Hetven éve, 1946. október 5-én halt meg moszkvai börtönében Bethlen István gróf, a múlt század egyik legjelentősebb magyar politikusa, a Trianon utáni konszolidáció végrehajtója, aki 1921-től egy évtizeden át állt a kormány élén.
„Önigazolásra nincs szükségem, mert meggyőződésem, hogy politikám helyességét vagy az események, vagy az idővel tisztábban látó közvélemény igazolni fogják. Ha pedig ez nem következne be, amit nem hiszek, úgy hiábavaló hiú kìsérlet az igazolásnak minden más módja és arról előre lemondok.” (Bethlen István: Bethlen István gróf beszédei és írásai)
Az 1874. október 8-án született Bethlen régi erdélyi főnemesi családból származott, de a nagy erdélyi fejedelem Bethlen Gáborral nem állt rokonságban. Kilencéves koráig Erdélyben nevelkedett, ezután tíz évig Bécsben járt iskolába. A budapesti egyetem jogi karán és fél évig Angliában folytatott tanulmányokat, majd a mosonmagyaróvári agrárfőiskolát látogatta. Ezután az erdélyi családi birtokon gazdálkodott és bekapcsolódott a politikai életbe.
Az első világháború után tíz évig volt Magyarország miniszterelnöke Bethlen István gróf Az ellenforradalmi rendszer megszilárdításában jelentős szerepet játszó erdélyi mágnást sokan a felszabadulást megelőző negyedszázad legjelentősebb magyar politikusának tartották.
1901-től volt országgyűlési képviselő és az 1919 és 1921 közti időszakot kivéve 1939-ig a törvényhozás tagja maradt. Az első világháborúban több fronton szolgált, a vereség és az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlása után élesen bírálta a Károlyi Mihály vezette kormány tevékenységét. A Tanácsköztársaság kikiáltása után az ellenforradalmi erők egyik fő szervezője, a Bécsben ténykedő Antibolsevista Comité vezetője lett.
Az általa létrehozott Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja 1920-ban megnyerte a választásokat. Horthy Miklós kormányzó 1921. április 14-én nevezte ki miniszterelnöknek. Bethlen egy évtizeden át hivatalban lévő, keresztény-nemzetinek nevezett kormánya stabilizálta a trianoni béke sokkját elszenvedő, megcsonkított országot. Legitimista érzelmei ellenére 1921 októberében meghiúsította a második királypuccsot, a lemondott IV. Károly visszatérési kísérletét a trónra, majd keresztülvitte a Habsburgok trónfosztását. Az 1921. decemberi soproni népszavazás révén és a baranyai háromszög visszatértével sikerült csökkentenie a területi veszteségeket. A Bethlen-Peyer-paktummal a rendszer parlamenti ellenzékévé tette a szociáldemokrata pártot.
Bethlen 1922-ben a kisgazdákkal történt egyesüléssel létrehozta az Egységes Pártot, amely a rendeleti úton leszűkített választójog, a nagyobb városok kivételével visszaállított nyílt szavazás révén kényelmes parlamenti többséggel rendelkezett. Pártjából 1923-ra kiszorította a Gömbös Gyula vezette szélsőjobboldali fajvédőket.
Az évtized közepére a Magyar Nemzeti Bank létrehozásával, 250 millió korona népszövetségi hitel felvételével sikerült stabilizálnia a gazdaságot, csökkentette az állam veszteségeit, új vámrendszer lépett életbe, 1927-ben bevezették a pengőt. Bethlen helyzete az 1925 végén kipattant frankhamísítási botrány miatt átmenetileg megingott, de lemondását Horthy nem fogadta el. Kormánya új szociális és kultúrpolitikát alapozott meg, kötelező beteg- és nyugdíjbiztosítást vezetett be, a közegészségügy és a népiskolai hálózat fejlesztésébe kezdett.
Külpolitikája Trianon revíziójára irányult: a határ menti magyarlakta területeket népszavazás nélkül akarta visszaszerezni, népszavazást javasolt a Délvidéken, ahol a magyarság kisebbségben volt, s autonómiát Erdélyben, az ott élő népek egyenjogúsága alapján, ám mindez a kisantant létrejötte miatt elérhetetlennek bizonyult. Az angolbarát Bethlen Londonra és Olaszországra próbált támaszkodni, de közeledett Németországhoz is.
