Otthonunk, a Tejútrendszer olyan galaxis, amely több milliárd csillagból áll és óriási gáz- és porfelhőkből tevődik össze. Komka Péter fotóján a Tejút fényes sávja látható az égbolton Salgótarján közelében.
Ha galaxisunkat messziről is megnézhetnénk, láthatnánk, hogy a többi spirálgalaxishoz hasonlít, és körülbelül 14 milliárd éve jött létre egy hatalmas, lassan forgó gázgombból. A gravitációs erő olyannyira összesűrítette ezt a gázgömböt, hogy fokozatosan koronggá zsugorodott össze, középen egy kidudorodó maggal – olvasható a Csillagászati Enciklopédiában.
A Tejút az északi égbolton látható halvány sáv, melynek fényét ugyanabba a galaxisba tartozó hatalmas számú csillag adja. A Nap is ennek a családnak a része, ez az ún. Tejút galaxis. Az itt látható csillagok részei a mi csillagrendszerünknek, a Tejútrendszernek.
A Tejútrendszer formája leginkább olyan palacsintához hasonlít, amelynek a közepén egy nagy dudor van. A gázból, porból és fiatal csillagokból álló spirálkarok ebből a központi magból alakulnak ki. A galaxis több milliárd csillagot ölel fel, és ezek az égitestek a galaxismagban sokkal közelebb vannak egymáshoz, mint kint a karokban. A Nap a középpont és a korong széle közötti távolság harmadánál látható. A galaxisunk forog, és a Napnak 220 millió évre van szüksége egy keringés elvégzésére.
A Tejútrendszer összes titkát nem is láthatjuk. A csillagjai úgy mozognak, mintha valami vonzaná őket. Ráadásul úgy tűnik, a galaxisunkat óriási mennyiségű láthatatlan anyag veszi körül, egyes tudósok véleménye szerint kihunyt csillagokról van szó.
Az ókorban Arisztotelész az üstökösöket rövid ideig tartó légköri jelenségeknek képzelte, a Tejutat éteri kipárolgásnak, amelyet a csillagok gyors Föld körüli mozgása eredményez. A 18. század végén és a 19. század elején William Herschel és fia, John Herschel alaposabban kezdték vizsgálni a galaxisunkat, a Tejútrendszert. Wilhelm von Struve volt az, aki 1847-ben világosan megfogalmazta feltevését, miszerint a csillagok a Tejút mentén összpontosulnak, melyet átszel egész csillagrendszerünk fő síkja.
