Elkezdődött vasárnap a téli időszámítás, az órákat hajnalban 3 óráról 2 órára kellett visszaállítani.
Október 29-én jött a téli időszámítás, az órákat éjjel 3 órakor 2 órára kellett átállítani. A csillagászatilag megfelelő időszámításhoz ilyenkor térünk vissza. A téli időszámítás 2018. március 25-ig tart.
A sokak által gyűlölt átállítás a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. szerint a mai napig jótékony hatással bír az energiafelhasználás tekintetében. Az órák október végi visszaállítását követően hamarabb sötétedik ugyan, de ez – összevetve azzal az időponttal, amikor az emberek jellemzően hazaérnek – nem okoz többletfogyasztást a társaság szerint.
TIK-TAK, JÁR AZ ÓRA
Tik-tak, tik-tak jár az óra,
körbejár a mutatója.
Azt hirdeti minden reggel,
ki korán kel aranyat lel.
Az óraátállítást azért vezették be, hogy a nappalokat a lakosság napi menetrendjéhez igazítsák. Az 1973-as olajárrobbanást követően 1976-ban Franciaországban először azzal az indoklással vezették be, hogy ezzel nagyjából 300 ezer tonna kőolajnak megfelelő energia takarítható meg. 1980-ban Magyarországon is energiatakarékosság céljából vezették be a téli és nyári időszámítási rendszert Ma már rendelet szabályozza az időszámítást az Unióban, melyet a tagállamokhoz igazítottak.
Az Európában egységesen elfogadott óraátállítási rendszerben a helyi idő március végétől október végéig egy órával előbbre áll az időzóna idejéhez képest, október utolsó vasárnapjától március utolsó vasárnapjáig pedig a normál, vagyis a téli időszámítás érvényes. Ennek köszönhetően a szokásos, reggel 7 és este 10 óra közötti ébrenléti idő jobban egybeesik a természetes világosság idejével, így kevesebbet kell világítani.
Mint írták, az 1980 óta tartó intézkedéssel – ide értve a tavaszi óraátállítást is – a Mavir becslése szerint évente országosan egy közepes méretű város éves fogyasztása spórolható meg az óraátállítással, a bevezetése óta elért megtakarítás így körülbelül 4 ezer gigawattórára tehető. (Más megközelítések szerint mivel napjainkra az energiafelhasználás nagymértékben megváltozott, az óraátállítással már nem lehet energiát megspórolni.) A kisebb fogyasztás a káros anyagok kibocsátását is mérsékli, a rendszer ezért a környezet védelmét is támogatja. Mindemellett a szokásos, reggel 7 és este 10 óra közötti ébrenléti idő jobban egybeesik a természetes világosság idejével, így kevesebbet kell világítani.
A március 26-i óraállítást követő 6 napon az előző hét azonos időszakához viszonyítva – főképp az esti órák kevesebb fogyasztása miatt – a 9 gigawattórát is meghaladta a csökkenés. Azonos körülmények esetén naponta 1-2 százalékos lehet a megtakarítás, amely jellemzően a háztartásokban, az építkezéseken, a hosszan nyitva tartó intézményekben, valamint a szolgáltatóknál és a középületek díszkivilágításánál jelentkezik.
A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (Mavir) évek óta méri és elemzi az óraátállítás körüli napok fogyasztási adatait. Ezekből az látszik, hogy az óraátállítással évi mintegy 100-120 ezer megawattóra villamos energiát spórolunk, ami megfelel egy közepes magyar város éves fogyasztásának. Az óraátállítás haszna a környezetvédelemben is látható: az alacsonyabb fogyasztás kevesebb károsanyag-kibocsátással jár.
Az óraátállítás érintette a tömegközlekedési járatok menetrendjét is. A MÁV tájékoztatása szerint az éjjel kettő és három óra között induló vonatok a kiindulási állomásukon. A Mávinform szerint az óraigazítás néhány nemzetközi és belföldi vonatot érintett, emiatt a menetrendet nem kellett módosítani. Az óraigazítás hajnalán, 2 és 3 óra között induló vonatok a kiindulási állomásukon tértek át a téli időszámítás szerinti közlekedésre, az úton lévők pedig azon az állomáson, ahol éppen jártak.
