Hollerung Gábor vezényletével Brahms V. magyar táncát adták elő abból az alkalomból, hogy a Magyar Pénzverő Zrt. interaktív minikiállításon mutatta be a magyar emlékérmék legjobb darabjait.
Villámkoncertet adott Budapesten, a Szent István téren a Budafoki Dohnányi Zenekar. Hollerung Gábor vezényletével Brahms V. magyar táncát adták elő abból az alkalomból, hogy a Magyar Pénzverő Zrt. interaktív minikiállításon mutatta be a magyar emlékérmék legjobb darabjait. Ennek célja az volt, hogy a közönség megismerhesse és a megszokottól eltérő környezetben láthassa a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott és a Magyar Pénzverő Zrt. által készített – egyébként törvényes fizetőeszközként is használható – emlékérméket.
A közel tucatnyi, arany, ezüst és színesfémből készült érme mellett még nem kibocsátott érméket is láthatott a közönség és aki akarta, saját kezűleg is kipróbálhatta egy kézi golyósprésen, milyen is ez a szakma. A Pénzverő Zrt. ugyanis kizárólag erre az alkalomra készített verőtöveket egy olyan éremhez, amelynek hátoldalán a Bazilika szerepelt, előoldalán pedig az ezer éves múltú társaság logója látható.
A látogatóknak a Magyar Nemzeti Bank megalakulásának 90. évfordulója alkalmából kibocsátott emlékpénz, illetve a Halasi csipkeművészetet megörökítő ezüst érem tetszett a legjobban, de sokan szavaztak a Robert Capa emlékére kiadott arany érmére is. A helyszíni felmérésből az is kiderült, hogy az embereket elsősorban az érmekép ragadja meg, de alakja és anyaga szintén olyan tényező, amire felfigyelnek.
A magyar emlékérmék nem csak itthon, de külföldön is komoly sikert arattak, hiszen az elmúlt időszakban öt egymást követő évben magyar emlékpénz nyerte el „A világ legszebb érméje” versengés közönségdíj-kategóriáját.
A megkérdezettek többsége ajándékozásra, emlékmegőrzésre használná az emlékérméket, de egyharmaduk műtárgyként is tekint rájuk. A pénzzel kapcsolatos tudatosság növekedésére utalhat az is, hogy a válaszadók egyötöde mindemellett befektetési eszközként is számol a nemesfém emlékérmékkel, amelyek ezek szerint nem csak az éremgyűjtők számára jelentenek értéket.
Az emlékpénzek sorát 1948-ban az 1848-49-es forradalom és szabadságharc centenáriuma tiszteletére megjelent ezüst érmesor nyitotta meg, s az elsősorban numizmatikai célú emlékpénz – kibocsátás 1968 óta vált rendszeressé.
Az emlékpénzek névértékük erejéig törvényes fizetőeszköznek minősülnek. Anyagukat tekintve aranyból, ezüstből készülnek általában, de 1980 óta nem nemesfém emlékpénzek is gyarapítják törvényes fizetőeszközeink sorát. Többségük kétféle kivitelben készül, verdefényes (brilliant uncirculated vagy BU) és tükörfényes (proof vagy PP) technológiával.
