Már a nagyközönség is láthatja a nemrégiben érkezett új kis pandát, vagyis vörös macskamedvét. Bendegúz, a fiatal hím állat nemrég múlt egy éves és egy német állatkertből érkezett hozzánk, hogy Auróra nevű nőstény társa legyen, közölte a budapesti állatkert.
Új kis panda érkezett a Budapesti Állatkertbe, és látogatható a Lepkekert is – közölte a Fővárosi Állat- és Növénykert az MTI-vel. Mint írták: a vörös macskamedve néven is ismert kis pandáknál a már évek óta Budapesten élő, csaknem tízéves nőstény, Auróra mellé érkezett Bendegúz, az egyéves hím egyik németországi állatkertből. A fajnál a hímek másfél éves koruk körül válnak ivaréretté, így a szakemberek bíznak a jövőbeli szaporulatban.
Ez az egyetlen ma élő faj, ami a ragadozók rendjének macskamedvefélék családjába tartozik. Külseje medvére emlékeztet, de ugyanolyan jól mászik fára és ugyanúgy tisztogatja magát, mint a macska.
A vörös macskamedve veszélyeztetett faj, természetes élőhelye Dél-Ázsia bambusz erdeinek lakója, Bhutánban, Kínában, Laoszban, Mianmarban és Nepálban is folyamatosan csökken, és az állatokra az orvvadászok is veszélyt jelentenek. Mintegy 10 ezer példány élhet még belőlük szabadon. Az európai állatkertekben mintegy 50 vöröspanda-kölyök születik évente. A hallei állatkertben a mostani az első vöröspanda-újszülött.
Táplálékspecialista, fő eledele a bambusz. A vadászat, és élőhelyének pusztulása miatt állománya mára nagyon megritkult, így a kis panda is a veszélyeztetett fajok közé került, a Természetvédelmi Világszövetség a súlyosan veszélyeztetett kategóriába sorolta. Brehm így írt róla:
„A panda legnagyobb méretei: testhossza 60 cm, farkhossza mindenestől 50 cm, marmagassága 35 cm. Bundája hosszú szőrű, sűrű és lágy. A test felső felén élénk, fényes sötét rozsdavörös; hátán aranysárga árnyalatú, mert a szőrszálak hegye sárga. A test alsó fele és a végtagok fényes feketék, a comb elülső és külső felén vízszintesen sötét gesztenyevörös sáv húzódik. Álla és pofaszakálla fehér, hátrafelé rozsdasárgába hajló, homloka és a fejtető rozsdasárga árnyalatú. Szeme alól a szájszögletig rozsdavörös csík húzódik, ez elválasztja a fehér arcorrt a pofától. Fülkagylóit kívül fekete, belül hosszú fehér szőr nőtte be. Rókavörös farkát gyengén határolt világos gyűrűk övezik.
Szabadban folytatott életmódjukról keveset tudunk. Ez a szép állat párosával, vagy családonként az erdőkben él. Fákra mászik és odúkban, vagy sziklaüregekben üt tanyát, de sokat jár a földön is, hogy élelem után nézzen. Tápláléka Hodgson és Blanford szerint csaknem tisztán növényi anyagokból áll: gyümölcsöt, gyökereket, füveket, makkot, bambuszhajtásokat stb. eszik. Brandes megfigyelte, hogy alvás közben farkát párnának használja. Sokszor végignyújtózik az ágon és állát előrenyújtott lábára teszi. Bartlett szerint úgy iszik, mint a medve, ajkát vízbe mártja; Hodgson és Brandes szerint pedig nyelvével lefetyeli a vizet.”
Közölték azt is, hogy az elmúlt időszakokban sok kisállattal bővültek: a veszélyeztetett ázsiai vadkutyáknál, a rózsás flamingóknál, a kihalástól fenyegetett tarvarjaknál, a tapíroknál, a kétpúpú tevéknél, a prérikutyáknál, a fekete hattyúknál és sok más állatnál is lehet kölyköket vagy fiókákat lehet látni.
Új fajok is érkeztek, például a sokáig kihaltnak hitt Parma-kenguru vagy az aranyszőrű takin, amelynek kultúrtörténeti érdekessége, hogy a görög mitológiai történetekben feltűnő aranygyapjú eredetileg minden valószínűség szerint erre az állatra vezethető vissza – írták.
Az intézmény tájékoztatása szerint szombattól a 240 négyzetméteres Lepkekert is megnyitott, ahol 1200 köbméternyi légterében 19 trópusi lepkefaj több mint négyszáz egyede látható, a látogatók lepkék között sétálhatnak.
