„Ne feledje, a konyhában egyedül van, és senki nem látja” – hangzik egyik leggyakrabban emlegetett mondata, Julia Child, aki hírszerzőből vált a világ első számú szakácsnőjévé Amerikában. Vargha Zsuzsa egy különleges asszony különleges történetéről mesél.
Kétségkívül néhány éve Julia Child neve mifelénk nem sokat jelentett. De aztán készült egy film, ami két egészen új dolgot hozott össze a tengerentúlon ikonikusnak számító tévés szakácsnővel, úgyhogy nem volt mit tennünk, meg kellett tanulnunk a nevet nekünk is. A Julia és Julia című film fiatal gasztroblogger hősnője heroikus feladatba fog bele, végigfőzi Julia Child, a hatvanas évek elején megjelent francia szakácskönyvét. A két Julia találkozásai a receptek közvetítésével, erről szól a film, amiben Meryl Streep zseniálisan formálta meg az amerikai tévés főzőshow-k hatalmas termetű, érces hangú, első számú nagyasszonyát.
Julia Child 1912 augusztusában született Kaliforniában, történelem szakon diplomázott, majd New Yorkban dolgozott, a II. világháború idején önkéntesnek jelentkezett a Tengerészgyalogsághoz, de 188 cm-es magasságára hivatkozva elutasították, hírszerzőként mégiscsak szolgálatot teljesített, és így ismerte meg férjét is.
Ekkoriban a főzésről valószínűleg annyit tudott, amennyit az amerikai háziasszonyok nagy része, akik különösen a háború után a babkonzervek és a hamburgerek mámorában égtek. A modern, emancipált nő és a félkész ételek egyre trendibbek lettek a tengerentúlon, a nők imádták, hogy van frigidairjük és konzervnyitójuk.
Julia a férjét követve a háború után Párizsba került, és szinte a legelső találkozása a francia konyhával meghozta számára, ahogy ő fogalmazott: a „lelki-szellemi felébredést” – az ébredés Julia életébe egy vajban párolt nyelvhal és osztriga, valamint egy Loir-völgyi Pouilly-Fumé fehérbor képében érkezett.
Nem kellett sok, hogy beiratkozzon a neves francia szakácsiskolába Le Cordon Bleu-be, ahonnan tényleg már csak egy kis lépés választotta el az „Ínyencnők körétől”. A három asszony által megalapított főzőiskola kezdetben az unatkozó amerikai diplomata feleségeket tanítgatta a francia konyha rejtelmeire, aztán később már nagyobb célokat dédelgettek, közösen kezdték, végül Julia fejezte be azt a francia szakácskönyvet, amelyet 10 éven át készítettek, és amelyet az amerikai alapanyagokhoz igazítva, praktikus látásmóddal, nagy gonddal állítottak össze. Olyan nagy műgonddal, hogy a kiadó, amely először vállalkozott a megjelentetésre, visszaadta a kéziratot arra hivatkozva, hogy ez egy enciklopédikus mű. Valóban két vaskos kötet volt a végeredmény, de Julia nem volt hajlandó kompromisszumra és jól is tette, mert a siker őt igazolta. A kötet első része Mastering the Art of French Cooking címmel 1961-ben jelent meg, 9 évvel később követte a második kötet.
De Julia karrierje csak ekkor kezdődött.
Ha ma megnézünk egy televíziós főzős műsort csupa megkomponált részletet látunk. A hagyma apróra vágva, a hús pont rózsaszín, a sütő éppen megfelelően pirítja a sült tetejét, a hosszadalmas folyamatot ügyes trükkökkel rövidítik számunkra. A fél órás sütési idő alatt csupán egy mondat villan fel a képernyőn, amiből megtudhatjuk, hogy a sütési idő fél óra. A mosolygós, szépre sminkelt, nem izzadó főszakács vagy főszakácsnő, elegáns mozdulattal emeli ki a kész sültet a sütőből.
