Milyen volt valójában Szendrey Júlia? Hogyan búcsúzott Batthyány Lajos miniszterelnök hűséges hitvesétől, Zichy Antóniától? Milyen kapcsolatot ápolt Kossuth a kortársak szerint gőgös természetű feleségével? Nők a ’48-as férfiak oldalán.
Nők a ’48-as férfiak oldalán
A március 15-i nemzeti ünnep alkalmából a múzeum Pulszky-szalonjának március 16-i rendezvényén azokra a hölgyekre emlékezünk, akik méltó társaivá váltak az 1848-as korszakalkotó, nagy történelmi időket formáló férfi hőseinknek.
Milyen szerepet játszottak ezek az asszonyok férjeik oldalán 1848/49-ben? Milyen sors jutott nekik a nagy katasztrófát, a világosi fegyverletételt követően? A visszaemlékezések, naplók és levelek tükrében milyen személyiségek bontakoznak ki előttünk? Elsősorban Petőfi Sándor, Batthyány Lajos és Kossuth Lajos hitveseinek alakját ismerhetjük meg alaposabban, de a beszélgetés és a tárlat érinti még más, ismert személyiségek feleségeit is, többek között Jókainé, Damjanichné vagy a többi aradi özvegy sorsát felvillantva.
„Ölellek, csókollak milliomszor kedves jó Muczim.” E szavakkal búcsúzott Kossuth egyik levelében feleségétől, Meszlényi Teréztől. Kevesen tudják, hogy az 1848-as szabadságharc vezéralakját rendkívül mély érzelmek fűzték hitveséhez, a kortársak közül sokak szerint igen rossz természetű, gőgős, parasztos modorú asszonyhoz. Kossuth és Teréz mély kapcsolatáról tanúskodnak a férjnek Nemeskéri Kiss Miklóshoz írt sorai, melyeket két hónappal felesége halála után, 1865-ben vetett papírra: „Kevés ember képes csak sejtetni is a viszony bensőségét, amely engem elhunyt nőmhöz csatolt volt. (…) Mi ketten egy lények valánk. Egymásnak, egymásban élünk. Ő meghalt, s én, hátramaradt rom, úgy érzem magam, mint az eleven halott, ki csak annyiban él, hogy szenved kimondhatatlanul!”
Milyen volt valójában az az ifjú hölgy, akiről Petőfi 1846 decemberében azt írta Orlay Petrics Somának: „Szatmárban egy olyan lyánykát ismertem meg, amilyen Párizsnak is sok volna, a George Sandok hazájának, nem pedig Szatmárnak, az ólmos fütykösök termőföldének.” Júlia naplóinak legújabb kiadása még közelebb vezet minket a később, Petőfi nélküli életre ítélt, rendkívül sokat szenvedő asszony lelki világának mélyebb megértéséhez.
„Köszönöm neked minden jóságodat, te mindig jó angyalom voltál, bocsásd meg nekem minden szomorúságot, melyet okoztam neked” – ezekkel a szavakkal búcsúzott Gróf Batthyány Lajos miniszterelnök hűséges hitvesétől, Gróf Zichy Antóniától utolsó találkozásuk alkalmával a siralomházban. Batthyány a börtönben döbbent rá arra, mennyire szerette feleségét. Az arisztokrata körökben talán ritkábban előforduló szerelmi házasság volt az övék, melynek során Zichy Antónia kitartóan támogatta politikus férje minden lépését, egészen a sírig. Mindannak ellenére, hogy a tragikus halált halt miniszterelnök szívét Zichy Antónia húga, Zichy Karolina is meghódította, de a híresen szép fiatalasszonyért – aki gróf Károlyi György felesége volt és kapcsolatukból hat gyermek született – többek között Széchenyi István is rajongott.
Ebből a különleges alkalomból előhozzák a raktárból Kossuthné esküvői zsebkendőjét és Jókainé egyik ruhaderekát, de kiállítunk néhány eredeti fényképet a már idősödő Batthyánynéről vagy húgáról, az egykori szépségről, Zichy Karolináról, illetve a férje emlékét haláláig őrző Damjanichnéről és a korszak egyik legismertebb színésznőjéről, Jókainé Laborfalvi Rózáról.
A vendégekkel Ajkay Alinka irodalomtörténésszel, a Szendrey-napló legújabb kiadásának szerkesztőjével, valamint Hernády Zsolt történésszel a múzeum történész-szakmuzeológussal M. Lovas Krisztina beszélget majd.
Időpont: 2016. március 16. 17:30-kor a Nemzeti Múzeum Széchényi-termében.
