Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Pampa lett a szegedi lámacsikó című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Aktuális

Pampa lett a szegedi lámacsikó

Szerző: / 2012. január 24. kedd / Aktuális, Hírek   

A Pampa nevet kapta a Szegedi Vadasparkban január 2-án született lámacsődör; az esztendő első állatkerti jövevényének elnevezésére névpályázatot írt ki az intézmény, melyre összesen 306 javaslat érkezett.

Veprik Róbert igazgató elmondta, akadt, aki azt szerette volna, hogy a kis lámát Caligulának vagy Teofilnak kereszteljék, a gondozóknak azonban a Pampa elnevezés, a nyolcesztendős szegedi Tóth Eszter Luca ötlete tetszett legjobban.
Pampa egyébként, ahogy egy teveféléhez illik, születését követően nagyon hamar lábra állt, és édesanyjával, valamint nővéreivel együtt rövidesen látható lesz a Vadaspark dél-amerikai részének kifutójában.

A szegedi állatkert egyik különlegessége, hogy az óvilági kétpúpú teve mellett valamennyi dél-amerikai tevefélét bemutatja, a lámát, annak ősét, a guanakót, a vikunyát és háziasított változatát, az alpakát is. A közönség kedvenc állatai szélsőséges időjárású napokon is láthatók, hiszen – a tevefélékre általánosan jellemzően – rendkívül szívósak, jól viselik az ilyesfajta viszontagságokat.

A lámaféléknek nincsenek felső metszőfogaik, így a harapásuk nem túl eredményes. Védekezésképpen, hasonlóan más patásokhoz erőteljes rúgásokra képesek. A köpés viszont talán még ennél is jobb, hiszen egy jó célzással akár percekre megtántoríthatja támadóját, és ez elég lehet a meneküléshez. Ráadásul azt sem kell megvárni, hogy testközelbe kerüljön a támadó. A köpet nem „csak” nyál, hanem az összetett gyomorból felöklendezett táplálék és nyál keveréke.

A Bolíviában, Peruban, Ecuadorban, Chilében és Argentínában háziállatként tartott lámát az indiánok tenyésztették ki a guanakóból teherhordónak. Emellett húsát, gyapját, bőrét is hasznosítják, valamint faggyújából gyertyát készítenek, szárított trágyáját eltüzelik. A lámákat általában kétévente nyírják, egy állat 3-3,5 kilogramm gyapjút ad, amelyből ruhákat, kötöttárut, szőtteseket, szőnyegeket és kötelet készítenek.
A láma rendkívül szívós, a szomjazást is jól tűri, ezért ideális teherhordó az Andok kopár vidékén. A 120-150 kilogrammos állatok 45-60 kiló terhet cipelve naponta 25 kilométert is meg tudnak tenni.

 

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek