Az elmaradt harctéri sikerek miatti kicsinyes bosszúból végezték ki az osztrákok 1849. október 6-án a tizenhárom aradi vértanút és Batthyány Lajos miniszterelnököt – idézte fel az m1 aktuális csatorna hétfői műsorában a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója.
Csorba László elmondása szerint a Nemzeti Múzeum állandó tárlatának 1848-49-es termében állították ki azt a mellényt, amelyet Batthyány Lajos kivégzésekor viselt; a szöveten jól látszik a golyó ütötte lyuk. Az eredeti tárgy elképesztő ereje az múzeumban is érvényesül, a látogatók itt rendszerint el is időznek – árulta el. A történész hangsúlyozta, hogy a szabadságharc nem elbukott, hanem leverte a korabeli Európa két leghatalmasabb hadserege.
Haynau a politikai szimbólumgyártás szándékával időzítette a kivégzéseket október 6-ra, hiszen egy évvel korábban éppen ezen a napon tört ki a második bécsi forradalom, amely nagyon komoly pofon volt a Habsburg-udvarnak – emlékeztetett. A kamarilla nem tudta elviselni, hogy Magyarország egyenrangú partnerévé váljon az osztrák örökös tartományoknak és a magyar-horvát ellentéteket kihasználva hagyta, hogy fegyveres konfliktus alakuljon ki a két nép között.
A pákozdi csata után Jellasics csapatai Bécs felé közeledtek, a bécsi nép azonban, segítendő a magyarokat, egy újabb forradalomban adta tanúságát az európai nemzetek együttműködésének. Sajnos mire a magyar haderő megérkezett Bécs alá, Windischgrätz csapatai már odaértek és a schwechati síkon visszaverték a magyarokat – mondta el a Nemzeti Múzeum vezetője.
Csorba László szerint az 1849. október 6-i kivégzéseket megelőző perek irataiból két vonulat rajzolódik ki. Egyrészt meg lehetett ragadni bizonyos formai elemeket, a korábbi császári tiszteknél ezért azt hangsúlyozták, hogy azok megszegték katonai esküjüket. A legtöbb esetben azonban mindenféle egyéb szempontok épültek a vádra, ebből is látszott, hogy a vádiratok már az előre megkonstruált ítéleteket igyekeztek igazolni – emelte ki.
Nem sokkal korábban Észak-Itáliában a császári seregek katonailag győzedelmeskedtek, ezután azonnal amnesztiát hirdettek. Magyarországot azonban csak orosz segítséggel tudták legyűrni, a magyar csapatok Világosnál is az orosz csapatok előtt tették le a fegyvert, ezért itt egy kicsinyes, primitív bosszú érvényesült – idézte fel a 166 évvel ezelőtt történteket Csorba László.
Négy aradi vértanú agyonlövetése az aradi várárokban Lőpor és golyó általi halállal halt (reggel fél hatkor): Lázár Vilmos főtiszt (ezredes), Dessewffy Arisztid tábornok, Kiss Ernő tábornok, Schweidel József tábornok. 12 katona állt fel velük szemben töltött fegyverrel, parancsnokuk kardjával intett és a lövések eldördültek. Kiss Ernő kivételével mindhárman élettelenül buktak a földre. Kiss Ernőt csak a vállán érte a lövés, ezért három katona közvetlenül elé állt, és mindhárman újra tüzeltek.