Julia Child konyhája nem ilyen volt. Az egész úgy kezdődött, hogy a hatalmas asszony könyve népszerűsítésére a bostoni helyi televízióban mondta el néhány receptjét, jellegzetes recsegős hangjával, nagydarab testével, finom fehér gyöngysorával és ugyanolyan fazonra szabott blúzaiban hamar jelenséggé vált, így nem is csoda, hogy nem kellett sok idő, máris 92 csatorna vette át French Chef (Francia séf) elnevezésű műsorának sugárzását.
Julia a képernyőn azt csinálta, amit a konyhájában. Főzött. És ez önmagában is pont elég volt ahhoz, hogy emberek ezrei szeressék és kövessék őt, hiszen olyan szeretettel, humorral, öniróniával főzött, hogy belefeledkeztek a műsorába. Képes volt arra, amire ma már senki, mert hibázni, meg merte mutatni azt is, hogy a konyhában időnként nem úgy mennek a dolgok, ahogy a szakácsnő szeretné. Komótosan kevergette a tűzön az ételt, izzadságcseppek gyöngyöztek a homlokán, a sült sütési idejét végigbeszélte, szóval minden olyan volt, mintha valóban Julia konyhájába kukucskáltunk volna be.
Forradalmasította az amerikai konyhát, azzal, hogy amerikaiak számára is fogyaszthatóvá és elkészíthetővé tette a francia konyha legigényesebb fogásait.
Nézőit megtanította a legfontosabb dologra, amit a főzés adhat, arra, hogy főzni csupán a főzés öröméért nagyszerű, az hogy ennek folyományaként valami élvezhető is kerül az asztalra már csak a ráadás a jóból. Őszintén szeretett élni és enni, ha valaki szereti az életet, az igazán tudja élvezni az ízeket és zamatokat. A 90-es években, egy interjúban Julia a túlzásba vitt egészséges táplálkozás kapcsán így nyilatkozott: „Túlreagálják. Ha az ételektől való beteges vakrémület nem szűnik meg, az az amerikai gasztronómia halálához vezethet. Szerencsére a franciáknál nem jelentkeznek hasonló hisztérikus tünetek, mint nálunk. Élveznünk kellene az ételeket és örömünket lelnünk azokban. Ez az egyik legegyszerűbb és legkellemesebb élmény, melyet az ember földi élete során megtapasztalhat.”
Két nappal 92. születésnapja előtt 2004-ben veseelégtelenségben halt meg, nem volt gyermeke, házát egykori iskolájára hagyta, 2006-ban jelent meg önéletrajzi kötete, amelyet újságíró unokaöccse dolgozott át, ebben vall arról a szűnni nem akaró szenvedélyről, amely őt a francia konyhához és a főzéshez kötötte, életére úgy emlékezik, melyben az ételek, az asztaltársaságok és az ehhez hasonló apró örömök száma végtelen.
Julia Child omlett receptje:
Hozzávalók (1 személynek): 2 db friss tojás, 2 ek tej, 25 gramm vaj, só, bors, petrezselyem, metélőhagyma
Készítés: A tojásokat habosra verjük, hozzáadjuk a tejet sózzuk, borsozzuk, beletesszük a finomra vágott metélőhagymát. A serpenyőt jól felforrósítjuk és megolvasztjuk benne a vajat, ha már serceg ráöntjük a tojást (mindezt nagy lángon tesszük) és elkezdjük oda-vissza húzogatni a serpenyőt a tűzön. Amikor kezd felhólyagosodni a tojás összehatjuk, de az is jó, ha félig megfordítjuk. Tálaláskor friss finomra vágott petrezselymet szórunk rá és egy kis reszelt parmezánt.
Child szerint a titka; a finom vaj és hogy két tojáshoz adjunk egy kávéskanálnyi vizet vagy szódavizet.
Julia Child omlettet készít
