Sikeres könyvfesztivált zárt a magyar könyvszakma, az új helyszín pedig összességében bevált – mondta Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnöke az MTI-nek.
A becslések szerint 60–70 ezren keresték fel a 31. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált, amelyet idén először rendeztek meg a Hungexpón.
A pontos látogatószámot nehéz meghatározni, ezért a 60–70 ezres adat becslés, ugyanakkor a rendezvény forgalma megközelíthette a korábbi években tapasztaltat. Gál Katalin szerint ez különösen kedvező eredmény annak fényében, hogy a fesztivált most először tartották a Hungexpón.
Az új helyszín több szempontból is kedvezőbb feltételeket kínált: több előadóterem állt rendelkezésre, tágasabb területeken lehetett kialakítani a programokat, és a gyermekrendezvényeknek is nagyobb tér jutott. A megközelítés ugyanakkor problémát jelentett, a forgalmasabb időszakokban zsúfoltság alakult ki a Hungexpóra közlekedő buszjáratokon.
A látogatói és könyvforgalom a négy nap során eltérően alakult. Gál Katalin szerint csütörtökön és pénteken egyes kiadóknál mintegy tíz százalékkal kisebb forgalmat mértek az előző évhez képest, a hétvége erősebb érdeklődése azonban ezt részben vagy egészben ellensúlyozhatta.
A fesztiválon a könyvvásár mellett csaknem 200 program közül választhattak az érdeklődők. A nemzetközi programok között kiemelt szerepet kapott a német nyelvű irodalom, amelyet Németország, Ausztria és Svájc képviselői mellett a frankfurti könyvvásár és nemzetközi könyves szervezetek szakemberei is bemutattak. A szakmai események iránt különösen csütörtökön és pénteken volt jelentős érdeklődés.
Az ír irodalom jelenléte szintén hangsúlyos volt, ennek egyik kiemelt vendége Colm Tóibín, a fesztivál Budapest Nagydíjasa volt. A szerző több mint egy évtizede jelen van a magyar könyvpiacon, legismertebb művei közé tartozik a Brooklyn, amelyből film is készült, a fesztivál idején pedig új regénye, A varázsló magyar kiadása is megjelent.
Gál Katalin szerint az idei rendezvény egyik fontos célja az volt, hogy a könyvekhez és az olvasáshoz minél többen hozzáférhessenek. „Próbáljunk integrálni mindenkit és mindent, amiben van betű” – fogalmazott az MTI-nek.
Ennek részeként a gyermekprogramokat is bővítették, és nagyobb figyelmet fordítottak a neurodivergens gyermekekre és családjaikra. A rendezvényen az autizmusról, az ADHD-ról, a szenzoros érzékenységről, valamint az olvasási és írási nehézségekről is tartottak workshopokat, amelyekhez speciális könyvek és gyermekfoglalkozások kapcsolódtak.
Az MKKE elnöke szerint az olvasás megszerettetését már kisgyermekkorban érdemes elkezdeni, amelyben a családok mellett a könyvtáraknak, a kiadóknak és az államnak is lehet szerepe.
Példaként említette, hogy a gyermekek születésekor átadott csomagokba életkoruknak megfelelő könyveket is lehetne tenni, így már a legkisebbek is korán kapcsolatba kerülhetnének a könyvek világával.
Gál Katalin összegzése szerint a 31. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál a szervezési és közlekedési kihívások ellenére eredményes volt, és a látogatottság azt mutatja, hogy a könyv, az irodalom és az olvasás továbbra is széles közönséget képes megszólítani.