Az 1929-ben kezdődött nagy gazdasági világválság Magyarországot is megrendítette. A válság hatásait Bethlen hitelekből próbálta mérsékelni, de végül megszorító intézkedésekre kényszerült. A növekvő elégedetlenség miatt 1931 augusztusában lemondott, többé nem vállalt kormányzati tisztséget, de a kormánypárt vezetőjeként (a pártból 1935-ben lépett ki Gömbös Gyulával támadt ellentétei miatt), majd Horthy tanácsadójaként jelentős szerepe maradt a magyar politikai életben, 1939-ben a felsőház örökös tagja lett.
„Hosszú időnek kell eltelnie és nagy tapintatra lesz szükség a mi részünkről, komoly vezeklésre a másik részről, hogy ez az új sebe az országnak, amelyet a hitlerizmus ellenséges érzelmű és rövidlátó politikájával ez úton a testünkön ütött, behegedjen.” (Bethlen István: Bethlen István emlékirata 1944)
Az 1930-as évek közepétől megvalósuló egyoldalú német orientációt – hiába kerültek vissza jelentős magyarok lakta területek a két bécsi döntés révén – ellenezte, miként a zsidótörvényeket és a belépést is a második világháborúba. Magyarország 1944. március 19-i német megszállása után bujkált. A folytonos bujkálás megviselte a 70. életévébe lépett Bethlen szervezetét: állandósultak a szívpanaszai, ráadásul két ízben is kisebb agyvérzést kapott. Mivel úgy ítélte meg, hogy a további rejtőzködés céltalan, felvette a kapcsolatot a szovjetekkel, de elzárkózott az együttműködéstől a kommunistákkal, végül 1944. december 7-én önként feladta magát a szovjet egységeknek.
A szovjet hatóságok letartóztatták, a Szovjetunióba hurcolták, feljegyzések szerint az ekkor már nagybeteg, hetvenkét éves Bethlen 1946. október 5-én halt meg moszkvai börtönében.
„A mai gyorsan élő világban nincs idő arra, hogy, különösen felelős állásban levő politikus beszédét gondosan előkészítse és csiszolgassa. Az élet nap-nap után újabb és újabb komplikált kérdéseket vet fel, a mindenért felelős miniszterelnöknek csak éppen annyi ideje van, hogy megvizsgálja a lelkiismeretét, elhatározásra jusson és azonnal nyilatkozzék is. Állandó „en garde” állásban áll, a védelemre, riposztra, támadásra készen; a nyilatkozat és a küzdelem időpontját azonban nem ő választja meg, hanem azok, akiknek van idejük azt vele szemben előkészíteni; néha egyszerre támadják frontálisan, hátba és oldalról. Témáit sem ő válogathatja ki; azokat szolgáltatják azok, akik politikai hadállásának gyenge oldalait állandóan kémlelik és meglepetésszerűen törnek reá. Ilyen viszonyok között irodalmi értékkel bíró beszédek csak a Kossuth Lajosok, Apponyi Albertek művészi lelkében születhetnek meg, akik szónokoknak születtek.” (Bethlen István: Bethlen István gróf beszédei és írásai)
Felesége, Bethlen Margit 1944 decemberétől szinte semmi bizonyosat nem tudott férje sorsáról és hollétéről. A Magyar Történeti levéltár szerint 1946. március 7-én magától Sztálintól kért felvilágosítást, de levelére nem kapott választ. A reményt azonban, hogy férjét megtalálja, nem adta föl. 1946. december 12-én egy személyes hangvételű, aggódó levelet írt neki, amelyben hitvesi szeretetéről biztosította, és beszámolt családjuk további sorsának alakulásáról. A levél megírásának pillanatában Bethlen István már több mint két hónapja halott volt.
Hamvait 1994-ben hozták haza, és a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben helyezték végső nyugalomra, a budai Várban, a Szent György téren és Nagykanizsán is áll szobra.
