Kerítéskiállítással emlékezik meg a 150 éve született Klebelsberg Kunóról a Magyar Művészeti Akadémia, amely Andrássy úti székházának kerítésén helyezte el az egykori vallás- és közoktatásügyi miniszter életét és munkásságát bemutató táblákat.
2025-ben emlékezünk meg Klebelsberg Kuno (1875-1932) gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter születésének 150. évfordulójáról.
„Klebelsberg Kuno meggyőződése volt, hogy a trianoni békediktátum után megcsonkított és meggyötört magyar nemzetnek nem csupán anyagi, hanem szellemi, és lelki értelemben is gyógyulásra lenne szüksége. Ezért később, kultuszminiszterként olyan átfogó, és maradandó reformokat valósított meg, amelyek alapjaiban határozták meg a 20. századi magyar oktatást és kultúrpolitikát” – hangsúlyozta Rátóti Zoltán, az MMA alelnöke szerdán, a kiállítás megnyitóján.
Klebelsberg a népiskolák építésével, a reálgimnáziumok, polgári iskolák, leánygimnáziumok és líceumok hálózatának kiépítésével tette lehetővé a műveltség elérését a társadalom legszélesebb rétegei számára. Emellett fontosnak tartotta a testi nevelést is, támogatta az olimpiai mozgalmat és a magyar sport fejlődését, de ugyanilyen elkötelezettséggel szolgálta a nemzet lelki és szellemi megerősödését is.
Küzdött az egyházak közötti megbékélésért, valamint a magyar művészet támogatásáért, megalapította a Collegium Hungarikumokat Berlinben, Bécsben és Rómában, amelyek komoly tudományos és művészeti fellendülést hoztak Magyarországra.
A jubileumi emlékév keretében Klebelsberg Kuno öröksége előtt is tiszteleg az MMA. A sorozat első állomásaként nyílik meg a kültéri tablókiállítás, a Magyar Nemzeti Múzeum, valamint a Római Magyar Akadémia közreműködésével.
Klebelsberg Kuno nem politikus, hanem államférfi volt. A politikusok után ugyanis nincs maradandó emlék, míg az államférfiak fontosat alkotnak – mondta Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója. Kiemelte, hogy a miniszter és kortársai munkásságának köszönhetően Magyarországnak sikerült a nagy trianoni veszteségek ellenére is Európa középmezőnyéhez felzárkózni minden területen.
A magyar kultúra megtartó ereje ma is legalább annyira meghatározó és fontos, mint amennyire fontos volt a Trianon által megcsonkított ország számára – hangsúlyozta Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója.
Felidézte, hogy Klebelsberg évtizednyi miniszterségének eredményeképpen a magyar kulturális élet pezsgésnek indult, hiszen sikerült elérnie, hogy tárcája évről évre egyre nagyobb arányban részesüljön a magyar állami költségvetésből, az 1928/1929-ben például a költségvetés tíz százaléka a kulturális tárcához kerülhetett.
