Az irodalomtörténeten belül Agatha Christie, Georges Simenon, Arthur Conan Doyle vagy Jo Nesbo egy-egy műve nem pusztán krimi, hanem egy darabka művelődés- és társadalomtörténet, sőt mentalitástörténet is egyben. Bűnök és szenvedélyek és a krimi.
Szereti Ön Agatha Christie-t? Poirot a kedvence, vagy Miss Marple? Vagy inkább Holmes és Watson észjárását kedveli? Netán a mogorva, kiábrándult, cinikus, de filozofikus magándetektív, Philip Marlowe áll Önhöz közelebb? Olvasott már magyar krimit? Miért népszerűek a történelmi krimik? Társadalomábrázolás, erkölcsi, lélektani, politikai alapfelvetések – hogyan teremti meg a szerző a bűn és a nyomozás metaforáit? – Bánki Éva író, irodalomtörténész, Bényei Tamás irodalomtörténész, műfordító, valamint Horváth Lili és Józsa Imre színművészek segítségével próbáljuk megfejteni a detektívtörténetek szerzőinek titkait.
Császi Lajos a Tévéerőszak és populáris kultúra – a krimi mint morális tanmese című írása szerint a krimi a társadalmi rend bizonyosságába vetett hit elvesztéséről tanúskodik, és annak belátásáról, hogy a rend nem harmónián, hanem az erőszak elkerülhetetlen alkalmazásán alapul mind a rossz, mind a jó oldalon. Az irodalom felől tekintve elmondható, hogy a kemény krimik és a thrillerek koncepciója valóban az erőszakon alapul, ám a klasszikus detektívtörténetekre — intellektuális, a fizikai erőszaktól tartózkodó módszerei okán — kevésbé vagy egyáltalán nem érvényes. Az emberek nem szeretnek káoszban élni, de nem kívánják a rendőrállamot sem, viszont mindig minden esetben kíváncsiak. Az Országos Széchényi Könyvtár Bűnök és szenvedélyek májusi témája a krimi lesz, a rendezvényen minden kérdésre választ kaphatunk.
Krimik nagyító alatt
2014. május 22. 16:30–17:15
Részlet Agatha Christie: Eszményi gyilkos című darabjából
Horváth Lili Jászai Mari-díjas színésznő és Józsa Imre Jászai Mari-díjas színész előadásában
Egy idegen a sűrű dél-walesi ködben árokba hajt az autójával, majd betér egy házba, ahol egy nőt talál puskával a kezében, egy holttest fölé hajolva. Az asszony közli a férfival, hogy megölte a férjét, ám meglepetésére cinkosra lel benne. Azonban az elhunytról kiderül, hogy egy szadista szörnyeteg volt, akinek sokan kívánták a halálát — és a „váratlan vendég”-nen lassacskán felébred a gyanú: a gyilkosságot esetleg nem is az követte el, aki bevallotta?
Agatha Christie eredetileg is színpadra komponált klasszikus krimije a műfaj azon alapigazságára épül, miszerint „Nem minden az, aminek látszik”. A darabot egy hétig Bristolban kezdték el játszani 1958 júniusában, majd egy hét után a londoni West Enden mutatták be, ahol az elkövetkezendő tizennyolc hónapban 604 előadást ért meg.
Magyarországon először 1970. június 12-án mutatta be a Madách Színház az Eszményi gyilkost (The Unexpected Guest), melyet Charles Osborne dolgozott át regénnyé A váratlan vendég címmel.
A kritikák egybehangzóan lelkesedtek a darabért, aminek egyik szereplőjét, a tolószékhez kötött áldozat figuráját valós személyről mintázta a szerző. A hadirokkanttá vált báty, Monty, a Miller család fekete báránya, avagy — ahogy húga nevezte — Monty, a megátalkodott.
2014. május 22. 17:30–18:10
Bűn és nyomozás a klasszikus krimiben
Bényei Tamás irodalomtörténész, műfordító, egyetemi tanár
A modern detektívtörténetben a modern (elsősorban nagyvárosi) bűnözés és bűnüldözés jelenhetett meg az irodalomban, de a műfaj kezdeteinél mitológiai előképeket (Oidipus, Theseus), valamint a valóság megismerhetőségével kapcsolatos bölcseleti kérdéseket is találunk. Emellett – noha a bűnügyi történet nem a bűn filozófiai fogalmával foglalkozik – minden krimiből kiolvasható a bűnnek valamilyen fogalma.
Az előadás a klasszikus bűnügyi irodalom képviselőiről (Poe, Arthur Conan Doyle, G. K. Chesterton, Agatha Christie, Raymond Chandler) szól röviden, azt a kérdést állítva a középpontba, hogy a műfaj képviselői milyen erkölcsi, bölcseleti, lélektani és politikai alapfeltevések révén teremtik meg a bűn és a nyomozás metaforáit.
2014. május 22. 18:10–18:50
A titok természetrajza. Krimielemek a magyar irodalomban
Bánki Éva író, irodalomtörténész
Kevés a szerző jelenidejében játszódó, megfejtéssel végződő krimi – és mi mégis szeretjük a bűnügyi regényeket. Kevés a „szabályos” magyar detektívtörténet, de nagyon sok kortárs magyar elbeszélés mégis krimielemekből építkezik. Magyarországon időről időre felbukkannak a (rég)múltban játszódó detektívtörténetek, miközben a mi kortárs történelmünk is teli van szorongató rejtélyekkel. Mi okozza a történelmi krimik el nem múló népszerűségét? (És ha már történelmi krimi: miben hasonlít az „igazi” történész kutatómunkája a detektívére?) Hogy függ össze a társadalomábrázolás és a krimiírás?A kortárs társadalmi valóságot bemutató kevés magyar krimi (például Tar Sándor nevezetes Szürke galambja) miért „hajlik el” a horror és thriller irányába?
És miért nincs egyértelmű, megnyugtató, minden kétséget kizáró „igazság” egyikben sem?
Mini kiállítás: a bemutatásra kerülő Agatha Christie részlet szövegkönyvének ügyelőpéldánya, bűnügyi ponyvák az 1800-as évekből, detektívregények első kiadásai.
Helyszín: Országos Széchényi Könyvtár, VI. emelet, Díszterem
Időpont: 2014. május 22. 16.30
Fotók: Wikipédia, Cultura
