A fagylalt nem mai csirke. Jó néhány száz, sőt, ezer év áll mögötte. Már ötezer évvel ezelőtt is ismerték a fagylalt korai változatát, mely hóból, tejből, gyümölcsléből és különböző egzotikus fűszerekből készült. Egy kis fagylalt történelem következik.
Mozgalmas és hosszú múlttal büszkélkedhet a fagylalt. A hideg nyalánkságot Hippokratész orvosságként ajánlotta betegei számára, Nagy Sándor élénkítő szer gyanánt szolgáltatta fel a csaták előtt, míg Néró császár akár négyszáz kilométeres messzeségből is hozatott jeget, hogy elkészíthessék számára a mézzel, ibolyával, rózsavízzel, fahéjjal és gyümölcsökkel kevert fagylaltféleséget. A döntő újítás Marco Polo korából származik, amikor is rájöttek, a fagylaltkészítő edényt kell lehűteni, ahelyett, hogy a jeget kevernék a masszához. Végül a csemege a perzsák és az arabok közvetítésével jutott el a Földközi-tenger menti országokba.
A világ első nyilvános fagylaltozóját 1672-ben, Párizsban alapította Procope. Habár eleinte csak a nyári szezonban tartott nyitva, és kizárólag citromfagylaltot árult, nagy népszerűségnek örvendett. Olyan történelmi alakok jártak hozzá, mint Voltaire, Rousseau, Diderot, vagy Napóleon. A hideg édesség sokáig csak a fejedelmi udvarok különlegessége volt, ám az 1700-as évek végén Párizsban már nyolcvanféle fagylalt és szorbet közül válogathattak a vendégek.
Magyarországon már a XVIII. században elterjedt finomságnak számított a fagylalt, de akkoriban még inkább csak hideg nyalatnak nevezték. Sissi királyné kedvenc fagylaltja az ibolya volt. A fagylaltgépek eleinte kézi hajtásúak voltak. A jéggel bélelt nagy tartályban forgott egy kisebb: ebben hűlt és keveredett a massza. Ehhez azonban az inasoknak fokozatosan tekerniük kellett a gép karját, gyakran gyerekek is beálltak segíteni egy fagyi reményében. A befagyott folyók vagy a Balaton jegét szalmából bélelt veremben gyűjtötték – ez fridzsiderként a kész fagylalt tárolására szolgált.
A jó fagylalt selymes állagú, nem túlságosan lágy, de nem túl kemény, nem lehetnek benne csomók. Néhány éve divatba jöttek a joghurtfagylaltok is, amelyeket gyümölcsökkel ízesítenek. Az extrém ízek kedvelőinek az elbitangolt fantáziájú cukrászok lecsós, pacalos, sajtos, chilis fagylaltokkal. Akár „főzelékes” is.
Csokoládé fagylalt titkai
Hozzávalók: 5 dl tej, fél zacskó vaníliás pudingpor, másfél teáskanál folyékony édesítő, 2 dkg átszitált kakaópor
Elkészítés: Turmixgép poharába öntjük a pudingport, az édesítőszert, 1 dl tejet és a kakaóport. Habosra keverjük, majd tűzálló tálba öntjük, amit ráteszünk a tűzre, takaréklángra. A maradék tejet felforraljuk, és a pudingos-kakaós tejre apránként ráöntjük, közben folyamatosan kevergetjük. Ha már besűrűsödött, hagyjuk, hogy teljesen kihűljön. Csak ezután öntjük bele a fagylaltgép tartályába, és az előírás szerint megfagyasztjuk
Dinnye fagylalt egzotikuma
Hozzávalók: 50 dkg görögdinnye, 30 dkg cukor, 10 dkg étcsokoládé, 10 dkg pisztácia, 10dkg kandírozott tök vagy narancs, pár csepp narancsaroma kevés vízben feloldva, csipetnyi fahéj
Elkészítés: Könnyű elkészíteni. Mint a görögdinnyét kimagozzuk, majd az összes alapanyagot összekeverjük egy kézi mixer segítségével. Egy fémtálat sütőpapírral ki kell bélelni, és a fagylaltalapot ebbe jó beletölteni. Majd körülbelül 8-9 órán keresztül fagyasztani a mélyhűtőben. Ha kész, már csak megfelelően kell tálalni ezt az üdítő finomságot.
