Mintegy negyvenezer nő tüntetésével kezdődött, majd politikai tartalmából veszítve ma már inkább virágcsokrok ajándékozásával ünnepeljük ezt a napon. 1914-ben ünnepelték először a nők napját.
Manapság virágcsokrokat (még a polgármestertől is), bonbonokat (nem árt az a kis boldogság senkinek) és kellő humorral teli alig öltözött, ám szemet gyönyörködtető férfiakat mutató videókat és fotókat kapnak a nők ajándékba március 8-án, a Nemzetközi Nőnapon. A megemlékezés ezen formáit fogadjuk el, köszönjük meg, mi nők, megérdemeljük (igaz, a férfiak szintúgy), ám nem árt ha tudjuk, miért is ünnepeljük a nőket, miről is szól a Nőnap. A női szerepek változása, a feminizmus megjelenése és térhódítása, az autonóm nők elfogadása, a női önrendelkezési jogok, a nők rögös útja az oktatásban, a tudományban és a munka világában, a családon belüli erőszak elleni fellépés, mind olyan téma, melynek középpontjában a nők állnak, noha nem kizárólag a nőkről szólnak.
Sztrájkok a béregyenlőségért és a munkaidő csökkentéséért
1857. március 8-án New Yorkban 40 ezer textil- és konfekcióipari munkásnő sztrájkolt a béregyenlőségért és munkaidő csökkentésért. Erre emlékezve 1910 augusztusában Koppenhágában Clara Zetkin javaslatára elhatározták, hogy Nemzetközi nőnapot.
Márai Sándor: Füveskönyv
(részlet)
A nőkről általában
Köszönet a nőknek.
Köszönet neked, aki megszültél. És neked, aki a feleségem voltál. És neked, te harmadik, tizedik, ezredik, aki adtál egy mosolyt, gyöngédséget, egy meleg pillantást, az utcán, elmenőben, vigasztaltál, mikor magányos voltam, elringattál, mikor a haláltól féltem. Köszönet neked, mert szőke voltál. És neked, mert fehér voltál. És neked, mert a kezed szép volt. És neked, mert ostoba és jó voltál. És neked, mert okos és jókedvű voltál. És neked, mert türelmes és nagylelkű voltál. És neked, mert betakartad hajaddal arcomat, mikor megbuktam és rejtőzni akartam a világ elől, s neked, mert tested meleget adott testemnek, mikor fáztam az élet magányában. És neked, mert gyermeket szültél nekem. És neked, mert lefogod majd puha ujjakkal a szemem. És neked, mert kenyeret és bort adtál, mikor éhes és szomjas voltam. És neked, mert testedből a gyönyör sugárzott. És köszönet neked, mert jó voltál, mint az állatok. És neked, mert testednek olyan illata volt, mint a földnek az élet elején. Köszönet a nőknek, köszönet.
A nemzetközi nőnapot először 1911. március 19-én ünnepelték meg Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban. A tüntetéseken, felvonulásokon sok férfi is részt vett, s akkoriban a nők választójogának megszerzése kapott kiemelt hangsúlyt. (Finnországban a nők már 1906-tól szavazhattak, Oroszországban 1917-től, Németországban 1919-től, a franciaországi és az olaszországi nők azonban csak a II. világháború végétől, a belgák 1958-tól, a svájciak 1971-től, a portugálok 1976-tól, liechtensteini nők csupán 1984-től.)
1909-ben az Amerikai Szocialista Párt február 28-át tette meg nemzeti nőnappá, s 1913-ig e napon tartották az ünnepet. Az 1910-ben Koppenhágában megtartott II. Nemzetközi Szocialista Nőkongresszuson a német Clara Zetkin javasolta, hogy évente rendezzenek világszerte nőnapot. A Nemzetközi Nőnapot 1914-ben tették március 8-ra a New York-i textilmunkásnők 1857-es sztrájkjának – más források szerint egy New York-i gyárban 1908-ban e napon bekövetkezett tűzben meghalt 129 munkásnő – emlékére.
A legtöbb országban ekkortájt erősödtek föl a nők követelései szociális-gazdasági jogaik kiszélesítésére, a foglalkoztatásban, a bérezésben érvényesülő hátrányos megkülönböztetésük megszüntetésére.
Magyarország a nőnapi felhíváshoz először 1913-ban csatlakozott, amikor az Országos Nőszervező Bizottság röplapokat osztott. A következő évben, 1914-ben már országszerte rendezvényeket szerveztek. A Rákosi-diktatúrában a nőnap ünneplése kötelezővé vált.
Elhallgatott diszkriminálások
Az ünnep a részint elért eredményeknek is köszönhetően sok helyen elvesztette politikai tartalmát és jelentőségét, s jobbára virággal, apró ajándékokkal ünneplik. Igaz az Egyesült Államokban 1963-ban hoztak törvényt a nemek azonos fizetéséről, de a férfiak még ma is lényegesebb jobban keresnek. A nemek között az Európai Unióban is mutatkozik bérkülönbség, noha 1975-ben irányelv tiltott meg minden díjazásbeli megkülönböztetést, ezért 2009 márciusában az Európai Bizottság kampányt indított a nemek közötti bérszakadék megszüntetéséért.
2012-ben a 15-64 év közötti nők 52,1 százaléka dolgozott Magyarországon, ilyen magas éves foglalkoztatási rátát 1992 óta nem mért a KSH. Magyarországon az azonos felkészültségű, azonos munkakörben dolgozó nők 8-11 százalékkal kapnak kevesebb fizetést, és ez a különbség a gyermekek számával egyre nő: egy kétgyerekes nő már 25 százalékkal kevesebbet keres, mint egy azonos beosztásban dolgozó férfi.
A világ számos pontján még rosszabb a helyzet. Sok helyütt e napon a nők elleni erőszakkal szemben emelik fel szavukat civil szervezetek, mert véleményük szerint a családon belüli erőszak, a munkahelyi szexuális zaklatás, a prostitúció áldozatait a jog nem védi kellően, és e cselekmények elkövetői továbbra is jórészt büntetlenül maradnak. Az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet ezért azt követeli, hogy állítsanak fel egységes és erős női ENSZ-ügynökséget, amely biztosítaná, hogy a nők a világ minden részén a gyakorlatban is élvezhessék jogaikat.
És miért ne hőbörögjünk a Nőnap ellen? Mert megérdemeljük. Mert ugyan ez a nap (március 8.) semmiben nem különbözik a többitől: reggel felkelünk, gyereket óvodába, iskolába indítjuk, bevásárolunk, dolgozunk este 6-7 óráig, majd gyereket haza-, vagy az aktuális programjára visszük, vagy játszunk vele, megfőzzük a vacsorát, hozzásimulunk a szerelmünkhöz, férjünkhöz, dolgozunk még egy keveset stb. stb. Semmiben nem különbözik ez a nap a többitől, de talán azért is, mert sok asszonynak nagyon keményen kellett és kell ma is érvelni, szót emelni, színt vallani.
Fotó: Gazdag Tea
LaZa
