Bükk hegység belső részén is megjelent.
A kárpáti hiúz Európa legnagyobb macskaféléje, egyedszáma az élőhelyének szűkülése és a vadászat következtében nagymértékben lecsökkent. Magyarországon az utóbbi években az Északi-középhegység területén figyeltek meg hiúz nyomokat.
A WWF Magyarország 2010-ben indította el hiúz fajvédelmi programjának újabb fejezete kezdődött az Aggteleki Nemzeti Parkkal kötött együttműködési megállapodást követően. Programjuk elsődleges célja az ország élőhelyeinek védelme, a háborítatlan erdőterületek megőrzése, amihez szorosan kapcsolódik a nagyragadozó kutatásának támogatása. Ennek része az a monitoring rendszer, amellyel a nemzeti park szakemberei igyekeznek megfigyelni a hazánkba újra visszatérő hiúzok mozgását és szokásait.
„Nagyon sajnálatosnak tartjuk, hogy ezt az egész Európában fokozottan védett fajt még mindig illegálisan kilövik, és úgy véljük, hogy a lakossági tájékoztatáson kívül a felhelyezett nyomkövető is segítséget nyújthat a nálunk élő néhány egyed megóvásában” – hangsúlyozta még 2012-ben a WWF képviselője.
Szakértők szerint a nemzetközi összefogásra a hiúzok megmentése érdekében azért is szükség van, mert a ragadozók számára nincsenek államhatárok, és élelem keresése közben szabadon vándorolnak az egyik országból a másikba.
