Nemcsak a finom íze és a magas víztartalma miatt érdemes fogyasztani a dinnyét, a sárga- és görögdinnye kalcium, vas, magnézium, és kálium vonatkozásában is felülmúlja az alma értékeit.
Hétvégétől már elérhető – kisebb mennyiségben – a hazai dinnye a boltokban, piacokon, július elejétől pedig tovább bővül a kínálat. A termelők jó minőségre számítanak, a fajtaválaszték és a termelési technológia terén jelentős előrelépések történtek – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) tájékoztatójából.
A hazai dinnye már e hétvégétől kisebb mennyiségben kapható lesz, majd július első hetétől várható nagyobb mennyiségben a termés – hangzott el a NAK, a Magyar Dinnyetermelők Egyesületével (MDE) és a FruitVeB – Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezettel közös sajtótájékoztatóján.
Nemcsak finom, egészséges is
A dinnye több mint 90%-a víz, így fogyasztása jelentős segítség a folyadék pótlásában. A sárgadinnye kiváló karotin és C-vitamin forrás, a görögdinnyében a citrullinnak és a likopinnek tulajdonítható az egészségmegóvó szerep. A görögdinnyében jelen levő likopin az emberi szervezet számára közvetlenül hasznosítható, antioxidáns hatású. Különféle érrendszeri betegségek, szívroham, valamint rákbetegségek kialakulásának megelőzésében is szerepe lehet, de az UV-sugárzás elleni védelemben is.
A sárgadinnye gyógyhatásai közül a bőrbetegségek, meghűléses betegségek enyhítésében játszott szerepe mellett említést érdemel a jó emésztést, a kedvező gyomor-és bélműködést segítő, valamint vesetisztító hatása.
A dinnyék, különösen a sárgadinnye kedvező táplálkozás-élettani hatású makroelemek, ionok kiváló forrásai is. A sárga- és görögdinnye kalcium, vas, magnézium, és kálium vonatkozásában is felülmúlja az alma értékeit.
Érdekesség, hogy a dinnye magja az összes értékes esszenciális aminosavat tartalmazza, bővelkedik vasban, cinkben, kalciumban és B-vitaminokban; ahhoz, hogy jótékony hatásait kifejtse, alaposan össze kell rágni.
A hazai klíma kifejezetten előnyös a dinnyetermesztésnek
A magyar dinnyetermelők az elmúlt években egyre inkább veszítettek exportpiacaikból, melyeket spanyolok, olaszok és görögök szereztek meg. Ez is arra ösztönözte a hazai termelőket, hogy technológiában és fajtákban váltsanak. A termelés korszerűsítése érdekében a kamara és a vetőmag-forgalmazó cégek tanulmányutakat szerveztek a versenytárs országokba is.
A hazai klíma kifejezetten előnyös a dinnyetermesztésnek annak ellenére, hogy a termelés északi határán fekszünk. A nappali és az éjszakai hőmérséklet-ingadozások miatt a termés sav-cukor tartalma kiegyenlített, a kialakult íz- és aromaanyagoknak köszönhetően a hazai termesztésű dinnyék sokkal ízletesebbek, mint a déli országok édes, de savszegény dinnyéi.
Átlagosan 10 kg dinnyét megeszik egy fő egy évben
Magyarországon átlagosan 10 kg/fő a dinnyefogyasztás; melegebb nyarakon több, hűvösebbeken kevesebb fogy. A sárgadinnye-fogyasztás növekszik, 1,5-2 kg, de még mindig kevesebb a nyugati országokénál. A fogyasztói szokások folyamatosan változnak, egyre erősebb a kereslet a kisebb, 4-6 kilós, valamint a magszegény görögdinnyék iránt. Illetve a sötét csíkos, 4-8 kilós dinnyéket is keresik, ezek nagy része áruházláncokban kerül értékesítésre. Csökkent az óriás dinnyék aránya, de az „útszéli” és zöldségeseknél való árusításban még van rá kereslet, szeletelt formában. Sárgadinnyéből hazánkban a Kantalup és a Gália típus a legkedveltebb. A hazai sárgadinnyetermelés koncentrálódik, a legnagyobb mennyiséget Bács-Kiskun vármegyében termelik. A sárgadinnyében nagy lehetőségek vannak, nagy rá a kereslet, ugyanakkor a termelés kockázata is magasabb.
Az idei évben növekedésnek indult a hazai termesztőterület, újból remény van az elveszett exportpiacok visszaszerzésére, amelyre már tavaly is igény mutatkozott a külföldi importőrök részéről. Várhatóan az idén megtermelt dinnye harmada kerül exportra, legnagyobb része a lengyel, a cseh, a szlovák és a német piacra.
